Mi, az Erdélyi Magyar Szövetség Maros megyei tagjai örömmel látjuk az Erdély-szerte épülő új magyar egységet. A szövetség 12 másik megyében hozott létre a polgári pártra és az Erdélyi Magyar Néppártra épülő egyeztető tanácsokat. Bizakodunk, hiszen a tagok együttesen mindenhol a korábbi bajok fölé nőttek, és fontosabbnak tartják az új magyar egységet vélt önös politikai érdekeiknél.

Elképedve tapasztaljuk, hogy mindeközben Berki Ferenc, a Magyar Polgári Párt Maros megyei elnöke rendszeresen kirívó stílusban támadja saját párttársait és az összefogást. Érthetetlen, hogy Berki szembefordul a januári közös pártkongresszus döntéseivel, ezáltal hűtlen az erdélyi jobboldali választópolgárokhoz, és hűtlen az Erdélyi Magyar Szövetséghez is.

Csak feltételezni tudjuk, hogy Berki Ferenc funkcióját félti, és korábbi bukott párttársai, az összefogás gáncsolói mozgatják. Mi, a megyei tagok többségének szószólójaként, szeretnénk, ha Maros megye is felzárkózhatna az összefogáshoz. Végre kívánjuk hajtani a közös januári kongresszusának döntéseit. Az erdélyi szavazók érdekeit szem előtt tartva, egységben szeretnénk készülni az önkormányzati választásokra.

Kátai Attila, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke

Biró József-Attila, Maros megyei önkormányzati képviselő

Vass Imre, Makfalva polgármestere, a Magyar Polgári Párt Maros Megyei Szervezetének alelnöke

Az Erdélyi Magyar Szövetség pártjainak vezetői közösen vettek részt a Székelykeresztúrért Konferencián. Mezei János MPP-elnök és Csomortányi István EMNP-elnök hétvégén együtt hangsúlyozták az önkormányzati választásokra való közös felkészülés fontosságát illetve biztatták a helyi Változás Székelykeresztúr egyesület fiatal tagjait. Az MPP és a Néppárt azért csatlakozott egymáshoz, hogy összeadja a tudását. A polgáriak 14 polgármester tapasztalatát tudják maradéktalanul átadni, mert közösségként egy csapathoz tartoznak – hangsúlyozta Mezei.

A polgári vezető a keresztúri közönség előtt beszélt az elmúlt évek megpróbáltatásairól is. „Az ember, amikor megszületik az első gyereke, elkezd sokkal felelősségteljesebben gondolkodni. Én is azt éreztem, hogy nem pazarolhatom el magamra az időmet és energiámat, hanem a közösségnek is kell adnom belőle” – indított Mezei. „Minderre sokszor nehéz igent mondani. Például Gyergyószentmiklóson, amikor polgármesternek indultam, látva az elődeim húszéves semmittevését. Az emberek fáztak, nem volt fűtés a tömbházakban, folyamatosan elégedetlenséggel, panaszokkal találkoztam. Bár kilátástalannak tűnt, igent mondtam. Az egyenes út, amit választottam, a cellaajtóig vezetett, de a gondviselés segített abban, hogy kiderüljön az igazság és a cellaajtó nélkülem csukódjon is be” – vélekedett a vezető.

Hozzátette: a gondviselés segítette abban is, hogy ismét vállaljon, és ne a megfélemlítés, hanem a hajtóerő legyen úrrá rajta. Később ezért mondott igent társai felkérésére és jelentkezett be a polgári párti elnökségért.

Csomortányi István a közelgő önkormányzati választásokról értekezve felhívta a figyelmet, az erdélyi magyar közösség a 90-es évektől számítva az egyharmadával csökkent, a magyarlakta megyék rendelkeznek a legrosszabb fizetésekkel az országban. Mindeközben a kormányban résztvevő pártoktól „ömlik a sikerpropaganda, hogy minden épül, minden szépül. Hogy mennyire jól jártunk. Hát, igen, egyesek jól jártak” – összegzett keserűen Csomortányi.

A gyergyóditrói események ismét rávilágítottak arra a sajnálatos tényre, hogy a román politikai elit, valamint a román nyelvű média jelentős része az erdélyi magyar közösséggel szemben egyértelmű és folyamatos kettős mércét alkalmaz. A román sajtótermékekből napok óta egyéb sem folyik, mint a Srí Lanka-iak körüli hírverés ürügyével a magyarság lejáratására, intoleráns közösségként való bemutatására gyártott csúsztatásokkal és hamis állításokkal felerősített uszítás és gyűlöletkeltés.

