Bálint József az EMSZ Kovászna megyei tanácselnök-jelöltje
Bálint József az Erdélyi Magyar Szövetség Kovászna megyei tanácselnök-jelöltje – jelentette be a szövetség szerdán, Sepsiszentgyörgyön. Az EMSZ a megyében 30 településen indít tanácsosi listát és a tervek szerint 16 helyszínen állít polgármesterjelöltet.
Bálint József a megye vezetésében „sokkal nagyobb hatékonyságot és szakmaiságot” szeretne alkalmazni. Az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke szerint megoldásra vár az utak állapota, ugyanis „bárki, bármilyen irányból hajt be a megyébe, azonnal észreveszi, hogy átlépte a határt, elkezd zörögni az autója”. A törvények által biztosított önrendelkezési lehetőségeket is sokkal magasabb fokon kell kihasználni – tette hozzá az elnökjelölt. Bálint József korábban Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, illetve önkormányzati képviselő is volt.
Bálint felhívta rá a figyelmet, Sepsiszentgyörgyön évek óta szorgalmazza a jobboldali együttműködést, illetve korábban is meg volt róla győződve, hogy az erdélyi nemzeti pártok egyesülni fognak.
„Közösségi akarat volt, hogy egyesítsük a tevékenységünket, ugyanazokat az elveket valljuk, értelmetlen lett volna két pólusban tevékenykedni tovább. A nemzeti tábort a 2012-es szétválás útjáról 2020-ra visszatereltük a normalitásba” – fogalmazott Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az EMSZ társelnöke. Mezei, aki maga is megyei tanácselnök-jelölt Hargita megyében, kijelentette, a két székelyföldi megyevezetésnek „közös vízió és közös célkitűzések” kellenek, hogy együtt segítsék a helyiek életét.
Csomortányi István, az EMNP elnöke, az EMSZ társelnöke emlékeztetett, a szövetség hivatalos bejegyzése a múlt héten a bukaresti törvényszéken is lezárult. Csomortányi hangsúlyozta, az önkormányzati választásokra való tekintettel egyelőre a szervezetek fúziója helyett a pártszövetség bejegyzése volt az ésszerű döntés. A fúzió idő előtti kezdeményezésével ugyanis előfordulhatott volna, hogy az elhúzódó bejegyzés a támogatói aláírásgyűjtés újrakezdésére kényszeríti a választásokra készülő szervezeteket. Csomortányi felemlítette, korábban a polgári párt és a néppárt együttes országos küldöttgyűlése határozott arról, hogy az önkormányzati választásokat követően az erdélyi magyar nemzeti tábor fúzióját véghez viszik.
Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, egy alacsony választási részvétel akár az Erdélyi Magyar Szövetség hasznára is lehet, hiszen pártjaik támogatói kiemelkedő tudatossággal szavaznak.
az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodájának közleménye
Mezei János: meg kell védenünk Hargita megyét a viszálytól és a káosztól
Csíkszéki és udvarhelyszéki polgármester-jelölteket jelentett be kedden az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). Mezei János, a szövetség társelnöke ismertette: Hargita megyében több mint 50 helyszínen indítanak településvezetőket és tanácsoslistákat. Mezei, aki a szövetség Hargita megyei tanácselnök-jelöltje, úgy vélekedett, Borboly Csaba újrajelölésének elhúzódó vitája ellehetetleníti, hogy a következő mandátum során Borboly eredményesen vezethesse a testületet.
A megyei testület elnöke és alelnöke, Borboly Csaba és Barti Tihamér közötti konfliktusról Mezei kijelentette: bármelyikük is kerülne a tanács élére, négy éven keresztül azzal kéne szembesüljön, hogy a másik próbálja lejáratni. „Ehelyett az EMSZ-nél egy kiegyensúlyozott erőt kínálunk, felkészült csapatokkal és megyeszerte tapasztalható, egységes támogatással” – közölte az EMSZ elnöke. Mezei János úgy fogalmazott, a Hargita megyei emberekkel közösen meg kell védjék a „viszálytól és a káosztól” a térséget. Mint ismeretes, Borboly és Barti között elhúzódó vita alakult ki, hogy melyikük legyen az RMDSZ jelöltje. A párt részéről végül egy, a kolozsvári székhelyű elnökséghez tartozó testület döntött a vitában.
Mezei János arra is reagált, hogy a bemutatott jelöltek közül többen is cégvezetők. „Hiányolom a vállalkozók jelenlétét a politikából. Egy vállalkozó, aki munkahelyeket és fizetést ad, átérzi annak a felelősségét, hogy az alkalmazottakkal közösen megélhetést és biztonságot kell teremteni a közösség számára” – mondta Mezei.
Az Erdélyi Magyar Szövetség Gyimesfelsőlokon Pruteanu Róza Izabella iskolaigazgatót, Csíkszentmihályon Moldován Tamás Csaba nyugalmazott büntetés-végrehajtási felügyelőt indítja polgármester-jelöltnek. Településvezetőnek jelölték továbbá Siménfalván Benczédi Leventét, Farkaslakán pedig Hadnagy Ernőt, mindketten vállalkozók.
az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodájának közleménye
Farkaslaka polgármesterjelöltje: szakemberekkel kell minőségi fejlesztéseket végezni
Az Erdélyi Magyar Szövetség farkaslaki polgármesterjelöltje Hadnagy Ernő. A már építkezési vállalkozóként és korábbi helyi képviselőként is bizonyított Hadnagy rámutatott, községükben nincsenek ugyan olyan problémák, amelyek gátolnák a fejlődést, viszont szerinte két-három ember testre szabta a közösség jövőjét, ami nem helyes. Éppen ezért be szeretne vonni a döntésekbe másokat is, akiket eddig „kirekesztettek,” sokszor pártszínezetük miatt. A szakemberekre támaszkodva minőségi fejlesztéseket szeretne. Mindemellett a hagyományok, a kultúra megőrzésére is kiemelt hangsúlyt szeretne fektetni.
Mezei János, a szövetség társelnöke ismertette: Hargita megyében több mint 50 helyszínen indítanak településvezetőket és tanácsoslistákat.
Székelyhon.ro / polgáripárt.ro
Siménfalva polgármesterjelöltje: gyümölcsfeldolgozó-üzemmel kell piacot teremteni
Siménfalván Benczédi Levente az Erdélyi Magyar Szövetség polgármester-jelöltje. A helyi önkormányzati képviselő és vállalkozó keddi sajtótájékoztatóján megosztotta, úgy érzi, hogy önkormányzati képviselőként dolgozva csapatával elég tapasztalatot szerzett az elmúlt években ahhoz, hogy végre ő vezesse a közösséget. A sajtótájékoztatóra tíz pontból álló feladatcsomaggal érkezett, amelyeket megválasztása esetén az elkövetkező négy évben szeretne megvalósítani. Ezek között szerepel egyebek mellett haszongépek beszerzése az árvízmegelőzési munkák elvégzésére, a községi utcák rendbetétele, a több faluban már kiépített ivóvízrendszer beüzemelése, a gyümölcstermesztés és a kosárfonás támogatása, a fűtéstámogatás odaítélési rendszerének kidolgozása, valamint a kultúra és a sport felkarolása. Mindezek mellett hangsúlyt szeretne fektetni a külsős források pályázati úton történő bevonására is. Úgy gondolja, hogy rendszert teremtve tud fejleszteni a községhez tartozó tizennégy faluban.
Mezei János, a szövetség társelnöke ismertette: Hargita megyében több mint 50 helyszínen indítanak településvezetőket és tanácsoslistákat.
Székelyhon.ro / polgáripárt.ro
Csíkszentmihályi polgármesterjelölt: csapatban tudunk elérni változásokat, a széthúzás nem vezet jóra
Moldován Tamás Csaba Csíkszentmihály község EMSZ-es polgármesterjelöltje – jelentették be kedden. Moldován már a kilencvenes évek óta él Csíkszéken. „A Csíkvacsárcsi, Csíkajnád, Lóvész és Csíkszentmihály településeket összefogó EMSZ-jelöltjeként már egy éve azon dolgozom, hogy mit lehetne másként és jobban végezni, milyen többletet lehetne hozzáadni a települések életéhez. Nem egy funkciót szeretnék megszerezni: élhetőbbé szeretném tenni honfitársaim életét” – hangsúlyozta a polgármesterjelölt keddi sajtótájékoztatóján. Jelezte, csapatban tudnak elérni változásokat, hiszen a széthúzás nem vezet jóra.
Mezei János, a szövetség társelnöke ismertette: Hargita megyében több mint 50 helyszínen indítanak településvezetőket és tanácsoslistákat.
Székelyhon.ro / polgáripárt.ro
Gyimesfelsőloki polgármesterjelölt: a patakmedrek karbantartására van szükség
Pruteanu Róza Izabella az Erdélyi Magyar Szövetség gyimesfelsőloki polgármesterjelöltje keddi sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy iskolaigazgatóként széles körű rálátása nyílt a település életére. „Gyimesfelsőloki lakosként azt látom, az országos és uniós pályázatok tárháza fontos pénzforrási lehetőségeket biztosítana, amelyek jelenleg nincsenek kihasználva. Folytonos pályázati tevékenységet szeretnék elérni” – jelentette ki, hozzátéve, az önkormányzati tulajdonban levő útszakaszok felújításra szorulnak, de a járdák hiánya is sok fejtörést okoz a lakosságnak.
„A patakmedrek megfelelő karbantartása elsődleges lenne, hiszen az elmúlt időszakban a gyimesi községet többször is árvíz sújtotta. Az oktatási intézmények és játszóterek szintén megértek a korszerűsítésre, az ingázó lakosok számára pedig még mindig nincsenek megfelelően kialakított buszmegállók” – sorolta a a teendőket Pruteanu Róza Izabella.
Mezei János, a szövetség társelnöke ismertette: Hargita megyében több mint 50 helyszínen indítanak településvezetőket és tanácsoslistákat.
Székelyhon.ro / polgáripárt.ro
Mezei János a Hargita Megyei Tanács elnökjelöltje
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Mezei Jánost indítja a Hargita Megye Tanács elnökjelöltjének a szeptember 27-ei önkormányzati választásokon – jelentették be csütörtökön a Gyilkos-tó üdülőtelepen.
„Fontos számunkra, hogy Hargita megyében a Hargita megyei emberek dönthessék el azt, hogy ki legyen a vezetőjük” – jelentette ki Mezei János. A Magyar Polgári Párt elnöke megköszönve a társai támogatását, úgy vélte, fontos egy politikai szervezetben, hogy a tagok egyöntetűen felsorakozzanak a kezdeményezések, illetve a jelöltek mellé.
Hivatalos az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzése
„Azt a tudást és tapasztalatot, amit az önkormányzati munkában felhalmoztam, most hasznosítani akarom – így tudom a legjobban szolgálni Hargita megyét, illetve egész Székelyföldet” – üzente Mezei. Az EMSZ társelnöke hozzátette, ideje, hogy 12 év után újra „gazdája” legyen a térségnek. Mezei János korábban két mandátumon keresztül vezette Gyergyószentmiklós megyei jogú várost, jelenleg a Hargita Megyei Tanács képviselője.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke bejelentette: lezárult az EMSZ hivatalos bejegyzési folyamata, ugyanis lejárt az időszak, ameddig jogi úton megtámadhatták volna a pártszövetség indulását.
Csomortányi István: történelmi felelősségünk, hogy mindent megtegyünk azért,
hogy Mezei János jelöltsége sikeres legyen
„Nagyon fontos lépést tettünk azért, hogy a nemzeti tábor végre egységes erőként tudjon az erdélyi magyar emberek előtt megmutatkozni” – hangsúlyozta Csomortányi. Az EMSZ másik társelnöke szerint ugyan voltak „ellendrukkerei” a folyamatnak, de jó munkát végzett mint a néppárt, mint a polgári párt csapata. Mint ismeretes, januárban a két szervezet együttes küldöttgyűlése döntött arról, hogy létrehozza az Erdélyi Magyar Szövetséget.
Csomortányi István felhívta a figyelmet, a Székelyföld „ostrom alatt áll, újra és újra csípnek le területeket”. Az Úz-völgyi és a Békást-szorost érintő viták kapcsán kijelentette: „történelmi felelősségünk, hogy mindent megtegyünk azért, hogy Mezei János jelöltsége sikeres legyen, másrészt, hogy Hargita megye olyan vezetést kapjon, amely a gazda alaposságával és jó szándékával intézi az ügyeket”.
az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodája / polgáripárt.ro
Sportcsarnokot korszerűsítene Gelence polgármesterjelöltje
Csákány Attila az Erdélyi Magyar Szövetség gelencei polgármesterjelöltje. Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összefogásából létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) az új magyar egység megteremtésén túl a választás szabadságát is hivatott biztosítani.
Sajtótájékoztató keretében mutatta be programját Csákány Attila. A polgármesterjelölt elmondta: a település úthálózata és járdái felújításra szorulnak, valamint továbbiak építésére is szükség van, így e területre különös figyelmet kíván fordítani. Ugyanígy fontosnak tartja a csatornahálózat kiépítését, a sportcsarnok korszerűsítését, valamint a település munkaadóinak és munkavállalóinak támogatását. „Gelence gazdasági fellendítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok itthon tervezhessenek jövőt. Ha gátat kívánunk szabni az elvándorlásnak, akkor e területen eredményeket kell felmutatnunk” – hangsúlyozta Csákány Attila, aki 2012 és 2016 között alpolgármesteri tisztséget töltött be a községben.
A sajtótájékoztatón jelen levő Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő gratulált Csákány polgármesterjelölti programjához, majd elmondta: mivel az EMSZ jelöltje már 2008 óta részt vesz az önkormányzati munkában, ezért felkészültsége és alkalmassága megkérdőjelezhetetlen, s bízik benne, hogy a szeptemberi önkormányzati választás során sikereket ér el.
Néppárt.ro / Polgáripárt.ro
„Egészség, tudás, megélhetés!” – Gyárfás Éva az EMSZ nagyajtai polgármesterjelöltje
Gyárfás Éva az Erdélyi Magyar Szövetség nagyajtai polgármesterjelöltje – jelentették be csütörtökön egy Baróton szervezett sajtótájékoztató keretében. Az eseményen Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei tanácsosa elmondta: Gyárfás Éva nagyajtai születésű, Erdővidéken végezte tanulmányait, dolgozott könyvelőként, pedagógusként és a turisztikában is jártas, s a Néppárt politikusa szerint személye, valamint az őt támogató nagyajtai csapat biztos garanciát jelent a település fellendítéséhez. Ehhez kapcsolódva Bálint József, az EMSZ háromszéki elnöke elmondta: az Erdélyi Magyar Szövetség – jelöltjein keresztül – a közelgő önkormányzati választás során a választás szabadságát teremti meg, s külön kifejezte abbéli örömét, hogy az EMSZ polgármesterjelöltjei között – a sepsiszentgyörgyi Tatár Imola után – egy újabb női jelöltet köszönthetnek.
„Az egészség, tudás és megélhetés hármassága mentén szerveződik polgármesterjelölti programom, s ezen alappillérekre fókuszálva igyekszünk az engem támogatókkal közösen fellendíteni Nagyajta község életét” – mondta Gyárfás Éva. A polgármesterjelölt programja bemutatásakor részletesen kitért mindazokra a megoldandó problémákra, melyekre prioritásként tekint, valamint számos megoldási javaslattal is előállt. Így például Gyárfás különös figyelmet kíván fordítani a község rendben tartására, a falukép javítására, a vízhálózat karbantartására és a kanalizálás mihamarabbi kiépítésére, de szociális konyha, orvosi rendelő és fogászat létrehozását is tervezi, valamint egy olyan kisbusz beszerzését, mely nagy segítséget jelenthetne a betegszállításban. „Ugyancsak kiemelt figyelmet kívánok fordítani a különböző kulturális programok támogatására, a könyvtár működtetésére, a testvértelepülési kapcsolatok újjászervezésére, a sporttevékenységek támogatására, valamint az itthon maradás népszerűsítésére” – mondta Gyárfás. A polgármesterjelölt szerint a község jól felfogott érdeke, hogy minél inkább önfenntartóvá váljon, ezért a rendelkezésre álló erőforrásokat (földterületeket, erdőket stb.) a lehető leghatékonyabban kell kihasználni, ehhez pedig különböző pályázati források bevonására is szükség van. Gyárfás Éva elmondta: az utak karbantartása és a közvilágítás biztosítása kiemelten fontos, továbbá tervezi a tűzoltóság és a polgárőrség megszervezését, egy mezőgazdasági géppark kialakítását és a középajtai ravatalozó felépítését.
polgáripárt.ro / EMSZ-közlemény
Esztelneki polgármesterjelölt: bezárt készruhagyár helyett tejtermelést!
Kézdivásárhelyen mutatkozott be a nyilvánosság számára is Salamon Balázs, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) esztelneki polgármesterjelöltje, akit egy 12 fős tanácsosi csapat is támogat a szeptemberi helyhatósági választáson.
Az eseményen jelen lévő Bálint József, az EMSZ háromszéki elnöke, elmondta: Esztelneken egy olyan rátermett, ütőképes csapat vállalkozik az önkormányzati választások során a megmérettetésre, mely már bizonyított, s az elmúlt évek során összegyűlt tapasztalatot az közösség fejlődése érdekében tudják majd hasznosítani.
Elhangzott: Salamon Balázs az Angustia Egyesület irodavezetőjeként szerzett tapasztalatot a vidékfejlesztés és pályázatírás területén, s két fejlesztési ciklusban közel 6 millió eurónyi forráshoz segített 12 települést. Az évek során a polgármesterjelölt kellő tapasztalatot szerzett ahhoz, hogy a romániai település-adminisztrációban is megállja a helyét, s az elmúlt nyolc évben közel 30 önkormányzati témájú pályázatot is sikerre vitt.
Salamon Balázs elmondta: meggyőződése, hogy egy település csak akkor lehet sikeres, ha a rendelkezésére álló pályázati forrásokat a lehető legeredményesebben tudja kiaknázni, az e területen megszerzett tudását pedig Esztelnek felvirágoztatására kívánja fordítani. A polgármesterjelölt hozzátette: vállalkozóként agro-turisztikai panziót is működtet (családjával együtt), a mögötte álló fiatal és motivált csapat pedig képes lesz arra, hogy Esztelnekből egy még élhetőbb és dinamikusan fejlődő települést varázsoljon. A sajtótájékoztatón – kitérve a polgármesterjelölt részletes programjára is – elhangzott: az esztelneki készruha gyár bezárása komoly problémát jelent a helyi közösség életében, így Salamon Balázs számára különösen fontos a vállalkozásfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés. A polgármesterjelölt elmondta: hozzávetőlegesen 75 esztelnekit érint a gyárbezárás, a munka nélkül maradottakat pedig olyan kezdeményezésekkel kívánják segíteni, mint például egy helyi tejcsarnok létrehozása, mely nem csak konkrét új munkahelyeket jelentene, hanem több család számára is biztos megélhetést biztosítana a tej felvásárlása által.
Még...
Illyefalva: a helyi iskolaigazgató az EMSZ polgármesterjelöltje
Komán László iskolaigazgatót indítja Illyefalván a polgármesteri tisztség megszerzéséért az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összefogásából alakult Erdélyi Magyar Szövetség – jelentették be hétfőn délelőtt az EMSZ háromszéki képviselői.
Bálint József, az EMSZ megyei elnöke méltatta az összefogás jelentőségét, s elmondta: a felaprózottság nem vezetett sikerre, az erdélyi magyarság messze van attól, hogy megkapja a neki kijáró politikai súlyt, a választás szabadságát szavatoló új szövetkezés pedig csak gyarapíthatja a közösség erejét és lehetőségeit.
Komán László földrajztanár és iskolaigazgató neve a Kós Károly Szakképző Líceum felszámolása körüli vitákban vált ismertté, amikor is vezetői beosztásban kiállt az intézmény önállóságának fenntartása mellett. A polgármesterjelölt húsz évet töltött a fentebb említett líceumban, versenyvizsgával nyerte el annak, később pedig a Puskás Tivadar Szakközépiskola aligazgatói székét, s közben elvégezte a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi karán a menedzsment szakot, jelenleg pedig doktori tanulmányainak második évét tölti. Komán László két éve költözött Illyefalvára és azóta vezeti a helyi általános iskolát, s többek felkérésére vállalta, hogy beszáll a választási versenybe is.
Újságírói kérdésekre válaszolva terveiről elmondta, hogy a három faluból álló község a Kató Béla nevével fémjelezhető első fejlesztési korszaka óta lemaradt a környező településekhez képest is, kiterjesztésre vár az ivóvízhálózat, megvalósításra a csatornázás, hiányzik két ravatalozó, sérti a környezetvédelmet a szeméttárolás kérdésének sok megoldatlansága. „Művelődési rendezvényekkel kell javítani a megsokasodott hétvégi háztulajdonosok és a bennszülöttek viszonyán, nem tartható fenn továbbra is az, hogy évtizede nincs a községnek alpolgármestere” – jelentette ki a jelölt, majd hozzátette: a községi tanács különben hat RMDSZ-es, egy néppárti, három polgári párti és egy liberális párti tanácstagból áll, más felállásban sokkal többet lehetne tenni a ma gordiuszi csomónak bizonyuló sok földtulajdoni kérdés megoldásáért is. Tarthatatlan, hogy a tisztázatlanságok miatt a megművelt terület legalább 15 százaléka után nem tudják a területalapú támogatást sem igényelni, a megyei hivatal utasítását a jegyző nem hajlandó végrehajtani. A közterületek helyzetének tisztázatlanságára vetett fényt például az, ahogy a Bethlen Gábort Alapítványtól megítélt, játszótérre szánt támogatást szinte elveszítették a telekkönyvezés folyamatának nehézkessége miatt. Kiderült, a polgármester mellett kiforrott csapat állhatna, Benkő Árpád helyi tanácstag például különösen járatosnak tűnt a bonyodalmak átlátásában, megoldási kísérleteit érdemes lenne megújult erővel keresztülvinni.
Zárszavában Bálint József kiemelte, hogy a jelölt nem támadta a jelenlegi, harmadik mandátumát töltő polgármestert, s hogy a jelölt vezetői kvalitásai, a mellé álló emberek, a körvonalazódó munkamegosztás köztük sokat ígérőek a község számára.
A Délvidéken kizárólag magyarul vizsgáznak
A magyar diákok szerbiai vizsgáztatását mutatja be az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) frissen közölt kisfilmje. Ismertetik, hogy a szerbiai nemzetiségi tanulók azonos vizsgaszámmal, kizárólag az anyanyelvükön teszik le az érettségit és más fontos vizsgákat. A délvidéki magyarok az iskolában ugyan kötelezően tanulnak szerbül, de külön tanterv alapján sajátítják el az állam nyelvét.
A román állam Úzvölgye után a Békás-szorosban is támadja Székelyföld egységét
Megdöbbenéssel értesültem, hogy a Ploiești-i Táblabíróság Békás-szorost érintő döntése elvette a Hargita megyei székelyektől a Kárpát-haza egyik turisztikai gyöngyszemét.
A döntés újra megmutatja: Romániában állampolitikává emelték a magyarellenességet. A román nemzetállam a kulturális frontvonalat évek óta Hargita megye határaihoz tolta, a megyei tanács pedig stratégia nélkül asszisztál. A magyarellenes állampolitika már korábban bátorítást nyert, amikor emlékművet állíthatott és kegyeletsértő megemlékezéseket szervezhetett az úzvölgyi hősi temetőbe. Pár év alatt tehát felbecsülhetetlen történeti örökségek elherdálása mellett csökkent a megye területe.
Szomorúan veszem tudomásul azt is, hogy a gyergyói emberek illetve a helyi költségvetés elveszítheti az ország egyik leglátogatottabb természeti kincséhez kötődő turisztikai bevételeket.
A határ visszaállításáért Gyergyószentmiklós polgármestereként először 2009-ben nyújtottam be keresetet. Az alapfokon hozott döntés egy korábbi kormányhatározatra hivatkozva a Békás-szorost Hargita megye részeként ismerte el. Az alapfokú döntés is mutatja: következetességgel, kiállással bebizonyítható az igazunk.
Természeti kincseink és kulturális javaink megőrzésének egyetlen garanciája a területileg önálló Székelyföld létrehozása. Az Erdélyi Magyar Szövetség továbbra is kiáll Székelyföld egysége és történelmi területeink sérthetetlensége mellett. Amint a táblabírósági döntés részletes indoklását kiközlik, megvizsgáljuk a további jogi lépések lehetőségét.
Mezei János,
a Magyar Polgári Párt elnöke,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Megvédjük a nemzeti régiókat!
Mint az ismert, a májusi határidőig közel egymillió háromszázezer aláírás gyűlt össze a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez. Bár a szükséges aláírásszám összegyűlt, négy európai országból még hiányzik a megfelelő mennyiségű kézjegy. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány Európa-szerte ellehetetlenítette a papír alapú gyűjtést, valamint az elektronikus aláíró felület több esetben is elérhetetlen volt a gyűjtés hajrájában, az SZNT-vel közösen az Erdélyi Magyar Szövetség is arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsák meg az aláírásgyűjtésre adott időszakot. Kérésünk meghallgatásra talált, hiszen az EB, majd azt követően az Európai Parlament is az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbítása mellett döntött. Ugyanakkor Izsák Balázs, az SZNT elnöke közleményben jelezte: az aláírásgyűjtés folytatásának még nincs teljes jogalapja, mivel azt – az Európai Parlament után – az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A kialakult helyzetben különösen fontos, hogy az újra induló aláírásgyűjtés biztos jogi alapokon álljon, így ki kell állnunk az SZNT – szakmai érvekkel alátámasztott – álláspontja mellett. Az új magyar egység komoly sikert tudott felmutatni azáltal, hogy a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést korábban nem látott gyorsasággal és nagy számban támogatták aláírásukkal. Épp ezért most, amikor várhatóan lehetőség nyílik a kézjegyek további gyűjtésére, kiemelten fontos, hogy az aláírásgyűjtők a továbbiakban is a szabályoknak megfelelően járjanak el, elkerülve annak lehetőségét, hogy a kezdeményezés támadhatóvá váljon.
Ugyanakkor értetlenül állunk Vincze Lóránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő nyilatkozatával szemben, melyben azt állítja, az SZNT azzal veszélyezteti a „Kárpát-medencei magyarság több mint egymillió aláírását”, hogy a meghosszabbított határidő és a gyűjtés körüli jogi-szabályozási kérdések maradéktalan tisztázásáig nem kezdi meg az aláírások újbóli gyűjtését. Emlékeztetünk: az Izsák Balázs vezette SZNT erején és a rendelkezésére álló erőforrásokon messze túlmenően teljesített már eddig is, szakértői pedig továbbra is azon dolgoznak, hogy az európai polgári kezdeményezés sikeres legyen. Mindezek fényében az SZNT-t és annak elnökét elismerés és támogatás illeti, nem pedig bírálat, főként nem abban a helyzetben, amikor bebizonyosodott: csak jól felfogott nemzeti érdekeinket szem előtt tartva és együttműködve érhetünk el eredményeket. A helyzettel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy a még hiányzó hivatalos döntések miatt az uniós adminisztráció az aláírásgyűjtés internetes felületét sem reaktiválta még.
Egyúttal súlyosan aggályosnak tartjuk, hogy épp Vincze Lóránt az, aki az SZNT-t azzal vádolja, hogy az európai polgári kezdeményezés sikerét veszélyezteti, sajnálatos és káros, hogy hamis vádjaival az SZNT kezdeményezése nyomán létrejött példátlan erdélyi összefogást is aláássa. Emlékeztetnénk, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselője egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is, mely szervezet ugyan kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, ez azonban nem mutatkozott meg az SZNT kezdeményezésének európai támogatottságában. Épp ezért javasoljuk: az elkövetkezőkben az SZNT bírálata helyett Vincze Lóránt az európai polgári kezdeményezéshez kapcsolódó nemzetközi aláírásgyűjtésbe fektessen több energiát. Emlékeztetünk, a polgári kezdeményezés sikeréhez szükséges aláírásgyűjtés indításakor, a makfalvi Székely Majálison Vincze Lóránt maga ígérte meg, hogy a külföldi aláírásgyűjtésben segíteni fog. Bízunk benne, hogy akkori ígérete nem csupán az európai parlamenti választási kampány kirakateleme volt, és végre a FUEN és annak elnöke is munkához lát majd.
Végezetül leszögezzük: az Erdélyi Magyar Szövetség miként eddig, úgy továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az SZNT kezdeményezését, hiszen már az aláírásgyűjtéshez kapcsolódó első sikerek is bebizonyították, hogy az önös pártérdekek mellőzésével és a reánk erőltetett egypárti gondolkodás megkerülésével valódi, igaz és eredményes magyar összefogás teremthető Erdélyben.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke