Komán László iskolaigazgatót indítja Illyefalván a polgármesteri tisztség megszerzéséért az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összefogásából alakult Erdélyi Magyar Szövetség – jelentették be hétfőn délelőtt az EMSZ háromszéki képviselői.

Bálint József, az EMSZ megyei elnöke méltatta az összefogás jelentőségét, s elmondta: a felaprózottság nem vezetett sikerre, az erdélyi magyarság messze van attól, hogy megkapja a neki kijáró politikai súlyt, a választás szabadságát szavatoló új szövetkezés pedig csak gyarapíthatja a közösség erejét és lehetőségeit.

Komán László földrajztanár és iskolaigazgató neve a Kós Károly Szakképző Líceum felszámolása körüli vitákban vált ismertté, amikor is vezetői beosztásban kiállt az intézmény önállóságának fenntartása mellett. A polgármesterjelölt húsz évet töltött a fentebb említett líceumban, versenyvizsgával nyerte el annak, később pedig a Puskás Tivadar Szakközépiskola aligazgatói székét, s közben elvégezte a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi karán a menedzsment szakot, jelenleg pedig doktori tanulmányainak második évét tölti. Komán László két éve költözött Illyefalvára és azóta vezeti a helyi általános iskolát, s többek felkérésére vállalta, hogy beszáll a választási versenybe is.

Újságírói kérdésekre válaszolva terveiről elmondta, hogy a három faluból álló község a Kató Béla nevével fémjelezhető első fejlesztési korszaka óta lemaradt a környező településekhez képest is, kiterjesztésre vár az ivóvízhálózat, megvalósításra a csatornázás, hiányzik két ravatalozó, sérti a környezetvédelmet a szeméttárolás kérdésének sok megoldatlansága. „Művelődési rendezvényekkel kell javítani a megsokasodott hétvégi háztulajdonosok és a bennszülöttek viszonyán, nem tartható fenn továbbra is az, hogy évtizede nincs a községnek alpolgármestere” – jelentette ki a jelölt, majd hozzátette: a községi tanács különben hat RMDSZ-es, egy néppárti, három polgári párti és egy liberális párti tanácstagból áll, más felállásban sokkal többet lehetne tenni a ma gordiuszi csomónak bizonyuló sok földtulajdoni kérdés megoldásáért is.  Tarthatatlan, hogy a tisztázatlanságok miatt a megművelt terület legalább 15 százaléka után nem tudják a területalapú támogatást sem igényelni, a megyei hivatal utasítását a jegyző nem hajlandó végrehajtani. A közterületek helyzetének tisztázatlanságára vetett fényt például az, ahogy a Bethlen Gábort Alapítványtól megítélt, játszótérre szánt támogatást szinte elveszítették a telekkönyvezés folyamatának nehézkessége miatt.  Kiderült, a polgármester mellett kiforrott csapat állhatna, Benkő Árpád  helyi tanácstag például különösen járatosnak tűnt a bonyodalmak átlátásában,  megoldási kísérleteit érdemes lenne megújult erővel keresztülvinni.

Zárszavában Bálint József kiemelte, hogy a jelölt nem támadta a jelenlegi, harmadik mandátumát töltő polgármestert, s hogy a jelölt vezetői kvalitásai, a mellé álló emberek, a körvonalazódó munkamegosztás köztük sokat ígérőek a község számára.

A magyar diákok szerbiai vizsgáztatását mutatja be az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) frissen közölt kisfilmje. Ismertetik, hogy a szerbiai nemzetiségi tanulók azonos vizsgaszámmal, kizárólag az anyanyelvükön teszik le az érettségit és más fontos vizsgákat. A délvidéki magyarok az iskolában ugyan kötelezően tanulnak szerbül, de külön tanterv alapján sajátítják el az állam nyelvét.

Megdöbbenéssel értesültem, hogy a Ploiești-i Táblabíróság Békás-szorost érintő döntése elvette a Hargita megyei székelyektől a Kárpát-haza egyik turisztikai gyöngyszemét.

A döntés újra megmutatja: Romániában állampolitikává emelték a magyarellenességet. A román nemzetállam a kulturális frontvonalat évek óta Hargita megye határaihoz tolta, a megyei tanács pedig stratégia nélkül asszisztál. A magyarellenes állampolitika már korábban bátorítást nyert, amikor emlékművet állíthatott és kegyeletsértő megemlékezéseket szervezhetett az úzvölgyi hősi temetőbe. Pár év alatt tehát felbecsülhetetlen történeti örökségek elherdálása mellett csökkent a megye területe.

Szomorúan veszem tudomásul azt is, hogy a gyergyói emberek illetve a helyi költségvetés elveszítheti az ország egyik leglátogatottabb természeti kincséhez kötődő turisztikai bevételeket.

A határ visszaállításáért Gyergyószentmiklós polgármestereként először 2009-ben nyújtottam be keresetet. Az alapfokon hozott döntés egy korábbi kormányhatározatra hivatkozva a Békás-szorost Hargita megye részeként ismerte el. Az alapfokú döntés is mutatja: következetességgel, kiállással bebizonyítható az igazunk.

Természeti kincseink és kulturális javaink megőrzésének egyetlen garanciája a területileg önálló Székelyföld létrehozása. Az Erdélyi Magyar Szövetség továbbra is kiáll Székelyföld egysége és történelmi területeink sérthetetlensége mellett. Amint a táblabírósági döntés részletes indoklását kiközlik, megvizsgáljuk a további jogi lépések lehetőségét.

Mezei János,
a Magyar Polgári Párt elnöke,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

Mint az ismert, a májusi határidőig közel egymillió háromszázezer aláírás gyűlt össze a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez. Bár a szükséges aláírásszám összegyűlt, négy európai országból még hiányzik a megfelelő mennyiségű kézjegy. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány Európa-szerte ellehetetlenítette a papír alapú gyűjtést, valamint az elektronikus aláíró felület több esetben is elérhetetlen volt a gyűjtés hajrájában, az SZNT-vel közösen az Erdélyi Magyar Szövetség is arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsák meg az aláírásgyűjtésre adott időszakot. Kérésünk meghallgatásra talált, hiszen az EB, majd azt követően az Európai Parlament is az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbítása mellett döntött. Ugyanakkor Izsák Balázs, az SZNT elnöke közleményben jelezte: az aláírásgyűjtés folytatásának még nincs teljes jogalapja, mivel azt – az Európai Parlament után – az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A kialakult helyzetben különösen fontos, hogy az újra induló aláírásgyűjtés biztos jogi alapokon álljon, így ki kell állnunk az SZNT – szakmai érvekkel alátámasztott – álláspontja mellett. Az új magyar egység komoly sikert tudott felmutatni azáltal, hogy a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést korábban nem látott gyorsasággal és nagy számban támogatták aláírásukkal. Épp ezért most, amikor várhatóan lehetőség nyílik a kézjegyek további gyűjtésére, kiemelten fontos, hogy az aláírásgyűjtők a továbbiakban is a szabályoknak megfelelően járjanak el, elkerülve annak lehetőségét, hogy a kezdeményezés támadhatóvá váljon.

Ugyanakkor értetlenül állunk Vincze Lóránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő nyilatkozatával szemben, melyben azt állítja, az SZNT azzal veszélyezteti a „Kárpát-medencei magyarság több mint egymillió aláírását”, hogy a meghosszabbított határidő és a gyűjtés körüli jogi-szabályozási kérdések maradéktalan tisztázásáig nem kezdi meg az aláírások újbóli gyűjtését. Emlékeztetünk: az Izsák Balázs vezette SZNT erején és a rendelkezésére álló erőforrásokon messze túlmenően teljesített már eddig is, szakértői pedig továbbra is azon dolgoznak, hogy az európai polgári kezdeményezés sikeres legyen. Mindezek fényében az SZNT-t és annak elnökét elismerés és támogatás illeti, nem pedig bírálat, főként nem abban a helyzetben, amikor bebizonyosodott: csak jól felfogott nemzeti érdekeinket szem előtt tartva és együttműködve érhetünk el eredményeket. A helyzettel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy a még hiányzó hivatalos döntések miatt az uniós adminisztráció az aláírásgyűjtés internetes felületét sem reaktiválta még.

Egyúttal súlyosan aggályosnak tartjuk, hogy épp Vincze Lóránt az, aki az SZNT-t azzal vádolja, hogy az európai polgári kezdeményezés sikerét veszélyezteti, sajnálatos és káros, hogy hamis vádjaival az SZNT kezdeményezése nyomán létrejött példátlan erdélyi összefogást is aláássa. Emlékeztetnénk, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselője egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is, mely szervezet ugyan kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, ez azonban nem mutatkozott meg az SZNT kezdeményezésének európai támogatottságában. Épp ezért javasoljuk: az elkövetkezőkben az SZNT bírálata helyett Vincze Lóránt az európai polgári kezdeményezéshez kapcsolódó nemzetközi aláírásgyűjtésbe fektessen több energiát. Emlékeztetünk, a polgári kezdeményezés sikeréhez szükséges aláírásgyűjtés indításakor, a makfalvi Székely Majálison Vincze Lóránt maga ígérte meg, hogy a külföldi aláírásgyűjtésben segíteni fog. Bízunk benne, hogy akkori ígérete nem csupán az európai parlamenti választási kampány kirakateleme volt, és végre a FUEN és annak elnöke is munkához lát majd.

Végezetül leszögezzük: az Erdélyi Magyar Szövetség miként eddig, úgy továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az SZNT kezdeményezését, hiszen már az aláírásgyűjtéshez kapcsolódó első sikerek is bebizonyították, hogy az önös pártérdekek mellőzésével és a reánk erőltetett egypárti gondolkodás megkerülésével valódi, igaz és eredményes magyar összefogás teremthető Erdélyben.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke  
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke