Hírek

Kézdivásárhelyen mutatkozott be a nyilvánosság számára is Salamon Balázs, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) esztelneki polgármesterjelöltje, akit egy 12 fős tanácsosi csapat is támogat a szeptemberi helyhatósági választáson. 

Az eseményen jelen lévő Bálint József, az EMSZ háromszéki elnöke, elmondta: Esztelneken egy olyan rátermett, ütőképes csapat vállalkozik az önkormányzati választások során a megmérettetésre, mely már bizonyított, s az elmúlt évek során összegyűlt tapasztalatot az közösség fejlődése érdekében tudják majd hasznosítani. 

Elhangzott: Salamon Balázs az Angustia Egyesület irodavezetőjeként szerzett tapasztalatot a vidékfejlesztés és pályázatírás területén, s két fejlesztési ciklusban közel 6 millió eurónyi forráshoz segített 12 települést. Az évek során a polgármesterjelölt kellő tapasztalatot szerzett ahhoz, hogy a romániai település-adminisztrációban is megállja a helyét, s az elmúlt nyolc évben közel 30 önkormányzati témájú pályázatot is sikerre vitt. 

Salamon Balázs elmondta: meggyőződése, hogy egy település csak akkor lehet sikeres, ha a rendelkezésére álló pályázati forrásokat a lehető legeredményesebben tudja kiaknázni, az e területen megszerzett tudását pedig Esztelnek felvirágoztatására kívánja fordítani. A polgármesterjelölt hozzátette: vállalkozóként agro-turisztikai panziót is működtet (családjával együtt), a mögötte álló fiatal és motivált csapat pedig képes lesz arra, hogy Esztelnekből egy még élhetőbb és dinamikusan fejlődő települést varázsoljon. A sajtótájékoztatón – kitérve a polgármesterjelölt részletes programjára is – elhangzott: az esztelneki készruha gyár bezárása komoly problémát jelent a helyi közösség életében, így Salamon Balázs számára különösen fontos a vállalkozásfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés. A polgármesterjelölt elmondta: hozzávetőlegesen 75 esztelnekit érint a gyárbezárás, a munka nélkül maradottakat pedig olyan kezdeményezésekkel kívánják segíteni, mint például egy helyi tejcsarnok létrehozása, mely nem csak konkrét új munkahelyeket jelentene, hanem több család számára is biztos megélhetést biztosítana a tej felvásárlása által.

Komán László iskolaigazgatót indítja Illyefalván a polgármesteri tisztség megszerzéséért az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összefogásából alakult Erdélyi Magyar Szövetség – jelentették be hétfőn délelőtt az EMSZ háromszéki képviselői.

Bálint József, az EMSZ megyei elnöke méltatta az összefogás jelentőségét, s elmondta: a felaprózottság nem vezetett sikerre, az erdélyi magyarság messze van attól, hogy megkapja a neki kijáró politikai súlyt, a választás szabadságát szavatoló új szövetkezés pedig csak gyarapíthatja a közösség erejét és lehetőségeit.

Komán László földrajztanár és iskolaigazgató neve a Kós Károly Szakképző Líceum felszámolása körüli vitákban vált ismertté, amikor is vezetői beosztásban kiállt az intézmény önállóságának fenntartása mellett. A polgármesterjelölt húsz évet töltött a fentebb említett líceumban, versenyvizsgával nyerte el annak, később pedig a Puskás Tivadar Szakközépiskola aligazgatói székét, s közben elvégezte a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi karán a menedzsment szakot, jelenleg pedig doktori tanulmányainak második évét tölti. Komán László két éve költözött Illyefalvára és azóta vezeti a helyi általános iskolát, s többek felkérésére vállalta, hogy beszáll a választási versenybe is.

Újságírói kérdésekre válaszolva terveiről elmondta, hogy a három faluból álló község a Kató Béla nevével fémjelezhető első fejlesztési korszaka óta lemaradt a környező településekhez képest is, kiterjesztésre vár az ivóvízhálózat, megvalósításra a csatornázás, hiányzik két ravatalozó, sérti a környezetvédelmet a szeméttárolás kérdésének sok megoldatlansága. „Művelődési rendezvényekkel kell javítani a megsokasodott hétvégi háztulajdonosok és a bennszülöttek viszonyán, nem tartható fenn továbbra is az, hogy évtizede nincs a községnek alpolgármestere” – jelentette ki a jelölt, majd hozzátette: a községi tanács különben hat RMDSZ-es, egy néppárti, három polgári párti és egy liberális párti tanácstagból áll, más felállásban sokkal többet lehetne tenni a ma gordiuszi csomónak bizonyuló sok földtulajdoni kérdés megoldásáért is.  Tarthatatlan, hogy a tisztázatlanságok miatt a megművelt terület legalább 15 százaléka után nem tudják a területalapú támogatást sem igényelni, a megyei hivatal utasítását a jegyző nem hajlandó végrehajtani. A közterületek helyzetének tisztázatlanságára vetett fényt például az, ahogy a Bethlen Gábort Alapítványtól megítélt, játszótérre szánt támogatást szinte elveszítették a telekkönyvezés folyamatának nehézkessége miatt.  Kiderült, a polgármester mellett kiforrott csapat állhatna, Benkő Árpád  helyi tanácstag például különösen járatosnak tűnt a bonyodalmak átlátásában,  megoldási kísérleteit érdemes lenne megújult erővel keresztülvinni.

Zárszavában Bálint József kiemelte, hogy a jelölt nem támadta a jelenlegi, harmadik mandátumát töltő polgármestert, s hogy a jelölt vezetői kvalitásai, a mellé álló emberek, a körvonalazódó munkamegosztás köztük sokat ígérőek a község számára.

A magyar diákok szerbiai vizsgáztatását mutatja be az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) frissen közölt kisfilmje. Ismertetik, hogy a szerbiai nemzetiségi tanulók azonos vizsgaszámmal, kizárólag az anyanyelvükön teszik le az érettségit és más fontos vizsgákat. A délvidéki magyarok az iskolában ugyan kötelezően tanulnak szerbül, de külön tanterv alapján sajátítják el az állam nyelvét.

Megdöbbenéssel értesültem, hogy a Ploiești-i Táblabíróság Békás-szorost érintő döntése elvette a Hargita megyei székelyektől a Kárpát-haza egyik turisztikai gyöngyszemét.

A döntés újra megmutatja: Romániában állampolitikává emelték a magyarellenességet. A román nemzetállam a kulturális frontvonalat évek óta Hargita megye határaihoz tolta, a megyei tanács pedig stratégia nélkül asszisztál. A magyarellenes állampolitika már korábban bátorítást nyert, amikor emlékművet állíthatott és kegyeletsértő megemlékezéseket szervezhetett az úzvölgyi hősi temetőbe. Pár év alatt tehát felbecsülhetetlen történeti örökségek elherdálása mellett csökkent a megye területe.

Szomorúan veszem tudomásul azt is, hogy a gyergyói emberek illetve a helyi költségvetés elveszítheti az ország egyik leglátogatottabb természeti kincséhez kötődő turisztikai bevételeket.

A határ visszaállításáért Gyergyószentmiklós polgármestereként először 2009-ben nyújtottam be keresetet. Az alapfokon hozott döntés egy korábbi kormányhatározatra hivatkozva a Békás-szorost Hargita megye részeként ismerte el. Az alapfokú döntés is mutatja: következetességgel, kiállással bebizonyítható az igazunk.

Természeti kincseink és kulturális javaink megőrzésének egyetlen garanciája a területileg önálló Székelyföld létrehozása. Az Erdélyi Magyar Szövetség továbbra is kiáll Székelyföld egysége és történelmi területeink sérthetetlensége mellett. Amint a táblabírósági döntés részletes indoklását kiközlik, megvizsgáljuk a további jogi lépések lehetőségét.

Mezei János,
a Magyar Polgári Párt elnöke,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

 

2020. június 25., csütörtök

Megvédjük a nemzeti régiókat!

Mint az ismert, a májusi határidőig közel egymillió háromszázezer aláírás gyűlt össze a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez. Bár a szükséges aláírásszám összegyűlt, négy európai országból még hiányzik a megfelelő mennyiségű kézjegy. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány Európa-szerte ellehetetlenítette a papír alapú gyűjtést, valamint az elektronikus aláíró felület több esetben is elérhetetlen volt a gyűjtés hajrájában, az SZNT-vel közösen az Erdélyi Magyar Szövetség is arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsák meg az aláírásgyűjtésre adott időszakot. Kérésünk meghallgatásra talált, hiszen az EB, majd azt követően az Európai Parlament is az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbítása mellett döntött. Ugyanakkor Izsák Balázs, az SZNT elnöke közleményben jelezte: az aláírásgyűjtés folytatásának még nincs teljes jogalapja, mivel azt – az Európai Parlament után – az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A kialakult helyzetben különösen fontos, hogy az újra induló aláírásgyűjtés biztos jogi alapokon álljon, így ki kell állnunk az SZNT – szakmai érvekkel alátámasztott – álláspontja mellett. Az új magyar egység komoly sikert tudott felmutatni azáltal, hogy a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést korábban nem látott gyorsasággal és nagy számban támogatták aláírásukkal. Épp ezért most, amikor várhatóan lehetőség nyílik a kézjegyek további gyűjtésére, kiemelten fontos, hogy az aláírásgyűjtők a továbbiakban is a szabályoknak megfelelően járjanak el, elkerülve annak lehetőségét, hogy a kezdeményezés támadhatóvá váljon.

Ugyanakkor értetlenül állunk Vincze Lóránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő nyilatkozatával szemben, melyben azt állítja, az SZNT azzal veszélyezteti a „Kárpát-medencei magyarság több mint egymillió aláírását”, hogy a meghosszabbított határidő és a gyűjtés körüli jogi-szabályozási kérdések maradéktalan tisztázásáig nem kezdi meg az aláírások újbóli gyűjtését. Emlékeztetünk: az Izsák Balázs vezette SZNT erején és a rendelkezésére álló erőforrásokon messze túlmenően teljesített már eddig is, szakértői pedig továbbra is azon dolgoznak, hogy az európai polgári kezdeményezés sikeres legyen. Mindezek fényében az SZNT-t és annak elnökét elismerés és támogatás illeti, nem pedig bírálat, főként nem abban a helyzetben, amikor bebizonyosodott: csak jól felfogott nemzeti érdekeinket szem előtt tartva és együttműködve érhetünk el eredményeket. A helyzettel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy a még hiányzó hivatalos döntések miatt az uniós adminisztráció az aláírásgyűjtés internetes felületét sem reaktiválta még.

Egyúttal súlyosan aggályosnak tartjuk, hogy épp Vincze Lóránt az, aki az SZNT-t azzal vádolja, hogy az európai polgári kezdeményezés sikerét veszélyezteti, sajnálatos és káros, hogy hamis vádjaival az SZNT kezdeményezése nyomán létrejött példátlan erdélyi összefogást is aláássa. Emlékeztetnénk, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselője egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is, mely szervezet ugyan kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, ez azonban nem mutatkozott meg az SZNT kezdeményezésének európai támogatottságában. Épp ezért javasoljuk: az elkövetkezőkben az SZNT bírálata helyett Vincze Lóránt az európai polgári kezdeményezéshez kapcsolódó nemzetközi aláírásgyűjtésbe fektessen több energiát. Emlékeztetünk, a polgári kezdeményezés sikeréhez szükséges aláírásgyűjtés indításakor, a makfalvi Székely Majálison Vincze Lóránt maga ígérte meg, hogy a külföldi aláírásgyűjtésben segíteni fog. Bízunk benne, hogy akkori ígérete nem csupán az európai parlamenti választási kampány kirakateleme volt, és végre a FUEN és annak elnöke is munkához lát majd.

Végezetül leszögezzük: az Erdélyi Magyar Szövetség miként eddig, úgy továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az SZNT kezdeményezését, hiszen már az aláírásgyűjtéshez kapcsolódó első sikerek is bebizonyították, hogy az önös pártérdekek mellőzésével és a reánk erőltetett egypárti gondolkodás megkerülésével valódi, igaz és eredményes magyar összefogás teremthető Erdélyben.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke  
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

A magyar életerő erősebbnek bizonyult annál, hogy „holmi összekapkodott múltú ellenségek” legyőzhessék – jelentette ki Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke. A nemzeti oldal szervezeteinek gyergyószentmiklósi Trianon-megemlékezésén Mezei hangsúlyozta: Románia már az erdélyi magyarság puszta létét is veszélyforrásnak tekinti, a jogsérelmek pedig a „bitorlott kincs kóros féltéséből” erednek. Mezei rámutatott, a „magyar áldozatokkal megvédett és úgymond virágzó” Európa részéről tisztességtelen, hogy a magyar ügy tárgyalására hajlandóság sincs.

A Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta, a magyarság legalább 1100 éves kultúrát tartott meg, holott az elmúlt 100 évben „nyelvi idétlenségben” keresztelték át a köztereket, intézményeket, tiltották a jelképhasználatot.

„Bár a gyulafehérvári be nem tartott ígérgetésektől, a Maniu-gárdák és társaik öldöklésein át, az Úz-völgyi temetőgyalázásig sok keserűséget éltünk meg, mégis itt vagyunk. Gyermekeinkből egyre többen ismerik meg igaz történelmünket, felmérik kultúránk nagyságát, megtartják az ősöktől örökölt hagyományainkat, mert tudják, hogy a magyar minden legyőzőjét túléli” – összegzett Mezei János.

A gyergyószentmiklósiak a történelmi egyházak képviselőinek áldása mellett kulturális műsorral, imával és koszorúzással emlékeztek a 100 éves tragédiára. Erdély-szerte több mint száz településen emlékeztek meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról az Erdélyi Magyar Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében.

polgáripárt.ro

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke videóüzenete a trianoni békeszerződés aláírásának centenáriumi évfordulója alkalmából.

 

Az úzvölgyi magyar honvédtemetőben tavaly román állami segédlettel, a legszégyenletesebb módon és a kegyeletsértés eszközeivel végrehajtott tömeges magyarellenes provokáció az elmúlt három évtized legsúlyosabb hasonló cselekménye. A tragikus emlékű marosvásárhelyi pogrom óta közösségünk nem szenvedett el hasonló megaláztatást. Mára egyre világosabban látszik, hogy a 2019-es európai parlamenti választások hajrájára kitervelt eset lezárta Bukarest magyarokkal kapcsolatos nemzetközi kirakatpolitikáját. Ugyanakkor az Úz-völgyében történtek egyfajta főpróbává is váltak, hiszen az is kiderült számunkra, a világra szóló botrány és jogtiprás ellenére is valamennyi, más emberjogi esetekkel kapcsolatban oly hangos nemzetközi fórum néma maradt.

Tényként könyvelhetjük el, hogy az elkövetők, a szervezők nem csupán az elmúlt egy évet úszták meg felelősségre vonás nélkül, hanem több mint biztos, hogy a jövőben sem vár rájuk semmilyen büntetés, ehelyett modernkori román nemzeti hősökként vonhatják ki magukat továbbra is az ország törvényei alól.

Ezt láthattuk a napokban is, amikor a tavalyi eset elkövetői büntetés és akadályoztatás nélkül szervezhettek ismét „megemlékezést” hősi emlékhelyünkön. Miközben a magyarság a fennálló járványügyi korlátozások miatt példás önfegyelemmel viseli, hogy legfontosabb egyházi és közösségi eseményén, a csíksomlyói pünkösdi búcsún idén nem vehet részt, a bukaresti főhatalom ismét kettős mércével mér, és cinkos módon, közbeavatkozása elmulasztásával bátorítja az újabb, a román ortodox egyház és a dormánfalvi önkormányzat segítségével korábann nyilvánosan meghirdetett magyarellenes eseményt. Hogyan is fest a kettős mérce 2020 Romániájában? A csíksmolyóiak pünkosdszombaton kirívó és zavaró karhatalmi mozgósítást tapasztalhattak, azzal együtt is, hogy a szervező egyházi és világi intézmények korábban félreérthetetlenül leszögezték: a híveket az otthonmaradásra kérik.

Ahogyan egy évvel korábban is tettük az akkori bűncselekmények kapcsán, a mostani, a járványügyi megkötésekre fittyet hányó cselekmények kapcsán is büntetőfeljelentést teszünk.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ahogyan az egy évvel korábbi esetet is következmények nélkül hagyták a hatóságok, ettől eltérő eredményre ezúttal sem számíthatunk. Ugyanakkor kötelességünk a szükséges eljárások kezdeményezésével újból és újból megmutatni, hogy a romániai hatóságok a magyar közösséget ért sérelmek kapcsán általános érvénnyel, az élet majd minden területén és folyamatosan kettős mércével mér.

Egyúttal emlékeztetünk arra, hogy ez év március elején kaptuk kézhez a moinesti bíróság ügyészeinek egy évvel ezelőtti feljelentésünkre adott válaszát, melyben tudatták, a nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, továbbá az indoklás szerint a „Ki a magyarokkal az országból!” és az ehhez hasonló jelmondatok skandálása nem minősül uszításnak és nem bűncselekmény.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, a Magyar Polgári Párt elnöke 

Erdély-szerte több mint száz településen emlékeznek meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról az Erdélyi Magyar Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetői, tagjai és szimpatizánsai. Június 4-én 17:30-kor (helyi idő szerint) egyidőben kerül sor a koszorúk, virágok elhelyezésére.

A három szervezet képviselői az elmúlt időszak óvintézkedéseire való tekintettel kis létszámú csoportokban helyezik el koszorúikat az Erdély-szerte megtalálható, jelentős nemzeti emlékhelyeknél. (A kezdeményezésben szereplő települések és emlékhelyek listája IDE kattintva tekinthető meg.)

Az EMSZ, az EMNT és az SZNT vezetői arra kérik az emlékezni vágyókat és mindazokat, akik szintén szeretnék elhelyezni az emlékezés virágait, hogy azt a vonatkozó szabályok betartása mellett, önálló csoportokban tegyék meg.

A szervezők a kezdeményezéssel a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is szeretnék felhívni a figyelmet a magyar történelem száz évvel ezelőtti, sorsfordító és tragikus eseményére. A felkeresendő emlékhelyek nem csupán az első világháború történéseire, hanem a magyarság 1100 éves Kárpát-medencei jelenlétére is emlékeztetnek.

A három erdélyi szervezet együttműködésének, valamint az egységes nemzeti oldal közös emlékezésének különösen fontos jelentősége van Trianon századik évfordulóján, hiszen az új magyar egység a közös jövőépítés és megmaradás alapfeltétele. Ezen ígéretes együttműködés által lehet sikeres az erdélyi magyarság az önrendelkezés felé vezető úton.

Az EMSZ, az EMNT és az SZNT vezetői és tagjai a „Voltunk, vagyunk, leszünk!” jelmondat jegyében készülnek a méltóságteljes emlékezésre, hangsúlyozva, hogy június 4-e a nemzetben gondolkodó erdélyi magyarok számára változatlanul gyásznap – bármilyen törvényt is hozzon erről a magyarellenességet már számtalanszor politikai haszonszerzésre felhasználó bukaresti vezetés.

Támogatásunkról biztosítjuk és helyi szervezeteink révén több helyszínen is csatlakozunk a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kezdeményezéséhez, az Összetartozásunk Tüze programhoz. A felhívás célja, hogy mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, az ezeresztendős államiságra, a százéves tragédiára és a tízéves állampolgársági törvényre emlékező látványos tüzek gyúljanak június 4-én, erdélyi idő szerint 21 óra 20 perckor. A már meghirdetett tűzhelyekről a világhálón a gyujtsukmeg.ma/tuzhelyek oldalon, interaktív térkép segítségével lehet tájékozódni. Ugyanitt új tűzhelyeket is be lehet jelenteni, rövid regisztrációt követően. A kezdeményezéshez május végéig már több mint száz erdélyi helyszín csatlakozott.

Az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodája

Ludovic Orban miniszterelnöknek és Monica Anisie oktatásügyi miniszternek címzett beadványban kérte Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke, hogy vegyék ki a magyar tagozaton tanuló diákok idei érettségi programjából a román nyelv és irodalom vizsgát.

Mezei János, az EMSZ-t létrehozó Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke egy online sajtótájékoztatón beszélt erről csütörtökön. Kijelentette: diszkriminatívnak tartja, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzőseinek eggyel több tantárgyból kell érettségizniük, mint a román iskolát végző társaiknak.

Különösen indokoltnak tartotta a kérést a küszöbönálló érettségi vizsga esetében, amikor a román nyelv és irodalom vizsga nemcsak nagyobb erőfeszítést igényel a magyar diákok részéről, hanem nagyobb egészségügyi kockázatnak is kiteszi őket.

Újságírói kérdésre az elnök elmondta: azt tartaná igazságosnak, ha mind a magyar, mind a román fiatalok az anyanyelvükből vizsgáznának. Hozzátette: ha Szerbiában ez lehetséges, Romániában is lehetségesnek kell lennie. Azt is megjegyezte, hogy a kérés nem jelentené a román nyelv tanulásának az elhanyagolását. Mezei János elismerte, szükség van a román nyelv ismeretére, de szerinte ezt azzal is lehetne biztosítani, ha a magyar iskolákban tanuló diákok számára a másodfokú román nyelvvizsga megszerzését írnák elő. Mint megállapította: ezt a diákok akár már évekkel korábban megszerezhetnék.

Azt is jó megoldásnak találná – válaszolta egy újságírói felvetésre –, ha az erdélyi román diákok számára is bevezetnék be a magyar nyelv tanítását, és előírnák legalább az alapfokú magyar nyelvvizsga megszerzését. Úgy vélte, egymás nyelvét ismerve szebb jövőt lehetne teremteni Erdélyben. Az Erdélystat.ro erdélyi statisztikai portál februárban közzétett elemzése szerint a magyar nyelven tanuló diákok tavalyi érettségi eredményei elsősorban a román nyelv és irodalom vizsga miatt maradtak el jelentősen az országos átlagtól. A román és a magyar anyanyelvűek számára azonos feltételeket támasztó román nyelv és irodalom vizsgán a magyar iskolákban végzett diákok 29 százaléka bukott meg, a jegyek átlaga pedig 5,6 volt. Ezzel szemben országosan a vizsgázóknak csupán 9 százaléka nem érte el a román vizsgán az átmenő jegyet, az osztályzatok országos átlaga pedig 7,2 volt. Romániában idén június 22-25. között tartják az érettségit, amely idén csak írásbeli vizsgákat fog tartalmazni.

[MTI]

3. oldal / 11