Partidului Civic Maghiar – Magyar Polgári Párt

 

 

 

 

 

 

 

I. Fejezet - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 

 

1. §: A politikai pártokra vonatkozó 14/2003-as Törvény alapján megalakul a „Partidul Civic Maghiar – Magyar Polgári Párt” (a továbbiakban „a Párt”) mint jogi személyiséggel rendelkező politikai jellegű közjogi szervezet, melyhez olyan szavazati joggal rendelkező természetes személyek csatlakozhatnak, akik elsajátítják a Párt célkitűzéseit és megfelelnek a tagság elnyerésére vonatkozó feltételeknek.

 

 

 

2. § (1) A törvény értelmében a Párt csak a Politikai Pártok Nyilvántartójába való, bírósági végzésben elrendelt bejegyzése után kezdheti meg működését.

 

(2) A Párt Románia Alkotmányának értelmében, az érvényben levő román törvények tiszteletben tartásával, valamint a jelen Alapszabályzatnak és a Párt belső programjának és előírásainak megfelelően fejti ki tevékenységét.

 

3. § A Párt határozatlan időre alakul meg.

 

 

 

4. § A Párt teljes elnevezése: Partidul Civic Maghiar – Magyar Polgári Párt, rövidítve: PCM – MPP.

 

 

 

5. § A Párt központi székhelye Románia (România), Hargita megye (județul Harghita) Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc), Kossuth Lajos utca 20 szám (Str. Kossuth Lajos nr. 20).

 

 

 

6. § (1) A Párt állandó jele egy m betű, amely egy stilizált fát jelképez egy dinamikus téglalapban, mellette ott található a „Partidul Civic Maghiar – Magyar Polgári Párt” megnevezés, fekete –fehér és színes grafikus formában. A Párt jele fekete-fehér és színes grafikus formában megtalálható a jelen Alapszabály szerves részét képező mellékletben.

 

(2) A jelet a „libertatea alegerii – a választás szabadsága” jelszóval együtt használják.

 

(3) A Párt választási jele azonos az állandó jellel.

 

 

 

II. FEJEZET A PÁRT CÉLKITŰZÉSEI

 

 

 

7. § (1) Tevékenysége során a Párt kizárólag politikai jellegű célkitűzéseket követ.

 

(2) Tevékenysége során a Párt a nemzeti érdekeket és nemzeti értékeket, illetve a politikai pluralizmust támogatja és a nemzeti szuveranitásért, függetlenségért, az állam egységéért és területi érintetlenségéért, jogrendért és az alkotmányos demokrácia elveiért harcol.

 

(3) A Párt célja, hogy törvényes eszközökkel hozzájáruljon a demokrácia, a politikai pluralizmus és a jogállam megszilárdításához, az ország gazdasági, társadalmi, kulturális és intézményi fejlődéséhez, valamint a Romániában élő kisebbségek jogainak és érdekeinek védelmezéséhez.

 

 

 

8. § Céljainak megvalósítása érdekében a Párt olyan más demokratikus politikai pártokkal, a törvény által elismert hitfelekezetekkel, szakszervezetekkel, alapítványokkal, egyesületekkel működik együtt, amelyek az emberi értékek előtérbe helyezéséért lépnek fel.

 

 

 

9. § A Párt demokratikus elveit és értékeit valamint ezek alakulását és alkalmazását a Magyar Polgári Párt Programja, valamint a Nyilatkozatok, a Határozatok, a Kiáltványok, illetve a Párt által elfogadott más politikai okiratok tartalmazzák.

 

 

 

III. FEJEZET. A PÁRT VAGYONA ÉS JÖVEDELME

 

 

 

10. § A Párt vagyonát a tulajdonában levő vagy bármely törényes úton szerzett ingó és ingatlan javak összessége alkotja. Megalakulása pillanatában a Párt nem rendelkezik javakkal.

 

 

 

(2) A Párt vagyonának kezelését a megyei számvizsgáló és vagyonkezelő bizottságok, valamint a Nemzeti Számvizsgáló és Vagyonkezelő Bizottság végzi.

 

 

 

11. § A Párt vagyona a tagdíjakból, adományokból, csatlakozási díjakból, az  állami költségvetésből juttatott támogatásból, valamint egyéb törvényes jövedelmekből képződik.

 

 

 

12. § A Párt tevékenységéhez szükséges összegeket, lejben vagy devizában, forrástól függetlenül romániai székhelyű bankokban nyitott folyószámlán vagy a Párt pénztárában kell letéteményezni.

 

 

 

13. § (1) A tagsági díj a Párt szervezeteinek nyilvántartásában szereplő párttagok pénzbeli hozzájárulását jelenti.

 

(2) A tagsági díj befizetése minden tag számára kötelező.

 

(3) Az éves tagsági díj összegét a Országos Tanács állapítja meg, melyet havi, negyedévi vagy félévi felosztásban is lehet fizetni.

 

(4) Azon tagok számára, akik a Párt támogatásával szereztek tisztséget, annak természetétől függetlenül, az Országos Tanács a származó jövedelmük függvényében állapítja meg a tagsági díj összegét, százalékos arány vagy megszabott összeg formájában.

 

(5) A tagsági díj befizetését a szabályzatnak megfelelően az illetékes szervezet bélyegzőjével ellátott párttagsági könyvvel vagy az e célra kiállított nyugtával lehet igazolni.

 

(6) A tagsági díjak mértékét a törvényes kereteken belül állapítják meg.

 

 

 

14. § Az adomány a természetes vagy jogi személyek pénzbeli, javakkal vagy szolgáltatásokkal való hozzájárulása, törvényes keretek között.

 

 

 

15. § Az  állami költségvetésből juttatott  pénzalapokat a Párt Kincstára kezeli.

 

 

 

16. § A Párt működéséhez szükséges pénzügyi források megszerzéséért a Párt Elnökségének jóváhagyásával központi, megyei vagy helyi szinten egyesületek, alapítványok vagy kereskedelmi társaságok létesíthetők.

 

17. § A pénzügyi-számviteli tevékenység az alapszabályzatnak megfelelően minden szinten a megyei számvizsgáló és vagyonkezelő bizottságok, valamint a Nemzeti Számvizsgáló és Vagyonkezelő Bizottság ellenőrzése alatt áll.

 

 

 

IV. Fejezet A párt tagJAI

 

 

 

18. § A Párt tagja lehet minden olyan személy, aki:

 

a) román állampolgár

 

b) betöltötte 18. életévét;

 

c) csatlakozik a Párt elveihez, értékeihez és célkitűzéseihez és közreműködni kíván ezen célok megvalósításában;

 

c) elfogadja és betartja a Párt Alapszabályát,  programját  és egyéb dokumentumait, valamint az Alapszabályban található rendelkezések alapján és érdekében hozott szabályzatokat.

 

 

 

19. § Nem lehet a Párt tagja az a személy:

 

a) aki a szekuritáté ügynöke, tisztje vagy kollaboránsa volt;;
b) akit jogerős  bírói  ítélettel  eltiltottak  politikai és állampolgári jogainak  gyakorlásától;
c) aki számára törvény tiltja a politikai társulás lehetőségét, illetve  a  párttagsággal  törvény által szabályozott összeférhetetlenségi helyzetbe kerül;
(d) aki tagfelvételi kérelme előtt a Párt érdekeit sértő tevékenységet folytatott illetve megszegte
a polgári és erkölcsi normákat.

 

 

 

20. § (1) A párttagsági viszony a tagjelölt írásbeli  tagfelvételi  kérelmének   jóváhagyásával jön létre. A tagfelvételi kérelmet a tagjelölt lakhelyének körzetében található helyi szervezethez kell benyújtani. A tagfelvételi kérelmet a Párt illetékes fóruma hagyja jóvá.

 

(2) A tagfelvétel csak a tagjelölt lakhelyének körzetében található helyi szervezetnél lehetséges. Amennyiben az illető településen nem működik helyi szervezet, a tagfelvételi kérelmet ahhoz a helyi szervezethez kell benyújtani, amelynek székhelye legközelebb található a tagjelölt lakhelyéhez.

 

(3) A beiktatott tagfelvételi kérelmet a Helyi Szervezet Elnöksége első ülésén véleményezi és előterjeszti a Megyei Szervezet Elnökségének jóváhagyásra. Amennyiben a tagfelvételi kérelmet az iktatástól számított 10 napon belül nem véleményezték, a tagjelölt a tagfelvételi kérelmet egyenesen a Megyei Szervezethez is benyújthatja.

 

(4) A Megyei Szervezet Elnöksége első ülésén dönt a tagfelvételi kérelemről.

 

(5) A kérelem elutasítása esetén a döntést 10 napon belül megküldi az érintettnek. Tagfelvételi kérelme elutasítása esetén az érintett a kézhezvételtől számított 10 napon belül fordulhat az Országos Tanácshoz Párt Elnökségéhez, amely köteles az első ülésén döntést hozni.

 

(6) A Megyei Szervezet tagfelvételről hozott határozatait a döntéstől számított 10 napon belül a párt bármely tagja megfellebezheti az Országos Tanácsnál Párt Elnökségénél.

 

(7) A Megyei Szervezet tagfelvételről hozott határozatai, amelyeket a döntéstől számított 10 napon belül nem fellebeztek meg, véglegesek és kötelező érvényűek.

 

(8) Azok a tagjelöltek, akik tagfelvételi kérését az Országos Tanács Párt Elnöksége elutasította, a döntéstől számított két évig nem kérelmezhetik újra felvételüket.

 

21. § Minden tag számára nyilvántartó űrlapot és tagsági könyvet állítanak ki. A nyilvántartó űrlapokat a helyi szervezet székhelyén vezetik.

 

 

 

22. §A beolvadással történő egyesülést követően, amennyiben a beolvadt pártok tagjai csatlakozni kívánnak a Párthoz, a 2. szakaszban foglalt tagfelvételi eljárás alapján válhatnak a Párt tagjává.

 

23. § A Párt tagjának joga, hogy:

 

a) politikai jellegű vagy szervezeti egysége tevékenységének hatékonyabbá tételére vonatkozó kezdeményezéssel éljen, amelyeket az illetékes vezetőségi fórumok megvitatnak;
b) véleményét a párt belső nyilvánossága előtt szabadon kifejtse minden olyan vitára bocsátott ügyben, amely a Párt politikai opcióira, vezető testületeinek és választott vagy kinevezett képviselőinek tevékenységére vonatkozik;
c) politikai véleményét a Párton kívül szabadon kifejtse, amennyiben az nem ütközik a Párt vezető testületeinek állásfoglalásával;

 

d) a Párt testületein belül vezető tisztséget illetően a választás és választhatóság jogával éljen valamint a Párton kívül, de annak politikai támogatásával megbízatásra  jelöljék, illetve  megválasszák;

 

e) a Párton belül minden váddal szemben védekezzen az Alapszabály és a Párt szabályzatainak értelmében

 

f) a párt védelmét élvezze olyan esetekben, amikor megalapozatlan vádak érik

 

g) bármikor kilépjen a Pártból, azonnali hatállyal.

 

24. § A  Párt  tagjának  kötelessége,  hogy:

 

a) támogassa és védelmezze a Párt politikai opcióit, amelyeket a Párt Programja, valamint a Nyilatkozatok, a Határozatok, a Kiáltványok, illetve a Párt által elfogadott más politikai okiratok tartalmaznak;

 

b) a párt döntéshozó szervei által hozott határozatokat betartsa és felelősséggel végrehajtsa, akár azok tagja, akár alárendeltje;

 

c) aktívan és csapatszellemben vegyen részt a Párt minden tevékenységében amelyekre a vezető szervektől meghívást kap, legyen azok tagja vagy alárendeltje;
d) képviselje a Párt érdekeit és opcióit a Párt politikai támogatásával szerzett tisztségekben kifejtett tevékenysége során;
e) az illetékes szervek által megállapított tagdíjat befizesse. A tagságdíj naprakész befizetésének elmulasztása a Párt testületein belüli tisztségválasztásra, arra való jelölésre illetve bármilyen testületben való szavazásra vonatkozó tiltást vonja maga után.

 

f) ne vegyen részt semmilyen megnyilvánulásban amely ellentmond a Párt érdekeinek és

 

tartózkodjon  minden  olyan  magatartástól,  amely  sérti  a  Párt  politikáját; 
g) betartsa az Alapszabályban és a Párt különböző szabályzataiban foglalt egyéb kötelezettségeit;
h) támogassa a Párt jelöltjeit, akiket az illetékes szervek javasolnak választott vagy nevezett tisztségek betöltésére.

 

 

 

25. § A tagok ellen, akik nem tartják be a Párt Alapszabályában, Programjában, szabályzataiban és egyéb okirataiban foglaltakat valamint akik magatartásukkal, nyilatkozataikkal illetve cselekedeteikkel kárt okoznak a Pártnak, a következő fegyelmi büntetéseket lehet alkalmazni, a vétség súlyának függvényében:

 

a) figyelmeztetés;
b) írásbeli figyelmeztetés;

c) egyes jogok vagy előjogok felfüggesztése bizonyos időre a Párt szabályzatainak megfelelően;
d) a párt testületeiben betöltött tisztségekből való felmentés;
e) a politikai támogatás megvonása a Párt hozzájárulásával szerzett tisztségekre vonatkozóan;
f) a Pártból való kizárás.

 

 

 

26. § (1) A Párton belül vagy kívül tisztséget nem betöltő tagok tekintetében a 25 szakasz a, b, c pontjaiban fogalt fegyelmi büntetéseket a Helyi Szervezet Elnöksége (HSZE), valamint a 25 szakasz f. pontjában fogalt fegyelmi büntetést a HSZE javaslatára a Helyi Szervezet Közgyűlése szabja ki.

 

(2) A Párton belül tisztséget betöltő tagok tekintetében a 25 szakasz a. és b. pontjaiban fogalt fegyelmi büntetéseket a HSZE javaslatára a Helyi Szervezet Közgyűlése rója ki.

 

(3) A büntetésről szóló döntést a döntéshozataltól számított 10 napon belül írásban kell az érintett tudomására hozni.

 

27. § (1) A Párton belül tisztséget betöltő tagok tekintetében, kivéve a 26 szakasz 2 alpontjában szabályzott eseteket, illetve a Párt támogatásával elnyert párton kívüli tisztségeket betöltő tagok tekintetében a 25 szakasz a. és b. pontjaiban fogalt fegyelmi büntetéseket a Megyei Szervezet Elnöksége (MSZE) szabja ki. A 25 szakasz c., d., e. és f. pontjaiban fogalt fegyelmi büntetéseket a MSZE vagy egyéb vezető szerv javaslatára a Küldöttgyűlés szabja ki.

 

(2) A büntetésről szóló döntést a döntéshozataltól számított 10 napon belül írásban kell az érintett tudomására hozni.
28. § (1) Az Alapszabályt, a Párt Programját, a Párt vezető szerveinek határozatait illető súlyos sértésekre vonatkozóan a 25 szakaszban foglalt fegyelmi büntetéseket megkeresés vagy hivatalból indított eljárás alapján, a Párt Elnöksége szabja ki.

 

(2) A büntetésről szóló döntést a döntéshozataltól számított 10 napon belül írásban kell az érintett tudomására hozni.

 

29 §. (1) A Párton belül és kívül országos szintű, a Párt támogatásával szerzett tisztséget betöltő tagok tekintetében a fegyelmi büntetést a Párt Elnökségének vagy az Országos Választmány tagjainak legalább kétharmada javaslatára az OrszágosTanácsOrszágos Választmány szabja ki szavazat alapján és 10 napon belül írásban az érintett tudomására hozza.
30. § (1) A 26 szakasz alapján büntetett tagok számára a fellebviteli intézmény az Alapszabályzatot értelmező, etikai és konfliktuskezelő megyei bizottság (AÉEKMB).

 

(2) A 27, 28 és 29 szakasz alapján büntetett tagok számára a fellebviteli intézmény az Alapszabályzatot értelmező, etikai és konfliktuskezelő országos bizottság (AÉEKOB)

 

(3) Az AÉEKMB-hoz és az AÉEKOB-hoz a büntetett tag a döntés kézhezvételétől számított 10 napon belül fordulhat indítvánnyal.

 

(4) Az AÉEKMB és az AÉEKOB kötelesek az indítvány iktatásától számított 30 napon belül döntést hozni és döntésüket írásban közölni.

 

(5) Az AÉEKMB és az AÉEKOB határozatai véglegesek.

 

 

 

31. § (1) A panaszoltat 10 nappal a tárgyalás előtt tájékoztatják hogy vegyen részt az ügyét tárgyaló testület gyűlésén. A panaszoltnak a védekezés során jogában áll minden bizonyítékot felhasználni.

 

32. § A megfelelő helyi szervezetek a terhelt személyes űrlpaján rögzítik a fegyelmi büntetéseket.

 

 

 

33. § (1) A tagsági viszony kilépés, nyilvántartásból való törlés és kizárás esetén szűnik meg.

 


(2) A kilépés a tag szabad akaratából, a kilépési kérelem alapján és benyújtásának dátumán történik. Az írott kérelmet a tagsági könyvvel együtt ahhoz a helyi szervezethez kell benyújtani, amelynek nyilvántartásában szerepel az érintett tag.

 

 

 

(3) A nyilvántartásból való törlést a HSZE rendeli el a következő esetekben:
a) a tag tegy évi tagdíjhátralékot halmoz föl;
b) a  tag  belép  egy  másik pártként  bejegyzett   szervezetbe vagy politikai alakulatba;
c) a tag függetlenné nyilvánítja magát;

 

d)  a  tag  meghal;
(4) A kizárást jelen alapszabály rendelkezéseinek megfelelően rendelik el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V.FEJEZET. A PÁRT SZERVEZEti rendszere. döntéshozó ÉS VÉGREHAJTÓ SZERVEK

 

 

 

34. § A Párt közigazgatási-területi kritériumok alapján szerveződik.

 

35. § (1) A Párt belső rendszerében a következő szervezési szintek léteznek:

 

a) helyi - városi (városok és municípiumok), vidéki (községek) és körzeti (Bukarest körzetei)

 

b) megyei – megyék, Bukarest municípium
c) országos.
(2) A területi szervezeteken  belül  elkülönülten  működő  csoportok  hozhatók  létre amelyek egy bizonyos szociális vagy szakmai réteg sajátos problémáival foglalkoznak. Ezek a csoportok a HSZE,
a MSZE vagy a Párt Elnökségének javaslatára és a Párt Elnökségének valamint az Országos Választmány jóváhagyásával jönnek létre.

 

36. § A különböző szintek között alárendeltségi viszony van, önállóságot a szabályzatokban és alapszabályban foglalt hatáskörökön túl nem gyakorolhatnak.

 

37. § A helyi és megyei szervezetek jogi személyiség hiányában is képviselhetik a Pártot a megfelelő szinteken, a harmadik felekkel való kapcsolattartásban, nyithatnak folyószámlát, felelősséget vállalva azok ügykezeléséért.

 

1. HELYI SZERVEZETEK

 

38. § A  helyi  szervezet  a  Párt  alapszintű,  önállóan  működő  szervezeti  egysége, amely az illető településen lakcímmel rendelkező tagok összességéből áll. Minden közigazgatási egységben egyetlen helyi szervezet alakulhat, minimum tíz öt taggal.

 

39 §. A helyi szervezet a nyilvántartásba vétel érdekében az alakuló Közgyűlés után köteles az alakulóülés jegyzőkönyvét az illetékes Megyei Elnökségnek megküldeni. A Megyei Elnökség csak abban az esetben utasíthatja el a helyi szervezet nyilvántartásba vételét, ha az sérti az Alapszabály és a belső rendszabályzat rendelkezéseit.

 

40§. (1) A helyi szervezet döntéshozó szerve a Közgyűlés.
(2) A Közgyűlés legalább évente egyszer ülésezik, június hó végéig.
(3) A Közgyűlés összehívása a helyi szervezet mindenkori elnökének feladata. A Közgyűlés a helyi szervezet tagjainak legalább 10%-a vagy az elnökség tagjainak abszolút többségi javaslatára is összehívható. A Közgyűlés összehívása minden esetben
a tagoknak megküldött írásos meghívással egy helyi napilapban való megjelenítéssel legalább 15 10 nappal a Közgyűlés ülése előtt történik. A meghívó kötelező módon tartalmazza az ülés időpontját és helyszínét valamint az összehívást intéző személy tisztségét.
(4) Amennyiben három egymást követő összehívás után sem határozatképes a Közgyűlés, a helyi szervezet feloszlik.

 

(5) Az első összehíváson a Közgyűlés akkor ülésezhet, ha a tagoknak legalább fele plusz egy jelen van és a résztvevő tagok többségi szavazatával hozhat döntést a napirendi pontokban foglalt kérdésekben. A második és az azt követő összehívásokon a Közgyűlés akkor ülésezhet, ha jelen van a tagok legalább 20%-a és a résztvevő tagok abszolút többségével hozhat döntést. A döntéshozó szervek megválasztása titkos szavazással történik. Titkos szavazást egyéb, az alapszabályban foglalt szituációkban is lehet alkalmazni.
(6) A Közgyűlés ülésein a helyi szervezet elnöke, annak távolmaradása esetén a Közgyűlés által kinevezett személy elnököl.
(7) A közgyűlés kinevez egy ülési titkárt, aki jegyzőkönyben rögzíti a felszólalásokat és az elfogadott határozatokat.
(8) A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a titkár írja alá.

 

41. § A helyi szervezet Közgyűlésének hatásköre:

 

a) az  Alapszabály  és a működési szabályzatok keretei  között  önállóan  állapítja  meg saját  belső  felépítését,  működési   szabályait,  illetve függetlenül, titkos szavazással, elnököt illetve saját elnökséget választ.
b) megválasztja és visszahívja a helyi szervezet elnökét, alelnökét és a HSZE tagjait
c) az  Alapszabálynak  és  a  Párt Programjának  megfelelő  önálló tevékenységet  folytat,   amelyért  maga,  illetve  tagjai  vállalják  a  felelősséget;
d) kiszabja a jelen  Alapszabály  által  a  hatáskörébe utalt fegyelmi büntetéseket;
e) helyi politikai  kérdésekben  önálló  álláspontot  alakíthat  ki,  javaslatokat  tehet  a  Párt   testületeinek;
f) küldöttei  útján  részt  vesz  a  Párt  területi  és  országos  tevékenységében;
g) titkos szavazással küldötteket választ a Küldöttek Tanácsába;

 

h) dönt a Küldöttek Tanácsába választott küldöttek visszahívásáról;
i) titkos szavazással megválasztja a Jelöléselemző Bizottság tagjait;
j) jóváhagyja a helyi szervezet költésgvetését, megvitatja és jóváhagyja a HSZE pénzügyi beszámolóját;
k) helyi jellegű kérdésekben döntést hoz;
l) etikai és alapszabályt illető kérdésekben támogatásért fordulhat a Párt szerveihez;
m) dönt  az  Alapszabály és a belső rendszabályzat által  a  hatáskörébe  utalt  kérdésekben.

 

42 §. A helyi szervezet elnöksége:
(1) A helyi szervezet elnökségét (HSZE) az elnök, alelnök és három vagy öt tag alkotja. Ha a helyi szervezet tagjainak száma legfeljebb ötven, a HSZE-t az elnök, alelnök és egy tag alkotja.

 

(2) A HSZE elnöke a helyi szervezet elnöke is egyben.
(3) Az alelnököt és a HSZE tagjait a Közgyűlés választja a résztvevő tagok abszolút többségével.
(4) A HSZE mandátuma
két négy évre szól.
(5) A HSZE tagjának mandátuma megszűnik, ha:
a) igazolatlanul hiányzik a HSZE két egymást követő üléséről;

b) lemond;
c) megváltozik a tisztsége;
d) jelen Alapszabály alapján büntetést szabnak ki rá;
e) meghal.
(6) Ha egy HSZE tag mandátuma megszűnik, 60 napon belül kötelező új tagot választani.
(7) A HSZE a szabályzat alapján hoz döntéseket.

43 §. A helyi szervezet elnökségének hatásköre
a) megszervezi a helyi szervezet tevékenységét;
b) javaslatokat tesz a Párt felsőbb testületeinek
c) a közgyűlés és annak szabályzatai által meghatározott elvek alapján gazdálkodik a helyi szervezet bevételeivel;
d) jóváhagyja a tagfelvételi kérelmeket;
e) fegyelmi büntetést szab ki valamint javasol jelen Alapszabály alapján;
f) javasolhatja a szervezet bármely küldöttjének visszahívását;
g) jelölteket javasolhat a helyi és parlamenti választásokra az Alapszabály értelmében;
h) felel a helyi szervezet törvényes és alapszabályszerű működéséért;
i) a helyi szervezet elnökének javaslatára dönt a személyzet alkalmazásáról és elbocsátásáról;
j) etikai és alapszabályt illető kérdésekben támogatásért fordulhat a Párt szerveihez;
k) eljár mindazon  ügyekben, amelyeket az Alapszabály és a belső rendszabályzat a hatáskörébe utal.

 

44. § A helyi szervezet elnökének hatásköre:
a) képviseli  a  helyi  szervezetet  és  annak  elnökségét a harmadik felekkel való kapcsolattartásban; aláírási joggal rendelkezik, amelyet nem ruházhat át;
b) előkészíti  és  összehívja  a Közgyűlés  üléseit,  gondoskodik  azok  lebonyolításáról;
c) végrehajtja a Közgyűlés, a HSZE és a Párt fölöttes fórumainak döntéseit;
d) fegyelmi büntetést javasol jelen Alapszabály alapján;
e) javasolhatja a szervezet bármely küldöttjének visszahívását;

 

f) etikai és alapszabályt illető kérdésekben támogatásért fordulhat a Párt szerveihez;
g) dönt  az  Alapszabály és a belső rendszabályzat által a hatáskörébe utalt  kérdésekben

 

45 §A helyi szervezet a Párt Elnöksége  által  megállapított módon részesedik a Párt költségvetéséből.

 

46. § A helyi szervezet megszűnik, ha:
a) feloszlik;
b) tagjainak száma
tíz öt alá esik;
c) az
Országos Tanács Országos Választmány a MSZE vagy a Párt Elnöksége javaslatára feloszlatja a helyi szervezetet.
d) nem fejtett ki semmilyen tevékenységet az elmúlt 12 hónapban.

 

47. § A helyi szervezet feloszlatását az Országos Tanács Országos Választmány dönti el, a következő esetekben:
a) a helyi szervezet törvényt sértett;
b) tartósan  és  súlyosan  sérti  a  Párt Alapszabályát és a belső rendszabályzatot;

 

c) a helyi szervezet működése ellentétes  a  Párt  programjával;

 

d) súlyosan  sérti  a  Párt  érdekeit,  illetve  jó  hírét.  

2. MEGYEI SZERVEZETEK

 

48. § (1) Minden megyében megalakul a megyei szervezet, amely magába foglalja az illető megye területén található összes helyi szervezetet.

 

(2) Amennyiben egy megyében egyetlen helyi szervezet működik, a Küldöttek Tanácsának feladatait a Közgyűlés, a MSZE-nek hatáskörét a HSZE gyakorolja.

 

49. § A Küldöttek Tanácsa

 

(1) A Küldöttek Tanácsa a megyei szervezet kollektív döntéshozó szerve, amely félévente vagy szükség szerint ülésezik.

 

(2) A Küldöttek Tanácsának összehívásáról a megyei szervezet elnöke gondoskodik. A Közgyűlés a küldöttek legalább 10%-a vagy a MSZE tagjainak abszolút többségi javaslatára is összehívható.
(3 A Küldöttek Tanácsának összehívása minden esetben
a tagoknak megküldött írásos meghívással ajánlott levéllel legalább 15 10 nappal a Küldöttek Tanácsának ülése előtt történik. A meghívó kötelező módon tartalmazza az ülés időpontját és helyszínét.

 

(4) Az első összehíváson a Küldöttek Tanácsa akkor ülésezhet ha a helyi szervezetek küldöttjeinek legalább fele plusz egy jelen van és a résztvevő küldöttek többségi szavazatával hozhat döntést a napirendi pontokban foglalt kérdésekben. A második és az azt követő összehívásokon a Küldöttek Tanácsa akkor ülésezhet, ha jelen van a küldöttek legalább 20%-a és a résztvevő küldöttek abszolút többségével hozhat döntést. A döntéshozó szervek megválasztása titkoz szavazással történik.

 

(5) A Küldöttek Tanácsa minden esetben titkos szavazással hoz döntést.
(6) A Küldöttek Tanácsának ülésein a megyei szervezet elnöke, annak távolmaradása esetén a Küldöttgyűlés által kinevezett személy elnököl.
(7) A Küldöttek Tanácsa kinevez egy ülési titkárt aki jegyzőkönyben rögzíti a felszólalásokat és az elfogadott határozatokat.
(8) A jegyzőkönyvet a Küldöttek Tanácsának elnöke és a titkár írja alá.

Minden helyi szervezet jogosult egy küldöttet kinevezni, amennyiben tagjainak száma 100-ig terjed. Minden 100 tag után jogosult újabb küldöttet kinevezni.
(9) A helyi szervezetek elnökei automatikusan a területükhöz tartozó Küldöttek Tanácsának tagjai.
(10) A küldöttek mandátuma
két négy évre szól.
(11) A küldötti minőség összeférhetetlen a Párt ügyvezető elnöki tisztségével illetve a Párt Elnökségbeli tagságával.
(12) A küldött mandátuma megszűnik, ha:

 

a) igazolatlanul hiányzik két egymást követő Küldöttgyűlésről;
b) lemond;
c) visszahívják;
d) jelen Alapszabály alapján büntetést szabnak ki rá;
e) meghal.
(13) Ha egy helyi szervezet megszűnik, annak küldöttei elvesztik mandátumukat a Küldöttek Tanácsában.
(14) Amennyiben valamely helyi szervezet új tagokkal bővül és így átlépi a százas taglétszámot, a Közgyűlés új küldötteket választ, akik mandátuma a fennmaradó időtartamra érvényes.
(15) Ha egy küldött mandátuma megszűnik annak lejárta előtt, a helyettesítést illetően az előbbi alpont szerint kell eljárni.

 

50. § A Küldöttek Tanácsának hatásköre

a) az  Alapszabály  és a működési szabályzatok keretei  között  önállóan  állapítja  meg saját  belső  felépítését,  működési   szabályait;
b)
a küldöttek javaslata alapján, az Elnökség javaslata alapján, a helyi szervezetek tagjai közül titkos szavazással megválasztja a Megyei Szervezet elnökét;
c) a küldöttek javaslata alapján titkos szavazással megválasztja a MSZE tagjait;
d)a Párt Elnökségének valamint a Megyei Szervezet Elnökségének javaslata alapján dönt a Megyei Szervezet Elnökének visszahívásáról;
e) jóváhagyja a megyei szervezet költésgvetését, megvitatja és jóváhagyja a MSZE számviteli beszámolóját;

 

f) az Alapszabálynak és a programnak megfelelő önálló tevékenységet folytat, amelyért maga, illetve tagjai vállalják a felelősséget;
g) titkos szavazással megválasztja az Országos Tanács küldöttjeit;
h) visszahívja az Országos Tanács küldöttjeit;
i) javaslatot tesz az Országos Tanácsnak a Párt alelnökeinek megválasztását illetően;
j) a helyi szervezetekkel való egyeztetés alapján a Képviselőházban és a Szenátusban betöltött tisztségekre jelölteket javasol
k) kiszabja a jelen Alapszabály által a hatáskörébe utalt fegyelmi büntetéseket;
l) titkos szavazással megválasztja az AÉEKMB és a Megyei Számvizsgáló és Vagyonkezelési Bizottság (MSZVB) elnökét;
m) támogatja a helyi szervezetek létrehozását és tevékenységét;
n) dönt  az  Alapszabály és a belső rendszabályzat által  a  hatáskörébe  utalt  kérdésekben;
o) etikai és alapszabályt illető kérdésekben támogatásért fordulhat a Párt felsőbb szerveihez.

 

51. § A Megyei Szervezet Elnöksége (MSZE)

 

(1 A megyei szervezet elnökségét (MSZE) a Küldöttek Tanácsa választja meg abszolút többséggel a küldöttek közül. A MSZE-t az elnök, alelnök és öt vagy hét tag alkotja, Az elnök megválasztását a Párt Elnöksége hagyja jóvá.
(2) A MSZE elnöke a megyei szervezet elnöke is egyben.
(3) Az alelnököt és a MSZE tagjait a Közgyűlés
választja a résztvevő tagok abszolút többségével.
(4) A MSZE mandátuma
két négy évre szól.
(5) A MSZE a Küldöttek Tanácsa által elfogadott szabályzat szerint működik.
(6) A MSZE tagjának mandátuma megszűnik, ha:
a) igazolatlanul hiányzik a MSZE két egymást követő üléséről;

b) lemond;
c) megváltozik a tisztsége;
d) jelen Alapszabály alapján büntetést szabnak ki rá;
e) meghal.
(7) Ha egy MSZE tag mandátuma megszűnik, 60 napon belül kötelező új tagot választani.
(8) Tevékenységükért a MSZE tagjai pénzbeli juttatásra jogosultak.

 

52. § A megyei Szervezet Elnökségének hatásköre

a) megszervezi a megyei szervezet tevékenységét;
b) nyilvántartásba veszi az újonnan megalakult helyi szervezeteket
c) fegyelmi büntetéseket szab ki valamint javasol jelen Alapszabály alapján;
d) elrendeli a feloszlott helyi szervezetek nyilvántartásból való törlését;
e) javasolhatja a szervezet bármely Országos Tanácsbeli küldöttjének visszahívását;
f) leteszi a jelöléseket a helyi és megyei választott tisztségekre;
g) jelölteket javasol a helyi és a parlamenti választásokra, az Alapszabály értelmében;
h) megválasztja az AÉEKMB és a MSZVB tagjait;
i) jóváhagyja a tagfelvételi kérelmeket;
j
) javasolhatja egyes helyi szervezetek feloszlatását az illető megyében;
k) helyi és megyei szintű választási társulásokra, együttműködésekre és szövetségekre tesz javaslatokat;
l) javaslatokat tesz a Párt felsőbb testületeinek valamint az alárendltségében levőknek; ez utóbbiak tevékenységére vonatkozóan magyarázatot kérhet;
m) felel a megyei szervezet törvényes és alapszabályszerű működéséért;
n) a Küldöttgyűlés és annak szabályzatai által meghatározott elvek alapján gazdálkodik a megyei szervezet bevételeivel, valamint a Párt által rendelkezésére bocsátott összegekkel;
o) a megyei szervezet szervezet elnökének javaslatára dönt a személyzet alkalmazásáról és elbocsátásáról;
p) intézkedik  az  Alapszabály és a belső rendszabályzat által a Küldöttgyűlés hatáskörébe utalt  kérdésekben;
q) etikai és alapszabályt illető kérdésekben támogatásért fordulhat a Párt felsőbb szerveihez;
r) ellenőrzi a helyi szervezetek nyilvántartásait és azok alapján megállapítja a Küldöttgyűlésbe javasolható küldöttek számát;
s) dönt  az  Alapszabály és a belső rendszabályzat által a hatáskörébe utalt  kérdésekben.

 



 

53. § A megyei szervezet elnökének hatásköre:
a) előkészíti  és  összehívja  a Küldöttek Tanácsának  üléseit,  gondoskodik  azok  lebonyolításáról;

 

b) megszervezi a MSZE tevékenységét;

 

c) a Küldöttek Tanácsának két ülése között képviseli a Megyei Szervezetet, nyilakozhat és állást foglalhat;

 

d) a MSZE által biztosított kereteken belül képviseli  a  helyi  szervezetet  és  annak  elnökségét;

 

a 29. szakasz szerint javasolhatja a tagok fegyelmi büntetését
e) javasolhatja a szervezet bármely Országos Tanácsbeli küldöttjének visszahívását;
c) végrehajtja a Közgyűlés, a HSZE és a Párt fölöttes fórumainak döntéseit;
d) fegyelmi büntetést javasol jelen Alapszabály alapján;
f) intézkedik  az  Alapszabály és a belső rendszabályzat által a Megyei Szervezet hatáskörébe utalt  kérdésekben;

 

g) etikai és alapszabályt illető kérdésekben támogatásért fordulhat a Párt illetékes kollektív szerveihez;
h) dönt  az  Alapszabály és a szervezési és működési szabályzat
által a hatáskörébe utalt  kérdésekben.

 

Art. 54. A területi szervezet a Országos Tanács  által  megállapított módon részesedik a Párt költségvetéséből.

 

4. ORSZÁGOS SZERVEZETEK

 

Art. 55. Országos Tanács

(1) A Párt legfelsőbb döntéshozó szerve az Országos Tanács, amely négyévente ülésezik. Az Országos Tanács rendkívüli üléseket is szervezhet.
(2) Az Országos Tanács összehívása a Párt Elnökségének feladata.
(3) Az Országos Tanács küldötteit a megyei Küldöttek Tanácsai nevezik ki, minden megyei Küldöttek Tanácsa küldöttjeinek 30%-át nevezheti ki.
(4) Az Országos Tanács a küldöttek abszolút többségének jelenlétében határozatképes, döntéseit ugyanilyen többséggel hozza.
(5)
A párt elnöksége és a megyei szervezetek elnökei Az Országos Választmány tagjai az Országos Tanács tagjai is egyben.
(6) Az Országos Tanácsot a következő esetekben lehet rendkívüli ülésre összehívni
a) a Párt Elnökének kérésére
két rendes ülés között;
b) a Párt Elnökségének, valamint az
Országos Választmány kérésére;
c) ha bármilyen okból kifolyólag megszűnik a Párt Elnökének mandátuma vagy ha a Párt Elnökségbeli tagjainak száma a fele alá esik.
d) a Párt nyilvántartásainak megfelelő tagok összességének legalább 10%-át kitevő tagok írásos kérésére, a napirendi pontok bemutatásának feltételével.

56. § Az Országos Tanács hatásköre:

a) megállapítja saját rendszabályzatát;
b) titkos szavazással megválasztja a Párt Elnökét és a Párt Elnökségének tagjait;
c) meneszti a Párt Elnökét és a Párt Elnökségének tagjait;
d) megvitatja és jóváhagyja a Párt Elnökségének beszámolóját;
e) megvitatja és jóváhagyja, valamint módosítja az Alapszabály és a Párt programját;
f) megvitat és jóváhagy bizonyos irányvonalakat a Párt által követett, alapvető politikai elveivel megegyező politikai irányzatra vonatkozóan;

 

g) titkos szavazással megválasztja az AÉEKMOB és a OSZVB elnökét és tagjait;
g) jóváhagyja az AÉEKMOB és az OSZVB működési szabályzatát;
h) megvitatja és elfogadja az OSZVB jelentését;
h) dönthet a Párt átszervezéséről valamint feloszlásáról;
i) megállapítja a tagsági díj mértékét;
k) fegyelmi büntetéseket szab ki jelen Alapszabály alapján;
j) titkos szavazássalmegvélasztja a Párt jelöltjét az országelnöki tisztségre;
m) jóváhagyja a Párt Elnöksége által bemutatott költégvetés végrehajtási jelentést;
n) megállapítja a helyi és megyei szervezetek számára előirányozott pénzalapok elosztásának módozatát,
j) a Párt célkitűzéseinek megvalósulásához hozzájáruló programokat kezdeményezhet
k) döntést hoz minden olyan fontos kérdésben amelyek jelen Alapszabály értelmében nem ütköznek hatáskörével.

 

57. § Az Országos Választmány (OV)


 

(1) Az Országos Tanács két rendes ülése között az OV a legfelsőbb döntéshozói szerv
(2) Az Országos Választmány tagjai:
a) A Párt Elnökségének tagjai;
b) a megyei szervezetek elnökei;
c)a Párt politikai támogatásával vagy a Párt részéről, illetve a politikai vagy választási szövetségek révén megválasztott polgármesterek és megyei tanácselnökök,
d) a Párt politikai támogatásával vagy a Párt részéről, illetve a politikai vagy választási szövetségek révén megválasztott képviselők és szenátorok;
e) jelen Alapszabály értelmében létrejött, a különböző szociális vagy szakmai rétegek sajátos problémáival foglalkozó, elkülönülten működő csoportok központi szintű elnökségbeli tagjai;
f) a Párt keretein belül tevékenykedő jelentős személyiségek, akiket a Párt Elnöksége nevesít és hagy jóvá;
(3) Az OV üléseit egy 4 évre választott elnök vezeti, akit a Párt alelnökei közül választanak.
(4) Az OV legalább hathavonta egyszer, illetve szükség esetén ülésezik.
(5) Az OV üléseinek összehívása az OV Elnökének feladata. Az OV a Párt Elnökének, a Párt Elnökségének illetve az OV tagjai legalább egyharmadának kérésére is összehívható.

 

(6) Az OV összehívása minden esetben a tagoknak legalább 5 nappal az ülés előtt megküldött írásos meghívással történik. A meghívó kötelező módon tartalmazza az ülés időpontját, helyszínét és napirendjét.

 

(4) Az első összehíváson a Küldöttgyűlés akkor ülésezhet ha tagjainak legalább fele plusz egy jelen van és a résztvevő tagok többségi szavazatával hozhat döntést.

 

58. § Az Országos Választmány hatásköre:
a) jóváhagyja az AÉEKMOB és az OSZVB működési szabályzatát;
b) megvitatja és elfogadja az OSZVB jelentését;;
c) fegyelmi büntetéseket szab ki jelen Alapszabály alapján;
d) jóváhagyja a Párt Elnöksége által bemutatott költégvetés végrehajtási jelentést;;
e) megállapítja a helyi és megyei szervezetek számára előirányozott pénzalapok elosztásának módozatát;
f) a különböző szociális vagy szakmai rétegek sajátos problémáival foglalkozó, elkülönülten működő csoportokat hoz létre;
g) a MSZE illetve a Párt Elnökségének javaslatára döntést hoz a helyi szervezetek feloszlatásáról;
h) jelen Alapszabály értelmében jóváhagyja a Szenátus és a Képviselőház valamint az Európai Parlament tisztségeire szóló jelöléseket;
i) jelen Alapszabály értelmében jóváhagyja a miniszterelnök és a miniszteri tisztségekre szóló jelöléseket, valamint a minisztériumok és más központi közigazgatási szervek keretén belüli tisztségekre szóló lejöléseket;
j) titkos szavazással megválasztja a Párt jelöltjét az országelnöki tisztségre;

 

k) jelen Alapszabály értelmében jóváhagyja a központi szintű politikai és választási szövetségek létrehozását;
l) megvitat és jóváhagy olyan szabályzatokat, munkamódszereket valamint egyéb speciális rendelkezéseket, amelyeket a jelen Alapszabály nem tárgyal.

 

59. § A Párt Elnöksége

 

(1) A Párt Elnöksége a Párt operatív döntéshozó és vezető szerve.
(2) Az Elnökség összetétele:
a) Elnök, aki a Párt elnöke is egyben;
b) Ügyvezető elnök;
c) a
Párt Elnöke megyei szervezetek javaslata alapján az Országos Tanács abszolút többségével megválasztott és így négy éves mandátumot nyert öt alelnök.
(3) A Párt Elnökségbeli tagjának mandátuma megszűnik, ha a tag:
a) lemond;
b) megváltozik a tisztsége;
c) jelen Alapszabály alapján büntetést szabnak ki rá;
d) meghal.
(4)
Az Elnökség tagjai közül, a Párt Elnökének javaslatára kinevezi az elnökhelyettest, aki az Elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnöki teendőket. Akadályoztatás esetén az elnök helyettese az Országos Váalsztmány elnöke, aki ilyen helyzetben ellátja az elnöki teendőket is.
(5) Az Elnökség havonta egyszer, valamint szükség szerint ülésezik, tevékenységét jegyzőkönyvben rögzíti. Az Elnökség összehívása a Párt Elnöksége Elnökének feladata. A Elnökségi ülést az elnökségbeli tagok többségének kezdeményezésére is össze lehet hívni, ez esetben az összehívás a Párt Elnökének feladata;
(6) Tevékenységükért az Elnökség tagjai pénzbeli juttatásra jogosultak, a szabályzat értelmében.


 

60. § A Párt Elnökségének hatásköre

 

 

 

a) az Alapszabály és a belső rendszabályzat alapján megállapítja saját működési szabályait;
b) az Alapszabály és a belső rendszabályzat alapján irányítja a Párt tevékenységét;
c) validálja a helyi szervezetek választott elnökeit,
jelölteket javasol a megyei szervezetek elnöki tisztségébe, validálja a megyei szervezetek választott elnökeit;
d) javasolja a Párt átszervezését;

 

e) jóváhagyja javasolja a központi szintű politikai és választási szövetségek, társulások, csatlakozások és együttműködések megkötését, jóváhagyja a helyi és megyei szintű választási szövetségek, társulások, csatlakozások és együttműködések megkötését.
f) a Párt elnökének javaslatára kinevezi a Párt Ügyvezető Elnökét;
g) javasolhatja és döntést hozhat a párt tagjainak szankcionálásáról, jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően.

 

h) döntést hoz a tagfelvételi kérelmek jóváhagyását vagy elutasítását illető óvások ügyében, jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően.
i) országos szintű akciókat szervez, megbízza azok felelőseit;
j)
javaslatot tesz kinevezi az Európai Parlamenti képviselőjelöltekre, a miniszterelnöki, miniszeri tisztségek jelöltjeire, valamint a központi közigazgatási szervek és más központi hatóságok tisztségeinek jelöltjeire, az országelnöki tisztség jelölésére, jóváhagyja javasolja a jelölteket a helyi és megyei szintű választott tisztségekre és minden egyéb tisztségre, a helyi és/vagy megyei szervezetekkel való egyeztetés alapján;
k) munkájának  segítése,  előkészítése  érdekében  az Ügyvezető Elnök közvetlen irányításával bizottságokat,  munkacsoportokat  és kabineteket hozhat létre,  amelyekre  hatásköröket  ruházhat  át;

 

l) jóváhagyja a különböző szociális vagy szakmai rétegek sajátos problémáival foglalkozó, elkülönülten működő csoportokat;
m) jóváhagyja a Párt költségvetését;
n) ellenőrzi a költségvetés végrehajtását, gyakorolja a Párt vagyonának tulajdonosi jogait;
o) előkészíti az Alapszabály tervezetét, illetve annak módosítási tervezetét, jóváhagyásra beterjeszti az Országos Tanácsnak;
p) kijelöli a Párt külkapcsolatait;
q) jóváhagyja a helyi, megyei és országos szintű egyesületek, alapítványok és kereskedelmi társaságok létrehozását, a törvény keretei közt;
r) tevékenységéről beszámol az Országos Tanácsnak;
s) etikai és alapszabályt illető kérdésekben támogatásért fordulhat a Párt illetékes szerveihez
.

 

 

 

61. § A Párt Ügyvezető Elnöke

(1) A Párt központi szintű végrehajtó szerve az Ügyvezető Elnök.
(2) Az Ügyvezető Elnök személyét illetően a Párt Elnöke tesz javaslatot, annak kinevezése és visszavonása többségi szavazattal a Párt Elnökségének feladata.
(3) Az Ügyvezető Elnök mandátuma
két négy évre szól.
(4) Az Ügyvezető Elnök hatásköre
igazgatási-szervezési jellegű feladatokat tartalmaz, a Párt Elnöksége szabályzatban állapítja meg;
(5) A Párt Ügyvezető Elnökének mandátuma megszűnik, ha:
a) lemond;
b) megváltozik a tisztsége;
c) jelen Alapszabály alapján büntetést szabnak ki rá;
d) meghal.
(6)Ha az Ügyvezető Elnök mandátuma megszűnik, az új Ügyvezető Elnököt a tisztség betöltetlenné válásától számított 30 napon belül kötelező kinevezni.
(7) Az Ügyvezető Elnök hatásköre:
(a) előkészíti és a Párt Elnöksége elé terjeszti saját hivatalának szervezési és működési szabályzatát;
(b) szervezi és irányítja a központi szervezet igazgatását, biztosítja a központi iroda működését és ügykezeli a központi szervezet számára előirányozott költségvetési forrásokat, elkészíti a Párt költésgvetésének tervezetét és felel annak végrehajtásáért;
(c) felügyeli és összhangba hozza a megyei szervezetek tevékenységét;
(d) felügyeli és összhangba hozza a különleges kabinetek tevékenységét;
(8) Tevékenységéért a z Ügyvezető Elnök pénzbeli juttatásra jogosult.

 

 

 

62. § A Párt Elnöke

(1) A Párt Elnökét az Országos Tanács választja. Az elnök mandátuma 4 évre szól.
(2) Az elnököt abszolút többséggel,
titkos szavazással választja az Országos Tanács, a Párt Elnökségének javaslatára. Amennyiben a szavazás első fordulójában a többségi szavazatot egyik jelölt sem kapta meg, a második szavazáson csak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat.
(3) Az elnöki tisztségért indulhat minden olyan párttag, aki legalább két megyei szervezet támogatását élvezi. A jelöléseket, melyek kötelező módon tartalmazzák legalább két megyei szervezet ajánlását, az Országos Tanács ülése előtt legkevesebb 30 nappal kell a Párt Elnökségéhez benyújtani.

 

(4) A jelöléseket a Párt Elnöksége validálja.

 

(5) Amennyiben az Elnök mandátuma megszűnik, az új Elnököt 60 napon belül kötelező megválasztani.
(6) Az Elnök a Párt Elnökségének tevékenységéről beszámol az Országos Tanácsnak;
(7) Az Elnök mandátuma megszűnik, hogyha: a) lemond; b)
minősített többséggel visszavonják; c) jelen Alapszabály alapján büntetést szabnak ki rá; d) meghal.

63.
§ A Párt Elnökének hatásköre

 

a) Az Elnök irányítja és képviseli a Pártot a hatóságokkal és harmadik felekkel való kapcsolattartásban a legmagasabb szinten;
b) képviseli a Pártot,
politikai nyilatkozatokat tesz, álláspontokat, állásfoglalásokat ad ki, a Párt politikai programjával összhangban, valamint a Párt Elnöksége, az Országos Választmány és az Országos Tanács által elfogadott határozatok és irányelvek értelmében;
c) irányítja a Párt külkapcsolatait;
d) szervezi az Elnökség munkáját;
e) gondoskodik az Elnökség határozatainak végrehajtásáról;
f) összehívja az Országos Tanácsot, jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően;
g) koordinálja és nyomon követi (felülvigyázza) a Párt képviselőcsoportjának tevékenységeit;
h) aláírással látja el az Országos Választmány által
javasolt jóváhagyott Szenátusi és Képviselőházi tisztségekre jelenkezők jelöléseit, valamint az Európai Parlamentbeli tisztségekre jelentkezők jelöléseit;
i) nyomon követi a párt által kormányzati tisztségeket betöltő személyek tevékenységét;

j) javaslatot tesz az Ügyvezető Elnök, a AÉEKOB elnök és az OSzVB elnök személyét illetően;
e) megválasztásra javasolja az Országos Tanácsnak a Párt Elnökségi tagjait
k) felügyeli a  Párt tulajdonában  lévő  gazdálkodó  szervezetek valamint a non-profit szervezetek tevékenységét;
l) megbízza a Párt méltóságait a bel- és külföldi képviselet ellátásával;

m) kijelöli a személyeket, akik képviselhetik a Pártot harmadik felekkel szemben

 

n) politikai összhangteremtésre törekszik, ennek érdekében megfelelő tevékenységet fejt ki;
o) a Párt tevékenységének jó működése érdekében különböző igazgatási-végrehajtási egységeket hozhat létre;
p) biztosítja a Párt különböző kollektív szervei érdekeinek összhangját;
r) etikai és alapszabályt illető kérdésekben támogatásért fordulhat a Párt illetékes szerveihez.;
s) eljár  mindazon  ügyekben, amelyeket az Alapszabály és a szervezési és működési szabályzat a hatáskörébe utal;
t) feladatkörének ellátása érdekében elnöki kabinetet hoz létre
;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VI. FEJEZET Köztisztségekért induló jelöltek kinevezése

 

 

 

64. § Jelen Alapszabály és a szabályzatok értelmében bármely tag jelöltetheti magát bármely tisztségre a párton belül vagy a párton kívüli, önkormányzati vagy központi kormányzati választott vagy a párt politikai támogatásával kinevezett tisztségre.

 

65. § Bármely a párton kívüli, önkormányzati választott vagy a párt politikai támogatásával kinevezett tisztségre helyi és megyei szinten a jelöléseket a megyei szervezet köteles letenni.

 

66. § (1) A helyi szintű választott tisztségekre való jelöléseket a HSZE javasolja, a MSZE véleményezi és a Párt Elnöksége hagyja jóvá.

 

(2) Bármely tag megfellebezheti a döntést az AÉEKOB-nál, amely végleges döntését írásban közli, az indítványozás kézhezvételétől számított legtöbb 10 napon belül.

 

(3) A helyi szervezetek kötelesek beterjeszteni a jelöltekre vonatkozó javaslataikat legalább két négy hónappal a választási kampány elkezdése előtt. A jelöléseket a választási kampány megkezdése előtt legalább két egy hónappal kell véglegesíteni.

 

67. § (1) A megyei szintű választott tisztségekre való jelöléseket a MSZE javasolja, a helyi szervezetekkel való egyeztetés alapján és a Párt Elnöksége hagyja jóvá.

 

(2) Bármely tag megfellebezheti a döntést az AÉEKOB-nál, amely végleges döntését írásban közli, az indítványozás kézhezvételétől számított legtöbb 10 napon belül.

 

(3) A megyei szervezetek kötelesek beterjeszteni a jelöltekre vonatkozó javaslataikat legalább két négy hónappal a választási kampány elkezdése előtt. A jelöléseket a választási kampány megkezdése előtt legalább két egy hónappal kell véglegesíteni.

 

68. § (1) A Szenátusbeli és Képviselőházbeli tisztségekre való jelöléseket a megfelelő megyei szervezetek javasolják, a helyi szervezetekkel való egyeztetés alapján, a Párt Elnöksége véleményezi és az Országos Választmány hagyja jóvá.

 

(2) Az Európai Parlamentbeli tisztségekre való jelöléseket a a Párt Elnöksége javasolja, a megyei szervezetekkel való konzultálás nyomán és az Országos Választmány hagyja jóvá.

 

(3) Bármely tag megfellebezheti a döntést az AÉEKOB-nál, amely végleges döntését írásban közli, az indítványozás kézhezvételétől számított legtöbb 10 napon belül.
(4) A megyei szervezetek kötelesek beterjeszteni a jelöltekre vonatkozó javaslataikat legalább
három hat hónappal a választási kampány elkezdése előtt. A jelöléseket a választási kampány megkezdése előtt legalább három két hónappal kell véglegesíteni.

 

 

 

69. § A jóváhagyott jelölést a párt minden tagjának kötelező módon támogatnia kell.

 

 

 

70. § Ha a Párt nevezhet miniszterelnököt vagy minisztereket, az illető tisztségekre jelölt személyeket a Párt Elnöksége hagyja jóvá titkos szavazással, a megyei szervezetekkel való konzultálás után a Párt Elnöksége javasolja a megyei szervezetekkel való egyeztetés alapján és az Országos Választmány hagyja jóvá.

 

 

 

71. A minisztériumok és a központi kzöigazgatás egyéb hatóságain belüli tisztségek tekintetében, amelyekre a Párt nevezhet jelöltet, a Párt Elnöksége tesz javaslatot a megyei szervezetekkel való konzultálás után, melyet az Országos Választmány az Országos Tanács titkos szavazással hagy jóvá.

 

 

 

72. Románia államelnöki tisztségét illetően, ha a Párt döntést hozhat, a jelölt kinevezési eljárásban résztvehet minden olyan elkötelezett személy, aki együttesen teljesíti a következő feltételeket:
a) élhet választási és választhatósági jogaival;
b) a mandátumhoz szükséges cselekvőképességének teljes birtokában van;
c) bizonyítja, hogy életrajzában nem találhatóak olyan elemek, amelyek sértenék ő maga és a Párt jó hírét;
d) politikai programja a Párt Programján alapszik;

 

73. § (1) Azok a tagok, akik teljesítik a fenti feltételeket, az elnökválasztási kampány előtt legalább 3 hónappal írásos kérelemmel fordulnak a Párt Elnökségéhez.

 

(2) A Párt Elnöksége jóváhagyásra javasolja az Országos Tanács elé terjeszti az Országos Választmányak a Románia elnöki tisztségére jelöltek jegyzékét. Az Országos Választmány azt a személyt nevezi ki mint a Párt jelöltje az államelnöki tisztségre, aki az érvényesen leadott szvazatok többségét nyerte el.

 

 

 

VII. FEJEZET ALAPSZABÁLYZATOT ÉRTELMEZŐ, ETIKAI ÉS KONFLIKTUSKEZELŐ BIZOTTSÁG (AÉEKB)

 

 

 

74. § Az Alapszabályzatot értelmező, etikai és konfliktuskezelő bizottság (AÉEKB) biztosítja az Alapszabály rendelkezéseinek betartását, azok alapján és betartására hozott szabályzatok tiszteletben tartását a tagok és a párt testületei által.

 

75. § (1) Az AÉEKOB az Alapszabály és a párt vezető szerveinek döntéshozatala közti eltéréseket illetően megkeresés vagy hivatalból indított eljárás alapján folytathat vizsgálatot.
(2) Az AÉEKOB, az eljárás indításától számított legtöbb 30 napon belül döntést hoz az eléje terjesztett ügyben.
(3) Ammennyiben az AÉEKOB úgy ítéli meg, hogy egy döntés vagy határozat nincs összhangban az Alapszabállyal, az illető döntést vagy határozatot semmisnek nyivánítja, így az nem fejt ki hatást a jövőre nézve, retroaktív érvényességgel
;
76. § (1) A AÉEKOB egy elnökből és 4, az Országos Tanács által választott tagból áll, ezek mandátuma két négy évre szól. Az AÉEKOB elnöke nem tölthet semmilyen országos szintű pozíciót a Párton belül.
(2) Az AÉEKOB első ülésén előkészíti szabályzatát, amelyet jóváhagyásra terjeszt az Országos Tanács elé.

 

77. § Az AÉEKOB évente beszámol az Országos Tanácsnak.

 

78. § (1) Minden megyei szervezet keretén belül megalakul egy Alapszabályzatot értelmező, etikai és konfliktuskezelő megyei bizottság (AÉEKMB) melyet a Küldöttek Tanácsa által választott Elnök és két a MSZE által választott tag alkot. Az AÉEKMB elnöke nem tölthet semmilyen megyei szintű pozíciót.

(2) Az
Alapszabályzatot értelmező, etikai és konfliktuskezelő megyei bizottságok az Alapszabályzatot értelmező, etikai és konfliktuskezelő országos bizottság alárendeltségében vannak és ugyanazon szabályzat alapján működnek.

 

79. § (1) Az AÉEKOB hatásköréhez hasonlóan, az AÉEKMB az Alapszabály és a Közgyűlés, HSZE, Küldöttek Tanácsa vagy MSZE döntéshozatala közti eltéréseket illetően megkeresés vagy hivatalból indított eljárás alapján folytathat vizsgálatot.
(2) Az AÉEKOB, az eljárás indításától számított legtöbb 30 napon belül döntést hoz az eléje terjesztett ügyben.
(3) Ammennyiben az AÉEKMB úgy ítéli meg, hogy az (1) alpontban foglalt szervek által hozott döntés vagy határozat vagy annak rendelkezései nincsenek összhangban az Alapszabállyal, az illető döntést vagy határozatot, illetve rendelkezéseket semmisnek nyivánítja, így az nem fejt ki hatást a jövőre nézve, retroaktív érvényességgel
;;
(3) A vezető szerv vagy érintett párttag aki nem elégedett az AÉEKMB döntésével, 30 napon belül megóvhatja azt az AÉEKOB-nál, amely köteles 30 napon belül az óvást elbírálni. Az AÉEKOB döntése végleges.

 

80. § Az AÉEKOB és az AÉEKMB ugyanakkor biztosítja minden párttag számára az Alapszabályban foglalt jogok tiszteletben tartását és döntést hoz minden belső vitában, a 31, 32 és 68-70 szakaszok alapján.

 

 

 

VIII. FEJEZET. SZÁMVIZSGÁLÓ ÉS VAGYONKEZELÉSI ELLENŐRZŐ SZERVEK

 

81. § (1) A Párt számvizsgáló és vagyonkezelési ellenőrző szerve az Országos Számvizsgáló és Vagyonkezelési Bizottság (OSzVB), amelyet egy elnök és két négy tag alkot. A bizottság elnöke szakképesítéssel kell rendelkezzen. A Bizottság elnökét és tagjait az Országos Tanács abszolút többsége választja meg titkos szavazással 4 éves mandátumra.

 

(2) A Bizottság hatásköre:
a) megállapítja saját működési szabályait;
b) ellenőrzi a Párt jövedelmének megvalósítását és forrásait, a költségek helyességét és időszerűségét, az érvényes törvények, az Alapszabályzat és a Bizottság szabályzatának értelmében;
b) megvizsgálja és írásban véleményezi a Párt költségvetését, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót;;
b) a Párt Elnöksége számára éves beszámolót készít a jövedelmek és költségek helyzetéről,
c) évente felleltározza a párt vagyonát és tájékoztatja a Párt Elnökségét a talált helyzetről;
d) felméréssel ellenőrzi a Párt forrásait és tájékoztatja a Párt Elnökségét a talált helyzetről;
e) a számvizsgáló szervek elé terjesztés előtt véleményezi a pénzügyi mérleget;
f) a Párt anyagi helyzetéről jelentést tesz
az Országos Tanácsnak az Országos Választmánynak

 

g) felügyel minden, akár folyamatos, akár a választási kampánnyal kapcsolatos gazdasági és pénzügyi tevékenyéséget.
3) A tevékenysége során megállapított rendellenességekről az OSzVB haladéktalanul írásban értesíti a Párt Elnökségét.
4) Minden megyei szervezet keretén belül működik egy Megyei Számvizsgáló és vagyonkezelési Bizottság (MSzVB), amelyet a Küldöttek Tanácsa által választott elnök és a MSZE által választott két tag alkot.
(5) A megyei bizottságok az országos bizottság alárendeltségében működnek ugyanazon szabályzat alapján.
(6) A MSzVB a Párt megyei szintű testületeire nézve gyakorolja hatáskörét.

 

82. § Tevékenységükért a bizottságok tagjai pénzbeli juttatásra valamint költségeik megtérítésére jogosultak.

 

ix. FEJEZET EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, TÁRSULÁSOK, CSATLAKOZÁSOK

 

 

 

83. § A törvényes rendelekzések értelmében a Párt kezdeményezhet és megállapíthat különböző együttműködési, társulási valamint csatlakozási formákat belföldi és küldföldi politikai mozgalmakkal, pártokkal és civil szervezetekkel, amennyiben mindkét fél érdekelt bizonyos közös célok elérésében, ha ezek a célok nem ellenkeznek a Párt Alapszabályával vagy Programjával.

 

84. § Az együttműködéseket, társulásokat, csatlakozásokat a Párt Elnöksége hagyja jóvá a megyei szervezetekkel való egyeztetés után.
85. §A helyi vagy megyei érdekeltségű együttműködések és társulások a civil, szakmai, gazdasági, kulturális, etnikai, szociális szervezetekkel a HSZE illetve a MSZE javaslatára, a Párt Elnökségének jóváhagyásával valósíthatók meg.

 

86. § (1) Ha a Párt választási érdekei úgy kívánják, hogy a Párt más politikai pártokkal társuljon az általános országgyűlési, europarlamenti és önkormányzati választásokon való sikeresebb részvétel érdekében, a Párt köthet választási vagy politikai szövetséget olyan más politikai pártokkal, amelyek kormányzási programja hasonló vagy kiegészítő jellegű.
(2) A más pártokkal való
országos szintű politikai vagy választási szövetségeket a Párt Elnöksége kezdeményezi és hagyja jóvá többségi szavazattal, a megyei szervezetekkel való egyezetetések után. Ezeket a szövetségeket az Országos Választmány hagyja jóvá többségi szavzattal.

 

87. § A helyi és megyei szintű választási szövetségek a HSZE illetve a MSZE javaslatára jöhetnek létre, kizárólag a Párt Elnökségének jóváhagyása után.

 

 

 

X. FEJEZET. A PÁRT ÁTSZERVEZÉSE

 

 

 

88. § (1) A párt átszervezése, a politikai pártok törvényének értelmében összevonással, beolvadással vagy fúzióval illetve teljes vagy részleges különválással történhet.

 

(2) A párt átszervezéséről az Országos Tanács dönt a Párt Elnökségének Országos Választmány javaslatára.

 

XI. FEJEZET A PÁRT MEGSZŰNÉSE

 

89.§ A Párt tevékenysége, a politikai pártok törvényének értelmében a következő esetekben szűnik meg:
a) az Országos Tanács döntése alapján feloszlik;
b) a bíróság vagy az Alkotmánybíróság a Pártot határozattal megszünteti;
c) átszervezés esetén.

 

 

 

XII. FEJEZET VÉGSŐ RENDELKEZÉSEK

90. § A hatóságokkal és harmadik felekkel szemben a Párt jogi képviseletét az Elnök, az Országos Választmány Elnöke, az Ügyvezető Elnök vagy a Párt Elnöksége által kijelölt személy látja el. A szervezeti egységek szintjén ezeket a hatásköröket a szervezetek elnökei gyakorolják, az Alapszabály és a belső rendszabályzatok szerint.

 

 

 

91. § A szabályzatokat, munkamódszereket, amelyekről jelen Alapszabály nem rendelkezik, valamint az egyéb sajátos szabályzatokat az Országos Tanács vagy esetenként a Pért Elnöksége az Országos Választmány hagyja jóvá az Párt Elnökségének javaslatára.

 

 

 

92. A folyamatos és különleges tevékenységek elvégzésére a Párt, a törvények értelmében alkalmazhat fizetett munkaerőt.

 

 

 

 

93. Jelen Alapszabály vagy a Program bárminemű módosítását, a módosítás nyilvántartásba vételének céljából az Országos Tanács, határozatának meghozatalától számított 30 napon belül a Bukaresti Törvényszéknek megküldi.

Magyar Polgári Párt ©2018 Minden jog fenntartva

Search