Meggyőződésünk, hogy a Ditróban kialakult helyzet a lakosság és a vállalkozó közötti belső feszültség következménye és a közösség elmúlt 100 évben – de főként a rendszerváltás óta eltelt időszakban – a román állammal kapcsolatban szerzett negatív tapasztalatainak az eredménye, és semmi esetre sem a zajló magyarellenes kampányban szajkózott idegenellenességé és intoleranciáé. Épp ezért visszautasítjuk az erdélyi magyarság lejártatásának céljával zajló országos román médiakampány valamennyi vádját. A kettős beszéd alkalmazásának iskolapéldáját láthatjuk, hiszen éppen közösségünk az elszenvedője a száz éve töretlen román állami asszimilációs törekvéseknek, valamint az ezzel járó folyamatos és hátrányos megkülönböztetésnek, jogfosztásnak.

Emlékeztetünk: csak az elmúlt néhány napban számos egyértelműen magyarellenes megnyilatkozás látott napvilágot. Lia Olguța Vasilescu, a PSD magyargyűlölő politikusa, Craiova-i városfejlesztések kapcsán nyilatkozta: azt szeretné, ha a helyi vállalkozók döntő többségben helyi munkaerőt alkalmaznának, hiszen nem kívánatos, hogy a várost magyarul beszélő munkások lepjék el. Traian Băsescu, volt államelnök, jelenleg európai parlamenti képviselő pedig az erdélyi magyarokat nemes egyszerűséggel „komplexusos” közösségnek nevezte, olyanoknak, akik nem képesek elviselni más etnikumú személyeket környezetükben. Ezek mellett szintén botrányos és égbekiáltó igazságtalanság, hogy miközben, példának okáért, az úzvölgyi magyarverés és temetőgyalázás kapcsán a román állami hatóságok megtagadják a felelősségre vonást, Gyergyóditróban már több hatóság – ezek között az ügyészség is – hivatalból indított eljárást és nyomozást.

Asztalos Csabának távoznia kell az Országos Diszkriminációellenes Tanács éléről

Mindezek fényében különösen érthetetlennek és károsnak tartjuk az Országos Diszkriminációellenes Tanács által hivatalból kezdeményezett eljárását, hiszen azzal a magyar közösség megítélését csak tovább rontja. Ehhez képest Asztalos Csabának, a testület elnökének – bravúros módon – a magyar kormányt is sikerült az ügybe belerángatnia azzal, hogy a román sajtóban többször is kijelentette, a gyergyóditrói lakosság vélt idegenellenességének oka a magyar kormány illegális migrációval kapcsolatos kommunikációja. Olyan körülmények között, amikor a brüsszeli fórumokon folyamatosan támadják Magyarországot, amiért vezetői a keresztény Európa jól felfogott érdekeit védik, megítélésünk szerint ez nem egyéb, mint nemzetárulás. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy Asztalos Csaba sem Lia Olguța Vasilescu, sem pedig Traian Băsescu megnyilvánulásai után nem érezte szükségét annak, hogy hivatalból eljárást indítson, ugyanakkor az állami szintre emelkedett magyarellenességet sem tartotta fontosnak megemlíteni a román sajtóban. Következésképpen elvárjuk, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a lehető legrövidebb időn belül távozzon tisztségéből!

Szégyentletes, hogy egyes magyar politikusok is a ditróiakra támadtak

Szintén elfogadhatatlan, hogy miközben a székelység ellen zajló lejárató kampány kapcsán közösségünk védelme lett volna feladatuk, az RMDSZ szóvivője, Hegedűs Csilla, ahogyan pártjának két európai parlamenti képviselője, Winkler Gyula és Vincze Lóránt is a román sajtóban szajkózott uszítástól és idegenellenessétől tartották fontosnak elhatárolódni.

Ugyanakkor az elmúlt száz esztendőben gyakorlattá vált, hogy akár az objektivitás, vagy a megfelelési kényszer okán, amennyiben magyar közéleti szereplő saját közösségére nézve akár csak részlegesen is elmarasztaló nyilatkozatot tett, azt a trianoni utódállamok politikusai sokszorosan használták fel ellenünk, miközben a viszonosság és a valóság jegyében soha egyetlen önkritikus nyilatkozat részükről nem hangzott el. Épp ezért tartjuk érthetetlennek Kelemen Hunor azon nyilatkozatát, melyekben a gyergyóditrói közösség egy részét felelősként jelöli meg a történtek miatt. Véleményünk szerint egy magyar politikus feladata, hogy minden körülmények között saját közösségét védje. A téma kapcsán véleményt formáló Markó Béla szintén a ditróiak egy részét okolja a kialakult helyzetért, ugyanakkor Magyarország részéről ijesztegetésnek, politikai sci-finek nevezi a migránsproblémát.

Beszédes és jellemző továbbá, hogy míg a gyergyóditrói lakosok falugyűlés keretében igyekezték orvosolni a kialakult helyzetet, addig – az egyébként mindenhol kényszeresen jelenlévő és a reflektorfényt kereső – Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke, fontosabbnak látta, hogy egy másik község disznótoros fesztiválján szerepeljen.

Végezetül egyértelművé tesszük: az Erdélyi Magyar Szövetség legfőbb célja, hogy olyan választott vezetőink legyenek, akik megalkuvás, a bukaresti politikusoknak való megfelelési kényszer és gyávaság nélkül képviselik a magyar emberek érdekeit.

Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke
és
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

Molnár Tibor, Szentegyháza polgármestere, közösségi oldalán tette közzé a település főjegyzőjének közleményét, melyből kiderül: Hargita megye prefektusa felfüggesztette a város elöljáróját tisztségéből, egy 2014-es összeférhetetlenségi ügyre hivatkozva. Mint ismeretes, a polgármester 2011 és 2014 között, alpolgármesteri működése alatt, azzal egyidőben a Tamási Áron Általános Iskola vezetőtanácsi tagja is volt, s e két betöltött tisztsége miatt jöhetett létre az akkori, úgynevezett összeférhetetlenség.

Mindenekelőtt fontosnak tartjuk leszögezni: a 2014 óta módosult és jelenleg is hatályos törvények értelmében Molnár Tibor ügye mára már elévültnek tekinthető, egy előző mandátum során megállapított összeférhetetlenség pedig nem hat ki egy újabb (jelenlegi) mandátumra. Ennek megfelelően Molnár Tibor felfüggesztését nem tudjuk másnak tekinteni, mint ami: egy magyar elöljáró elleni újabb nyílt és brutális támadásnak.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a korábbi években megkezdődött, államilag segített magyarellenes lépések sorozata folytatódik, ugyanakkor egyértelművé kell tennünk, hogy semmilyen megfélemlítési kísérletnek nem fogunk engedni, s célunkat, hogy az új magyar egység megteremtésével erősebb közösségeket és hatékonyabb magyar képviseletet hozzunk létre, a bukaresti főhatalom ellenében is elérjük!

Épp ezért kiállunk Molnár Tibor mellett, s minden rendelkezésünkre álló eszközzel azon leszünk, hogy igazát jogi úton is bizonyítani tudja. Meggyőződésünk, hogy ezen újabb magyarellenes esetet – a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel – jelzésértékűnek is szánták, s ezzel együtt le kell szögeznünk: mindennemű megfélemlítési kísérlet csak újra és újra megerősíti hitünket abban, hogy az egységes erdélyi magyar nemzeti oldal gondolata és gyakorlata az egyetlen valós önvédelmi lehetőség.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Molnár Tibor polgármester mandátumának felfüggesztésére vonatkozó prefektusi döntés, egy olyan 2014-es feljelentés következménye, melyet a nyilvánvaló politikai leszámolás szándékával egy, az akkori RMDSZ-frakcióban tevékenykedő tanácsos és társai láttak el kézjegyükkel. Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként számunkra felfoghatatlan, hogy magukat magyarnak valló politikusok, ártó szándékkal, pillanatnyi politikai haszonlesésből feljelentést tesznek településünk egy ártatlan, köztiszteletnek örvendő magyar elöljárójával szemben.

Végezetül arról biztosítjuk a román állami segédlettel, a korábbi RMDSZ-es polgármester érdekei szerint, kollégáinak kezdeményezésre indított eljárás tetteseit, hogy Molnár Tibor polgármester mögött felkészült, elkötelezett és erős csapat áll, mely minden körülmények között biztosítani fogja Szentegyháza elmúlt években elindult fejlődésének folyamatosságát.

Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke