Hírek

A Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége tudomásul veszi Berki Ferenc Maros megyei elnök pártból való kilépését.

Bár a kilépés pillanatáig a közös munkára törekedtünk, a döntése várható volt. Berki az Erdélyi Magyar Szövetség januári megalapítása óta kilépésre biztatja társait és álhíreket terjeszt, amelyben a Fidesszel fenntartott stratégiai kapcsolatunkat is megkérdőjelezi. Úgy gondoljuk, Berki a kilépésbe menekült a viselkedése miatt esedékes fegyelmi eljárás elől, amelyről a működési szabályzatunk rendelkezik.

Az Erdélyi Magyar Szövetség megyei egyeztető tanácsait a tagpártok küldöttei már 12 megyében sikeresen megalapították és működtetik. Berki Ferencet bár bizakodva delegáltuk a tizenharmadik, Maros megyei testületbe, pozícióvesztése miatti vélt félelme egyedül itt nehezítette el a választásokra való felkészülést.

Berki a kilépéséről tájékoztató közleményében sajnálatos módon visszaélhetett egy szűk tagság nevével. Ugyanis, írott felmondást eddig a pillanatig nem kaptunk. Tárgyalunk velük, higgadtságra és mérlegelésre szólítjuk őket. Eddigi munkájukat elismerve, baráti kezet nyújtunk. Várjuk őket, hogy vegyenek részt az Erdélyi Magyar Néppárttal meghirdetett új magyar egység építésében. Várjuk őket, hogy ápoljuk közösen a magyar kormánnyal kiépített szoros együttműködésünket.

A továbbiakban Vass Imre, a Maros megyei szervezet alelnöke, a párt alapszabályzatával összhangban, összehívja a tisztújító közgyűlést.

a Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége nevében,
Mezei János, elnök

Mi, az Erdélyi Magyar Szövetség Maros megyei tagjai örömmel látjuk az Erdély-szerte épülő új magyar egységet. A szövetség 12 másik megyében hozott létre a polgári pártra és az Erdélyi Magyar Néppártra épülő egyeztető tanácsokat. Bizakodunk, hiszen a tagok együttesen mindenhol a korábbi bajok fölé nőttek, és fontosabbnak tartják az új magyar egységet vélt önös politikai érdekeiknél.

Elképedve tapasztaljuk, hogy mindeközben Berki Ferenc, a Magyar Polgári Párt Maros megyei elnöke rendszeresen kirívó stílusban támadja saját párttársait és az összefogást. Érthetetlen, hogy Berki szembefordul a januári közös pártkongresszus döntéseivel, ezáltal hűtlen az erdélyi jobboldali választópolgárokhoz, és hűtlen az Erdélyi Magyar Szövetséghez is.

Csak feltételezni tudjuk, hogy Berki Ferenc funkcióját félti, és korábbi bukott párttársai, az összefogás gáncsolói mozgatják. Mi, a megyei tagok többségének szószólójaként, szeretnénk, ha Maros megye is felzárkózhatna az összefogáshoz. Végre kívánjuk hajtani a közös januári kongresszusának döntéseit. Az erdélyi szavazók érdekeit szem előtt tartva, egységben szeretnénk készülni az önkormányzati választásokra.

Kátai Attila, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke

Biró József-Attila, Maros megyei önkormányzati képviselő

Vass Imre, Makfalva polgármestere, a Magyar Polgári Párt Maros Megyei Szervezetének alelnöke

Az Erdélyi Magyar Szövetség pártjainak vezetői közösen vettek részt a Székelykeresztúrért Konferencián. Mezei János MPP-elnök és Csomortányi István EMNP-elnök hétvégén együtt hangsúlyozták az önkormányzati választásokra való közös felkészülés fontosságát illetve biztatták a helyi Változás Székelykeresztúr egyesület fiatal tagjait. Az MPP és a Néppárt azért csatlakozott egymáshoz, hogy összeadja a tudását. A polgáriak 14 polgármester tapasztalatát tudják maradéktalanul átadni, mert közösségként egy csapathoz tartoznak – hangsúlyozta Mezei.

Szekelykereszturert konferencia 02

A polgári vezető a keresztúri közönség előtt beszélt az elmúlt évek megpróbáltatásairól is. „Az ember, amikor megszületik az első gyereke, elkezd sokkal felelősségteljesebben gondolkodni. Én is azt éreztem, hogy nem pazarolhatom el magamra az időmet és energiámat, hanem a közösségnek is kell adnom belőle” – indított Mezei. „Minderre sokszor nehéz igent mondani. Például Gyergyószentmiklóson, amikor polgármesternek indultam, látva az elődeim húszéves semmittevését. Az emberek fáztak, nem volt fűtés a tömbházakban, folyamatosan elégedetlenséggel, panaszokkal találkoztam. Bár kilátástalannak tűnt, igent mondtam. Az egyenes út, amit választottam, a cellaajtóig vezetett, de a gondviselés segített abban, hogy kiderüljön az igazság és a cellaajtó nélkülem csukódjon is be” – vélekedett a vezető.

Hozzátette: a gondviselés segítette abban is, hogy ismét vállaljon, és ne a megfélemlítés, hanem a hajtóerő legyen úrrá rajta. Később ezért mondott igent társai felkérésére és jelentkezett be a polgári párti elnökségért.

Székelykeresztúrért konferencia 02

Csomortányi István a közelgő önkormányzati választásokról értekezve felhívta a figyelmet, az erdélyi magyar közösség a 90-es évektől számítva az egyharmadával csökkent, a magyarlakta megyék rendelkeznek a legrosszabb fizetésekkel az országban. Mindeközben a kormányban résztvevő pártoktól „ömlik a sikerpropaganda, hogy minden épül, minden szépül. Hogy mennyire jól jártunk. Hát, igen, egyesek jól jártak” – összegzett keserűen Csomortányi.

A gyergyóditrói események ismét rávilágítottak arra a sajnálatos tényre, hogy a román politikai elit, valamint a román nyelvű média jelentős része az erdélyi magyar közösséggel szemben egyértelmű és folyamatos kettős mércét alkalmaz. A román sajtótermékekből napok óta egyéb sem folyik, mint a Srí Lanka-iak körüli hírverés ürügyével a magyarság lejáratására, intoleráns közösségként való bemutatására gyártott csúsztatásokkal és hamis állításokkal felerősített uszítás és gyűlöletkeltés.

Meggyőződésünk, hogy a Ditróban kialakult helyzet a lakosság és a vállalkozó közötti belső feszültség következménye és a közösség elmúlt 100 évben – de főként a rendszerváltás óta eltelt időszakban – a román állammal kapcsolatban szerzett negatív tapasztalatainak az eredménye, és semmi esetre sem a zajló magyarellenes kampányban szajkózott idegenellenességé és intoleranciáé. Épp ezért visszautasítjuk az erdélyi magyarság lejártatásának céljával zajló országos román médiakampány valamennyi vádját. A kettős beszéd alkalmazásának iskolapéldáját láthatjuk, hiszen éppen közösségünk az elszenvedője a száz éve töretlen román állami asszimilációs törekvéseknek, valamint az ezzel járó folyamatos és hátrányos megkülönböztetésnek, jogfosztásnak.

Emlékeztetünk: csak az elmúlt néhány napban számos egyértelműen magyarellenes megnyilatkozás látott napvilágot. Lia Olguța Vasilescu, a PSD magyargyűlölő politikusa, Craiova-i városfejlesztések kapcsán nyilatkozta: azt szeretné, ha a helyi vállalkozók döntő többségben helyi munkaerőt alkalmaznának, hiszen nem kívánatos, hogy a várost magyarul beszélő munkások lepjék el. Traian Băsescu, volt államelnök, jelenleg európai parlamenti képviselő pedig az erdélyi magyarokat nemes egyszerűséggel „komplexusos” közösségnek nevezte, olyanoknak, akik nem képesek elviselni más etnikumú személyeket környezetükben. Ezek mellett szintén botrányos és égbekiáltó igazságtalanság, hogy miközben, példának okáért, az úzvölgyi magyarverés és temetőgyalázás kapcsán a román állami hatóságok megtagadják a felelősségre vonást, Gyergyóditróban már több hatóság – ezek között az ügyészség is – hivatalból indított eljárást és nyomozást.

 

Asztalos Csabának távoznia kell az Országos Diszkriminációellenes Tanács éléről

Mindezek fényében különösen érthetetlennek és károsnak tartjuk az Országos Diszkriminációellenes Tanács által hivatalból kezdeményezett eljárását, hiszen azzal a magyar közösség megítélését csak tovább rontja. Ehhez képest Asztalos Csabának, a testület elnökének – bravúros módon – a magyar kormányt is sikerült az ügybe belerángatnia azzal, hogy a román sajtóban többször is kijelentette, a gyergyóditrói lakosság vélt idegenellenességének oka a magyar kormány illegális migrációval kapcsolatos kommunikációja. Olyan körülmények között, amikor a brüsszeli fórumokon folyamatosan támadják Magyarországot, amiért vezetői a keresztény Európa jól felfogott érdekeit védik, megítélésünk szerint ez nem egyéb, mint nemzetárulás. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy Asztalos Csaba sem Lia Olguța Vasilescu, sem pedig Traian Băsescu megnyilvánulásai után nem érezte szükségét annak, hogy hivatalból eljárást indítson, ugyanakkor az állami szintre emelkedett magyarellenességet sem tartotta fontosnak megemlíteni a román sajtóban. Következésképpen elvárjuk, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a lehető legrövidebb időn belül távozzon tisztségéből!

 

Szégyentletes, hogy egyes magyar politikusok is a ditróiakra támadtak

 

Szintén elfogadhatatlan, hogy miközben a székelység ellen zajló lejárató kampány kapcsán közösségünk védelme lett volna feladatuk, az RMDSZ szóvivője, Hegedűs Csilla, ahogyan pártjának két európai parlamenti képviselője, Winkler Gyula és Vincze Lóránt is a román sajtóban szajkózott uszítástól és idegenellenessétől tartották fontosnak elhatárolódni.

Ugyanakkor az elmúlt száz esztendőben gyakorlattá vált, hogy akár az objektivitás, vagy a megfelelési kényszer okán, amennyiben magyar közéleti szereplő saját közösségére nézve akár csak részlegesen is elmarasztaló nyilatkozatot tett, azt a trianoni utódállamok politikusai sokszorosan használták fel ellenünk, miközben a viszonosság és a valóság jegyében soha egyetlen önkritikus nyilatkozat részükről nem hangzott el. Épp ezért tartjuk érthetetlennek Kelemen Hunor azon nyilatkozatát, melyekben a gyergyóditrói közösség egy részét felelősként jelöli meg a történtek miatt. Véleményünk szerint egy magyar politikus feladata, hogy minden körülmények között saját közösségét védje. A téma kapcsán véleményt formáló Markó Béla szintén a ditróiak egy részét okolja a kialakult helyzetért, ugyanakkor Magyarország részéről ijesztegetésnek, politikai sci-finek nevezi a migránsproblémát.


Beszédes és jellemző továbbá, hogy míg a gyergyóditrói lakosok falugyűlés keretében igyekezték orvosolni a kialakult helyzetet, addig – az egyébként mindenhol kényszeresen jelenlévő és a reflektorfényt kereső – Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke, fontosabbnak látta, hogy egy másik község disznótoros fesztiválján szerepeljen.

Végezetül egyértelművé tesszük: az Erdélyi Magyar Szövetség legfőbb célja, hogy olyan választott vezetőink legyenek, akik megalkuvás, a bukaresti politikusoknak való megfelelési kényszer és gyávaság nélkül képviselik a magyar emberek érdekeit.


Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke
és
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke


Molnár Tibor, Szentegyháza polgármestere, közösségi oldalán tette közzé a település főjegyzőjének közleményét, melyből kiderül: Hargita megye prefektusa felfüggesztette a város elöljáróját tisztségéből, egy 2014-es összeférhetetlenségi ügyre hivatkozva. Mint ismeretes, a polgármester 2011 és 2014 között, alpolgármesteri működése alatt, azzal egyidőben a Tamási Áron Általános Iskola vezetőtanácsi tagja is volt, s e két betöltött tisztsége miatt jöhetett létre az akkori, úgynevezett összeférhetetlenség.

Mindenekelőtt fontosnak tartjuk leszögezni: a 2014 óta módosult és jelenleg is hatályos törvények értelmében Molnár Tibor ügye mára már elévültnek tekinthető, egy előző mandátum során megállapított összeférhetetlenség pedig nem hat ki egy újabb (jelenlegi) mandátumra. Ennek megfelelően Molnár Tibor felfüggesztését nem tudjuk másnak tekinteni, mint ami: egy magyar elöljáró elleni újabb nyílt és brutális támadásnak.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a korábbi években megkezdődött, államilag segített magyarellenes lépések sorozata folytatódik, ugyanakkor egyértelművé kell tennünk, hogy semmilyen megfélemlítési kísérletnek nem fogunk engedni, s célunkat, hogy az új magyar egység megteremtésével erősebb közösségeket és hatékonyabb magyar képviseletet hozzunk létre, a bukaresti főhatalom ellenében is elérjük!

Épp ezért kiállunk Molnár Tibor mellett, s minden rendelkezésünkre álló eszközzel azon leszünk, hogy igazát jogi úton is bizonyítani tudja. Meggyőződésünk, hogy ezen újabb magyarellenes esetet – a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel – jelzésértékűnek is szánták, s ezzel együtt le kell szögeznünk: mindennemű megfélemlítési kísérlet csak újra és újra megerősíti hitünket abban, hogy az egységes erdélyi magyar nemzeti oldal gondolata és gyakorlata az egyetlen valós önvédelmi lehetőség.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Molnár Tibor polgármester mandátumának felfüggesztésére vonatkozó prefektusi döntés, egy olyan 2014-es feljelentés következménye, melyet a nyilvánvaló politikai leszámolás szándékával egy, az akkori RMDSZ-frakcióban tevékenykedő tanácsos és társai láttak el kézjegyükkel. Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként számunkra felfoghatatlan, hogy magukat magyarnak valló politikusok, ártó szándékkal, pillanatnyi politikai haszonlesésből feljelentést tesznek településünk egy ártatlan, köztiszteletnek örvendő magyar elöljárójával szemben.


Végezetül arról biztosítjuk a román állami segédlettel, a korábbi RMDSZ-es polgármester érdekei szerint, kollégáinak kezdeményezésre indított eljárás tetteseit, hogy Molnár Tibor polgármester mögött felkészült, elkötelezett és erős csapat áll, mely minden körülmények között biztosítani fogja Szentegyháza elmúlt években elindult fejlődésének folyamatosságát.

Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

 

Csíkszeredában tartotta Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt és Országos Tanácsát a Magyar Polgári Párt. A két politikai szervezet legfőbb döntéshozó fórumai külön-külön is elsöprő többséggel fogadták el a két párt politikai szövetségének létrehozását, mely az Erdélyi Magyar Szövetség néven szerepel a továbbiakban, valamint a Néppárt és az MPP fúzióját. A küldöttgyűlések határozatait az együttes ülés résztvevői szintén egyértelmű és kimagasló többséggel támogatták, és szavazataikkal megerősítették.

„Öt évvel ezelőtt, ezen a napon koholtak vádat ellenem, és akadályoztak meg abban, hogy az önrendelkezés elkötelezettségében végezhessem a munkám. Az eltántorítás manővere természetesen nem az én kudarcom, hiszen azóta, még felelősségteljesebb feladatot vállaltam, hanem azoké, akik azt remélik, hogy az erdélyi magyarságot egy hangzatos nevű, de valójában megvezetett táborban kell tartani, ahol már fel sem merül az önrendelkezés jogos jussa, a 100 éves ország születésekor tett 100 éves ígéretek betartása” – kezdte beszédét Mezei János a két szervezet együttes ülésén. „Mi, akik itt vagyunk, ezt az utat nem kívánjuk járni, mert ennek az útnak a kilométer köveiről már rég lekopott a három évtizede megálmodott cél, ráadásul a megsokasodott útelágazások a kivándorlás tényszerű autópályáivá szélesedtek. Hála Istennek, hogy vagyunk még olyanok, akiknek ez fáj, és akiket ez a fájdalom arra sarkall, hogy az említett elágazásokra a hazavezető utat ráépítsük” – mondta a politikus, majd a „nemzetben gondolkodó” politikai erők összefogásának szükségszerűségéről beszélt. „Aki ma Erdélyben politizál, tudja, hogy már rég nem szabadságharcot vívunk, hanem élet-halál küzdelmet folytatunk. Egy újabb vesztes csata, félő, hogy végzetes lenne, s a jobboldalnak csak az összefogás lehet a hatékony fegyvere. A történelmi fordulópontok mindig a felismerések utáni helyes döntések és az azt követő cselekvések elszántságán múltak. Merjük felvállalni érzéseinket, identitásunkat és vegyük kezünkbe sorsunkat” – zárta beszédét Mezei János.

„A trianoni békediktátum századik éve, valamint a tény, hogy idén harminc éves a kommunizmus utáni erdélyi magyar érdekképviselet, számvetésre ad okot és lehetőséget. Harminc évvel ezelőtt bíztunk a demokráciában, reméltük, hogy elvett javainkat és jogainkat visszakapjuk, együtt követeltük az autonómiát, a Bolyai Egyetem visszaállítását, a kisebbségi jogok kiteljesítését. Ehhez képest mi történt? Rendszeresekké váltak a jogsértések, a neptuni paktum és az eredmény nélküli kormányra lépések pedig oda vezettek, hogy 2020-ban már csak egyetlen cél elérését támasztják elénk: az 5%-os bejutási küszöböt. Már nem beszélnek autonómiáról, magyar egyetemről és a számunkra oly fontos egyéb, nemzeti ügyekről. Itt az ideje, hogy kimondjuk: mi nem erre vagyunk hivatottak, s megmaradásunk érdekében többet érdemlünk” – kezdte beszédét Csomortányi István. A politikus elmondta: a Néppárt és a Magyar Polgári Párt sorsa döntően mindig közös volt, mára pedig, amikor a forradalomtól eltelt harminc évben az erdélyi magyarság lélekszáma egyharmadával csökkent, az együttműködés szükségszerűsége nem csak kényszer, hanem az egyetlen út. „A Néppártot és az MPP-t olyan elnökségek vezetik, akik félre tudták tenni a szervezeti és a személyes érdekeket. Célunk egy olyan alternatíva megalkotása, mely segítségével az előttünk álló választásokon mindazok, akik változást akarnak, a legjobb eséllyel indulhatnak a megmérettetéseken. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: mi nem szeretnénk versenyben élni testvéreinkkel, hanem a közös, erdélyi, magyar nemzeti érdekért szeretnénk dolgozni. A Néppárt és az MPP ma letette az új magyar egység alapjait. Ez rákényszerítheti azokat is a helyes útra, akik magánérdekeik miatt másfelé próbálták meg eddig vezetni közösségünket. Jól tudjuk, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló néhány hónap és szervezeteink összehangolása, épp ezért türelemre és kitartó munkára van szükségünk, de mindannyian bízunk a sikerben, s kezet nyújtva egymásnak tervezzük a közös és élhető jövőt” – zárta beszédét Csomortányi István.

Az együttes ülést levélben köszöntötte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A politikus úgy vélte: a fúzió kinyilvánítása az új erdélyi magyar egység fontos lépcsőfoka. Szimbolikus értékűnek találta, hogy az autonómiapárti erdélyi magyar politikai szervezetek egyesítik az erőiket, s örömét fejezte ki azért, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség megegyezésre törekszik az RMDSZ-szel.

A pártok határoztak arról, hogy az egyesült párt bejegyzési procedúráját az önkormányzati választások után indítják el, a választásokon pedig az Erdélyi Magyar Szövetség név alatt indulnak. A két párt politikai szövetségéről szerződést kötöttek, mely paritásos döntéshozást ír elő. A két párt elnöke a politikai szövetség társelnökei lesznek.

(Közlemény)

    

A csíkszentdomokosi Községháza felirat eltávolítása tárgyában folytatott perben elfogadhatatlannak tartja a Marosvásárhelyi Ítélőtábla döntését Binder Levente, a Magyar Polgári Párt csíkszentdomokosi szervezetének elnöke, helyi tanácsos. Úgy értékeli, ebben az ügyben is kettős mércét alkalmazott a román igazságszolgáltatás. Binder ugyanis választott képviselőként, 250 személy írásba adott támogatásával akart beavatkozni a perbe tavaly, az ítélőtábla viszont ezt elutasította, így nem biztosított lehetőséget számára, hogy elmondhassa érveit. Tették ezt egy olyan perben, amiben a felperes a bukaresti Méltóságért Európában Polgári Egyesület.

„Nem magánszemélyként, hanem közösségem választott képviselőjeként, illetve a Magyar Polgári Párt képviselőjeként akartam beszállni a perbe. Ellenben a bíróság úgy ítélte meg, hogy a bukaresti bejegyzésű egyesületnek fűződik személyes érdeke ahhoz, hogy panaszt tegyen egy székelyföldi településen észlelt magyar felirat miatt, viszont nekem, mint domokosi önkormányzati képviselőnek ilyen érdekem nincs, nem képviselhetem közösségem álláspontját a bíróságon” – mutat rá Binder Levente. Ráadásul ezt a jogsértő elutasítást a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta, ezért úgy zajlott le a Községháza felirat eltávolítását célzó ügy tárgyalása, hogy a helyi közösség érdekeit védeni szándékozó önkormányzati képviselő jelen sem lehetett, nem fejthette ki álláspontját.

Binde Levente kijelentette, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért. A folyamat elindításának tárgyában már egyeztetett a Székely Figyelő Alapítvány képviselőjével, aki segítségéről biztosította.

 

Gyergyószentmiklós, 2020. január 13.

Tizenkét éves törlesztéssel 50 millió lej banki hitel felvételét irányozta elő Hargita Megye Tanácsának elnöke, a kölcsönről sürgősségi ülésen kellett volna döntést hozzon kedden a megyei tanácstestület. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői nem értettek egyet a megye gazdaságát súlyosan befolyásoló lépéssel, sőt, az RMDSZ-es tanácsosok közül is többen tartózkodtak a szavazásnál, így egyelőre nem született döntés a kérdésben – számolt be a sajtónak szerdán Mezei János MPP-s tanácsos. Kifejtette, a hitelfelvétel indokolatlan, hisz megnyert pályázatok előfinanszírozására fordítanák, azaz a kölcsön célja nem több, minthogy felgyorsítsa az amúgy finanszírozást nyert projektek kivitelezését. Mezei szerint ez nem más, mint kampányfogás.

„Mandátuma végéhez közeledve Borboly Csaba nem igazán tud felmutatni komoly megvalósításokat. Most hatalmas banki kölcsönnel rövid idő alatt szeretne eredményeket felmutatni. Hargita megye nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy költségvetését hosszú évekre megterheljük azért, hogy a megye vezetője ellensúlyozhassa négy éves semmittevését. Egy felelős vezető csak addig »játsszon« a pénzzel, amíg vezetői megbízása tart. Utódjaira ne hagyjon adósságot” – fogalmazott Mezei János. Hozzátette, felháborító, hogy egy ilyen kérdésben sürgősségi tanácsülést hív össze a megyei elnök, ugyanakkor nevetségesnek tartja a keddi ülésen a szavazás lefolytatását, ugyanis hosszú percekig állt a szavazás azért, hogy a hiányzó RMDSZ-es képviselők közül néhányat még behívhassanak az ülésre.

„Végül az RMDSZ-frakcióban is voltak, akik tartózkodtak a szavazáskor. Mindenképpen üdvözlendő, hogy vannak tanácsos kollégák, akik nem pártkatonákként viselkednek, hanem a józan észre hallgatva felelősen döntöttek” – mondta Mezei. A sajtón keresztül nyilvánosan is arra kéri Borboly Csabát, hogy ne erőltesse a hitel felvételét, ne tegyen olyan lépéseket, amelyek hosszú távon megpecsételnék Hargita megye gazdasági lehetőségeit.

 

Gyergyószentmiklós, 2019. december 11.

 

„Üdvözlendő, hogy végre színt vallottak azok az emberek, akik az elmúlt időszakban szervezetünk bomlasztására tettek kísérleteket” – reagált Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke arra a keddi bejelentésre, miszerint a párt belső ellenzéke új mozgalmat hozott létre.

Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatóján Mezei János úgy fogalmazott, az Erdélyi Polgári Mozgalom néven létrehozott tömörülés tagjai – annak ellenére, hogy állításuk szerint támogatják az erdélyi magyar politikai jobboldal összefogását – tulajdonképpen ellenlábasai ennek a törekvésnek. „Egy éve történt elnökké választásom óta azon dolgozunk, hogy a Magyar Polgári Pártot visszatereljük arra az útra, amelyet megalakulásakor jelöltünk ki. Az elmúlt hónapokban az erdélyi nemzeti oldal összefogásáért tettünk lépéseket – az Erdélyi Magyar Néppárttal való egyesülés megvalósításának lehetőségeiről, módszertanáról zajlanak az egyeztetések szervezeteink vezetőségei között. Nyilvánvaló, hogy a fúzióval egyesek elesnek majd jelenlegi politikai pozíciójuktól, és ezt képtelenek elfogadni, így hát bojkottálni próbálják a törekvésünket. Szánalmas és végtelenül sajnálatos, hogy az akadályozók számára fontosabbak az egyéni érdekek a nemzeti érdekeknél” – mondta a pártelnök. Ellentmondásokra, valótlanságokra is rámutatott az Erdélyi Polgári Mozgalom tagjainak keddi nyilatkozataiból. A közvélemény és a sajtó félrevezetéseként értékeli az állítást, miszerint az MPP-n belül szabálytalanságok történtek volna, hisz „ha valóban így mennének a dolgok, az ellenzékiek nem csak fenyegetőznének, hanem már rég az igazságszolgáltatáshoz fordultak volna”.

Mezei János félreveztesnek tartja továbbá, hogy azok, akik jól megélnek az MPP által szerzett funkcióikból, azt hirdetik magukról, hogy nem önös érdekekből tevékenykednek. „Azért ellenzik az összefogást a néppárttal, mert akkor elveszítenék summás fizetésüket. Ha ez nem így lenne, a pártból kizárt Biró Zsolt például már visszaadta volna az MPP-nek köszönhető parlamenti mandátumát” – mondta.

A sajtótájékoztatón jelen lévő Sorbán Attila Örs, az MPP ügyvezető elnöke rámutatott: az Erdélyi Polgári Mozgalom tagjait bemutató fényképen mindössze nyolc személy látható, csupán néhányan azok közül, akik nemrégiben nyilvánosan kérték Mezei János pártelnök lemondását. „Nagyon úgy tűnik, hogy kifulladt a belső ellenzék, mert még azt a 19 embert sem sikerült összegyűjteniük, akik aláírtak a »Mondjon le!« mellett. A mozgalom egy elkeseredett próbálkozás, mivel az indítványozóinak nincs támogatottságuk sem az MPP-n belül, sem pedig a párton kívül” – fogalmazott Sorbán Örs.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a Magyar Polgári Párt a továbbiakban is az erdélyi nemzeti oldal „összezárását” tartja a járható útnak. Amint már korábban is nyilvánosságra hozták, ezt a törekvést jövő év január 18-án kongresszus elé terjeszti mind az MPP, mind pedig az EMNP. Az ügyben a két szervezet legfelsőbb döntéshozó szervei hoznak végleges határozatot.



Gyergyószentmiklós, 2019. december 04.

Székházat nyitott Szatmárnémetiben a Magyar Polgári Párt (MPP). A Nicolae Golescu utca 12. szám alatti irodában egyelőre a szerdai napokon 12-16 óra között, januártól pedig naponta tartanak ügyfélfogadást – hangzott el a mai székházavatón.

Az iroda szükségességéről és jelentőségéről szólva, az avatóünnepségen felszólaló Tar Miklós, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke kiemelte, egyrészt a párt megyei tisztségviselőinek munkája válhat hatékonyabbá azáltal, hogy biztosított lett egy helyiség, ahol rendezett körülmények között összehangolhatják tevékenységüket, másrészt a szatmári magyaroknak nyújthat támaszt az új iroda, hisz működtetésének egyik fő célja, hogy segítségére legyen a magyar közösségnek.

A székházavatón jelenlévő Mezei János országos elnök hozzászólásában kiemelte, a Magyar Polgári Párt számára fontos, hogy megismerje az erdélyi magyarság gondjait és ezekre megoldást találjon. Az irodahálózat bővítésével azt kívánják elérni, hogy a polgárok számára széles körben biztosítsanak lehetőséget arra, hogy személyesen oszthassák meg meglátásaikat, javaslataikat a politikában részt vállaló személyekkel.

„Nem adjuk fel a küzdelmet! Bízunk a szebb jövőben, amit csakis a közösség valós igényének ismeretével érhetünk el. Ezért arra kérem a Szatmár megyei magyar embereket, hogy ismertessék velünk gondjaikat, panaszaikat, észrevételeiket. Használják ki a Magyar Polgári Párt új irodája által nyújtott lehetőségeket, és bizalommal forduljanak tisztségviselőinkhez! Haladjunk együtt azon az úton, amely nemzetünk békés, biztonságos jövője felé vezet!” – fogalmazott Mezei János.


Szatmárnémeti, 2019. december 2.

2. oldal / 7