Esztelneki polgármesterjelölt: bezárt készruhagyár helyett tejtermelést!
Kézdivásárhelyen mutatkozott be a nyilvánosság számára is Salamon Balázs, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) esztelneki polgármesterjelöltje, akit egy 12 fős tanácsosi csapat is támogat a szeptemberi helyhatósági választáson.
Az eseményen jelen lévő Bálint József, az EMSZ háromszéki elnöke, elmondta: Esztelneken egy olyan rátermett, ütőképes csapat vállalkozik az önkormányzati választások során a megmérettetésre, mely már bizonyított, s az elmúlt évek során összegyűlt tapasztalatot az közösség fejlődése érdekében tudják majd hasznosítani.
Elhangzott: Salamon Balázs az Angustia Egyesület irodavezetőjeként szerzett tapasztalatot a vidékfejlesztés és pályázatírás területén, s két fejlesztési ciklusban közel 6 millió eurónyi forráshoz segített 12 települést. Az évek során a polgármesterjelölt kellő tapasztalatot szerzett ahhoz, hogy a romániai település-adminisztrációban is megállja a helyét, s az elmúlt nyolc évben közel 30 önkormányzati témájú pályázatot is sikerre vitt.
Salamon Balázs elmondta: meggyőződése, hogy egy település csak akkor lehet sikeres, ha a rendelkezésére álló pályázati forrásokat a lehető legeredményesebben tudja kiaknázni, az e területen megszerzett tudását pedig Esztelnek felvirágoztatására kívánja fordítani. A polgármesterjelölt hozzátette: vállalkozóként agro-turisztikai panziót is működtet (családjával együtt), a mögötte álló fiatal és motivált csapat pedig képes lesz arra, hogy Esztelnekből egy még élhetőbb és dinamikusan fejlődő települést varázsoljon. A sajtótájékoztatón – kitérve a polgármesterjelölt részletes programjára is – elhangzott: az esztelneki készruha gyár bezárása komoly problémát jelent a helyi közösség életében, így Salamon Balázs számára különösen fontos a vállalkozásfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés. A polgármesterjelölt elmondta: hozzávetőlegesen 75 esztelnekit érint a gyárbezárás, a munka nélkül maradottakat pedig olyan kezdeményezésekkel kívánják segíteni, mint például egy helyi tejcsarnok létrehozása, mely nem csak konkrét új munkahelyeket jelentene, hanem több család számára is biztos megélhetést biztosítana a tej felvásárlása által.
Illyefalva: a helyi iskolaigazgató az EMSZ polgármesterjelöltje
Komán László iskolaigazgatót indítja Illyefalván a polgármesteri tisztség megszerzéséért az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összefogásából alakult Erdélyi Magyar Szövetség – jelentették be hétfőn délelőtt az EMSZ háromszéki képviselői.
Bálint József, az EMSZ megyei elnöke méltatta az összefogás jelentőségét, s elmondta: a felaprózottság nem vezetett sikerre, az erdélyi magyarság messze van attól, hogy megkapja a neki kijáró politikai súlyt, a választás szabadságát szavatoló új szövetkezés pedig csak gyarapíthatja a közösség erejét és lehetőségeit.
Komán László földrajztanár és iskolaigazgató neve a Kós Károly Szakképző Líceum felszámolása körüli vitákban vált ismertté, amikor is vezetői beosztásban kiállt az intézmény önállóságának fenntartása mellett. A polgármesterjelölt húsz évet töltött a fentebb említett líceumban, versenyvizsgával nyerte el annak, később pedig a Puskás Tivadar Szakközépiskola aligazgatói székét, s közben elvégezte a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi karán a menedzsment szakot, jelenleg pedig doktori tanulmányainak második évét tölti. Komán László két éve költözött Illyefalvára és azóta vezeti a helyi általános iskolát, s többek felkérésére vállalta, hogy beszáll a választási versenybe is.
Újságírói kérdésekre válaszolva terveiről elmondta, hogy a három faluból álló község a Kató Béla nevével fémjelezhető első fejlesztési korszaka óta lemaradt a környező településekhez képest is, kiterjesztésre vár az ivóvízhálózat, megvalósításra a csatornázás, hiányzik két ravatalozó, sérti a környezetvédelmet a szeméttárolás kérdésének sok megoldatlansága. „Művelődési rendezvényekkel kell javítani a megsokasodott hétvégi háztulajdonosok és a bennszülöttek viszonyán, nem tartható fenn továbbra is az, hogy évtizede nincs a községnek alpolgármestere” – jelentette ki a jelölt, majd hozzátette: a községi tanács különben hat RMDSZ-es, egy néppárti, három polgári párti és egy liberális párti tanácstagból áll, más felállásban sokkal többet lehetne tenni a ma gordiuszi csomónak bizonyuló sok földtulajdoni kérdés megoldásáért is. Tarthatatlan, hogy a tisztázatlanságok miatt a megművelt terület legalább 15 százaléka után nem tudják a területalapú támogatást sem igényelni, a megyei hivatal utasítását a jegyző nem hajlandó végrehajtani. A közterületek helyzetének tisztázatlanságára vetett fényt például az, ahogy a Bethlen Gábort Alapítványtól megítélt, játszótérre szánt támogatást szinte elveszítették a telekkönyvezés folyamatának nehézkessége miatt. Kiderült, a polgármester mellett kiforrott csapat állhatna, Benkő Árpád helyi tanácstag például különösen járatosnak tűnt a bonyodalmak átlátásában, megoldási kísérleteit érdemes lenne megújult erővel keresztülvinni.
Zárszavában Bálint József kiemelte, hogy a jelölt nem támadta a jelenlegi, harmadik mandátumát töltő polgármestert, s hogy a jelölt vezetői kvalitásai, a mellé álló emberek, a körvonalazódó munkamegosztás köztük sokat ígérőek a község számára.
A Délvidéken kizárólag magyarul vizsgáznak
A magyar diákok szerbiai vizsgáztatását mutatja be az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) frissen közölt kisfilmje. Ismertetik, hogy a szerbiai nemzetiségi tanulók azonos vizsgaszámmal, kizárólag az anyanyelvükön teszik le az érettségit és más fontos vizsgákat. A délvidéki magyarok az iskolában ugyan kötelezően tanulnak szerbül, de külön tanterv alapján sajátítják el az állam nyelvét.
A román állam Úzvölgye után a Békás-szorosban is támadja Székelyföld egységét
Megdöbbenéssel értesültem, hogy a Ploiești-i Táblabíróság Békás-szorost érintő döntése elvette a Hargita megyei székelyektől a Kárpát-haza egyik turisztikai gyöngyszemét.
A döntés újra megmutatja: Romániában állampolitikává emelték a magyarellenességet. A román nemzetállam a kulturális frontvonalat évek óta Hargita megye határaihoz tolta, a megyei tanács pedig stratégia nélkül asszisztál. A magyarellenes állampolitika már korábban bátorítást nyert, amikor emlékművet állíthatott és kegyeletsértő megemlékezéseket szervezhetett az úzvölgyi hősi temetőbe. Pár év alatt tehát felbecsülhetetlen történeti örökségek elherdálása mellett csökkent a megye területe.
Szomorúan veszem tudomásul azt is, hogy a gyergyói emberek illetve a helyi költségvetés elveszítheti az ország egyik leglátogatottabb természeti kincséhez kötődő turisztikai bevételeket.
A határ visszaállításáért Gyergyószentmiklós polgármestereként először 2009-ben nyújtottam be keresetet. Az alapfokon hozott döntés egy korábbi kormányhatározatra hivatkozva a Békás-szorost Hargita megye részeként ismerte el. Az alapfokú döntés is mutatja: következetességgel, kiállással bebizonyítható az igazunk.
Természeti kincseink és kulturális javaink megőrzésének egyetlen garanciája a területileg önálló Székelyföld létrehozása. Az Erdélyi Magyar Szövetség továbbra is kiáll Székelyföld egysége és történelmi területeink sérthetetlensége mellett. Amint a táblabírósági döntés részletes indoklását kiközlik, megvizsgáljuk a további jogi lépések lehetőségét.
Mezei János,
a Magyar Polgári Párt elnöke,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Megvédjük a nemzeti régiókat!
Mint az ismert, a májusi határidőig közel egymillió háromszázezer aláírás gyűlt össze a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez. Bár a szükséges aláírásszám összegyűlt, négy európai országból még hiányzik a megfelelő mennyiségű kézjegy. Tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány Európa-szerte ellehetetlenítette a papír alapú gyűjtést, valamint az elektronikus aláíró felület több esetben is elérhetetlen volt a gyűjtés hajrájában, az SZNT-vel közösen az Erdélyi Magyar Szövetség is arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsák meg az aláírásgyűjtésre adott időszakot. Kérésünk meghallgatásra talált, hiszen az EB, majd azt követően az Európai Parlament is az európai polgári kezdeményezések határidejének meghosszabbítása mellett döntött. Ugyanakkor Izsák Balázs, az SZNT elnöke közleményben jelezte: az aláírásgyűjtés folytatásának még nincs teljes jogalapja, mivel azt – az Európai Parlament után – az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A kialakult helyzetben különösen fontos, hogy az újra induló aláírásgyűjtés biztos jogi alapokon álljon, így ki kell állnunk az SZNT – szakmai érvekkel alátámasztott – álláspontja mellett. Az új magyar egység komoly sikert tudott felmutatni azáltal, hogy a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést korábban nem látott gyorsasággal és nagy számban támogatták aláírásukkal. Épp ezért most, amikor várhatóan lehetőség nyílik a kézjegyek további gyűjtésére, kiemelten fontos, hogy az aláírásgyűjtők a továbbiakban is a szabályoknak megfelelően járjanak el, elkerülve annak lehetőségét, hogy a kezdeményezés támadhatóvá váljon.
Ugyanakkor értetlenül állunk Vincze Lóránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő nyilatkozatával szemben, melyben azt állítja, az SZNT azzal veszélyezteti a „Kárpát-medencei magyarság több mint egymillió aláírását”, hogy a meghosszabbított határidő és a gyűjtés körüli jogi-szabályozási kérdések maradéktalan tisztázásáig nem kezdi meg az aláírások újbóli gyűjtését. Emlékeztetünk: az Izsák Balázs vezette SZNT erején és a rendelkezésére álló erőforrásokon messze túlmenően teljesített már eddig is, szakértői pedig továbbra is azon dolgoznak, hogy az európai polgári kezdeményezés sikeres legyen. Mindezek fényében az SZNT-t és annak elnökét elismerés és támogatás illeti, nem pedig bírálat, főként nem abban a helyzetben, amikor bebizonyosodott: csak jól felfogott nemzeti érdekeinket szem előtt tartva és együttműködve érhetünk el eredményeket. A helyzettel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy a még hiányzó hivatalos döntések miatt az uniós adminisztráció az aláírásgyűjtés internetes felületét sem reaktiválta még.
Egyúttal súlyosan aggályosnak tartjuk, hogy épp Vincze Lóránt az, aki az SZNT-t azzal vádolja, hogy az európai polgári kezdeményezés sikerét veszélyezteti, sajnálatos és káros, hogy hamis vádjaival az SZNT kezdeményezése nyomán létrejött példátlan erdélyi összefogást is aláássa. Emlékeztetnénk, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselője egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is, mely szervezet ugyan kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, ez azonban nem mutatkozott meg az SZNT kezdeményezésének európai támogatottságában. Épp ezért javasoljuk: az elkövetkezőkben az SZNT bírálata helyett Vincze Lóránt az európai polgári kezdeményezéshez kapcsolódó nemzetközi aláírásgyűjtésbe fektessen több energiát. Emlékeztetünk, a polgári kezdeményezés sikeréhez szükséges aláírásgyűjtés indításakor, a makfalvi Székely Majálison Vincze Lóránt maga ígérte meg, hogy a külföldi aláírásgyűjtésben segíteni fog. Bízunk benne, hogy akkori ígérete nem csupán az európai parlamenti választási kampány kirakateleme volt, és végre a FUEN és annak elnöke is munkához lát majd.
Végezetül leszögezzük: az Erdélyi Magyar Szövetség miként eddig, úgy továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az SZNT kezdeményezését, hiszen már az aláírásgyűjtéshez kapcsolódó első sikerek is bebizonyították, hogy az önös pártérdekek mellőzésével és a reánk erőltetett egypárti gondolkodás megkerülésével valódi, igaz és eredményes magyar összefogás teremthető Erdélyben.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Mezei János: sok keserűséget éltünk meg, mégis itt vagyunk
A magyar életerő erősebbnek bizonyult annál, hogy „holmi összekapkodott múltú ellenségek” legyőzhessék – jelentette ki Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke. A nemzeti oldal szervezeteinek gyergyószentmiklósi Trianon-megemlékezésén Mezei hangsúlyozta: Románia már az erdélyi magyarság puszta létét is veszélyforrásnak tekinti, a jogsérelmek pedig a „bitorlott kincs kóros féltéséből” erednek. Mezei rámutatott, a „magyar áldozatokkal megvédett és úgymond virágzó” Európa részéről tisztességtelen, hogy a magyar ügy tárgyalására hajlandóság sincs.
A Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta, a magyarság legalább 1100 éves kultúrát tartott meg, holott az elmúlt 100 évben „nyelvi idétlenségben” keresztelték át a köztereket, intézményeket, tiltották a jelképhasználatot.
„Bár a gyulafehérvári be nem tartott ígérgetésektől, a Maniu-gárdák és társaik öldöklésein át, az Úz-völgyi temetőgyalázásig sok keserűséget éltünk meg, mégis itt vagyunk. Gyermekeinkből egyre többen ismerik meg igaz történelmünket, felmérik kultúránk nagyságát, megtartják az ősöktől örökölt hagyományainkat, mert tudják, hogy a magyar minden legyőzőjét túléli” – összegzett Mezei János.
A gyergyószentmiklósiak a történelmi egyházak képviselőinek áldása mellett kulturális műsorral, imával és koszorúzással emlékeztek a 100 éves tragédiára. Erdély-szerte több mint száz településen emlékeztek meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról az Erdélyi Magyar Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében.
polgáripárt.ro
Mezei János: a magyar minden legyőzőjét túléli
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke videóüzenete a trianoni békeszerződés aláírásának centenáriumi évfordulója alkalmából.
Leplezetlenül dübörög a bukaresti kettős mérce gyakorlata
Az úzvölgyi magyar honvédtemetőben tavaly román állami segédlettel, a legszégyenletesebb módon és a kegyeletsértés eszközeivel végrehajtott tömeges magyarellenes provokáció az elmúlt három évtized legsúlyosabb hasonló cselekménye. A tragikus emlékű marosvásárhelyi pogrom óta közösségünk nem szenvedett el hasonló megaláztatást. Mára egyre világosabban látszik, hogy a 2019-es európai parlamenti választások hajrájára kitervelt eset lezárta Bukarest magyarokkal kapcsolatos nemzetközi kirakatpolitikáját. Ugyanakkor az Úz-völgyében történtek egyfajta főpróbává is váltak, hiszen az is kiderült számunkra, a világra szóló botrány és jogtiprás ellenére is valamennyi, más emberjogi esetekkel kapcsolatban oly hangos nemzetközi fórum néma maradt.
Tényként könyvelhetjük el, hogy az elkövetők, a szervezők nem csupán az elmúlt egy évet úszták meg felelősségre vonás nélkül, hanem több mint biztos, hogy a jövőben sem vár rájuk semmilyen büntetés, ehelyett modernkori román nemzeti hősökként vonhatják ki magukat továbbra is az ország törvényei alól.
Ezt láthattuk a napokban is, amikor a tavalyi eset elkövetői büntetés és akadályoztatás nélkül szervezhettek ismét „megemlékezést” hősi emlékhelyünkön. Miközben a magyarság a fennálló járványügyi korlátozások miatt példás önfegyelemmel viseli, hogy legfontosabb egyházi és közösségi eseményén, a csíksomlyói pünkösdi búcsún idén nem vehet részt, a bukaresti főhatalom ismét kettős mércével mér, és cinkos módon, közbeavatkozása elmulasztásával bátorítja az újabb, a román ortodox egyház és a dormánfalvi önkormányzat segítségével korábann nyilvánosan meghirdetett magyarellenes eseményt. Hogyan is fest a kettős mérce 2020 Romániájában? A csíksmolyóiak pünkosdszombaton kirívó és zavaró karhatalmi mozgósítást tapasztalhattak, azzal együtt is, hogy a szervező egyházi és világi intézmények korábban félreérthetetlenül leszögezték: a híveket az otthonmaradásra kérik.
Ahogyan egy évvel korábban is tettük az akkori bűncselekmények kapcsán, a mostani, a járványügyi megkötésekre fittyet hányó cselekmények kapcsán is büntetőfeljelentést teszünk.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ahogyan az egy évvel korábbi esetet is következmények nélkül hagyták a hatóságok, ettől eltérő eredményre ezúttal sem számíthatunk. Ugyanakkor kötelességünk a szükséges eljárások kezdeményezésével újból és újból megmutatni, hogy a romániai hatóságok a magyar közösséget ért sérelmek kapcsán általános érvénnyel, az élet majd minden területén és folyamatosan kettős mércével mér.
Egyúttal emlékeztetünk arra, hogy ez év március elején kaptuk kézhez a moinesti bíróság ügyészeinek egy évvel ezelőtti feljelentésünkre adott válaszát, melyben tudatták, a nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, továbbá az indoklás szerint a „Ki a magyarokkal az országból!” és az ehhez hasonló jelmondatok skandálása nem minősül uszításnak és nem bűncselekmény.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, a Magyar Polgári Párt elnöke
Egységesen emlékezik a nemzeti oldal Trianon századik évfordulóján
Erdély-szerte több mint száz településen emlékeznek meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról az Erdélyi Magyar Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetői, tagjai és szimpatizánsai. Június 4-én 17:30-kor (helyi idő szerint) egyidőben kerül sor a koszorúk, virágok elhelyezésére.
A három szervezet képviselői az elmúlt időszak óvintézkedéseire való tekintettel kis létszámú csoportokban helyezik el koszorúikat az Erdély-szerte megtalálható, jelentős nemzeti emlékhelyeknél. (A kezdeményezésben szereplő települések és emlékhelyek listája IDE kattintva tekinthető meg.)
Az EMSZ, az EMNT és az SZNT vezetői arra kérik az emlékezni vágyókat és mindazokat, akik szintén szeretnék elhelyezni az emlékezés virágait, hogy azt a vonatkozó szabályok betartása mellett, önálló csoportokban tegyék meg.
A szervezők a kezdeményezéssel a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is szeretnék felhívni a figyelmet a magyar történelem száz évvel ezelőtti, sorsfordító és tragikus eseményére. A felkeresendő emlékhelyek nem csupán az első világháború történéseire, hanem a magyarság 1100 éves Kárpát-medencei jelenlétére is emlékeztetnek.
A három erdélyi szervezet együttműködésének, valamint az egységes nemzeti oldal közös emlékezésének különösen fontos jelentősége van Trianon századik évfordulóján, hiszen az új magyar egység a közös jövőépítés és megmaradás alapfeltétele. Ezen ígéretes együttműködés által lehet sikeres az erdélyi magyarság az önrendelkezés felé vezető úton.
Az EMSZ, az EMNT és az SZNT vezetői és tagjai a „Voltunk, vagyunk, leszünk!” jelmondat jegyében készülnek a méltóságteljes emlékezésre, hangsúlyozva, hogy június 4-e a nemzetben gondolkodó erdélyi magyarok számára változatlanul gyásznap – bármilyen törvényt is hozzon erről a magyarellenességet már számtalanszor politikai haszonszerzésre felhasználó bukaresti vezetés.
Támogatásunkról biztosítjuk és helyi szervezeteink révén több helyszínen is csatlakozunk a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kezdeményezéséhez, az Összetartozásunk Tüze programhoz. A felhívás célja, hogy mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, az ezeresztendős államiságra, a százéves tragédiára és a tízéves állampolgársági törvényre emlékező látványos tüzek gyúljanak június 4-én, erdélyi idő szerint 21 óra 20 perckor. A már meghirdetett tűzhelyekről a világhálón a gyujtsukmeg.ma/tuzhelyek oldalon, interaktív térkép segítségével lehet tájékozódni. Ugyanitt új tűzhelyeket is be lehet jelenteni, rövid regisztrációt követően. A kezdeményezéshez május végéig már több mint száz erdélyi helyszín csatlakozott.
Az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodája
Törölné a magyar diákok idei román nyelvű érettségi vizsgáját az EMSZ
Ludovic Orban miniszterelnöknek és Monica Anisie oktatásügyi miniszternek címzett beadványban kérte Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke, hogy vegyék ki a magyar tagozaton tanuló diákok idei érettségi programjából a román nyelv és irodalom vizsgát.
Mezei János, az EMSZ-t létrehozó Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke egy online sajtótájékoztatón beszélt erről csütörtökön. Kijelentette: diszkriminatívnak tartja, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzőseinek eggyel több tantárgyból kell érettségizniük, mint a román iskolát végző társaiknak.
Különösen indokoltnak tartotta a kérést a küszöbönálló érettségi vizsga esetében, amikor a román nyelv és irodalom vizsga nemcsak nagyobb erőfeszítést igényel a magyar diákok részéről, hanem nagyobb egészségügyi kockázatnak is kiteszi őket.
Újságírói kérdésre az elnök elmondta: azt tartaná igazságosnak, ha mind a magyar, mind a román fiatalok az anyanyelvükből vizsgáznának. Hozzátette: ha Szerbiában ez lehetséges, Romániában is lehetségesnek kell lennie. Azt is megjegyezte, hogy a kérés nem jelentené a román nyelv tanulásának az elhanyagolását. Mezei János elismerte, szükség van a román nyelv ismeretére, de szerinte ezt azzal is lehetne biztosítani, ha a magyar iskolákban tanuló diákok számára a másodfokú román nyelvvizsga megszerzését írnák elő. Mint megállapította: ezt a diákok akár már évekkel korábban megszerezhetnék.
Azt is jó megoldásnak találná – válaszolta egy újságírói felvetésre –, ha az erdélyi román diákok számára is bevezetnék be a magyar nyelv tanítását, és előírnák legalább az alapfokú magyar nyelvvizsga megszerzését. Úgy vélte, egymás nyelvét ismerve szebb jövőt lehetne teremteni Erdélyben. Az Erdélystat.ro erdélyi statisztikai portál februárban közzétett elemzése szerint a magyar nyelven tanuló diákok tavalyi érettségi eredményei elsősorban a román nyelv és irodalom vizsga miatt maradtak el jelentősen az országos átlagtól. A román és a magyar anyanyelvűek számára azonos feltételeket támasztó román nyelv és irodalom vizsgán a magyar iskolákban végzett diákok 29 százaléka bukott meg, a jegyek átlaga pedig 5,6 volt. Ezzel szemben országosan a vizsgázóknak csupán 9 százaléka nem érte el a román vizsgán az átmenő jegyet, az osztályzatok országos átlaga pedig 7,2 volt. Romániában idén június 22-25. között tartják az érettségit, amely idén csak írásbeli vizsgákat fog tartalmazni.
[MTI]
Még...
Újabb siker: folytathatjuk az aláírásgyűjtést a nemzeti régiókért!
Mint ismert, az Európai Bizottság zöld utat adott a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez kapcsolódó aláírásgyűjtés meghosszabbításához. Bár a döntést még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie, bízunk benne, hogy az EU intézményei, valamint a magyarellenes erők nem gördítenek akadályt a határidő meghosszabbítása elé, így az elkövetkező hat hónapban összegyűlhet a kellő mennyiségű szignó az eddig hiányzó országokból is.
Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként arra buzdítunk mindenkit, aki eddig még nem írta alá a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést, hogy tegye meg, hiszen minél több kézjegyet sikerül összegyűjtenünk, kezdeményezésünk annál nagyobb súllyal jelenhet meg a nemzeti érdekérvényesítés európai színterén! Meggyőződésünk, ha sikerülne akár kétmillió aláírást is összegyűjtenünk, az az európai döntéshozók problématérképére hangsúlyosan és megkerülhetetlenül helyezhetné fel a nemzeti régiók tudatos elsorvasztására törekvő állampolitikákat, valamint ugyanezen régiók megvédésének halaszthatatlan szükségszerűségét.
Az előttünk álló hat hónapban – miként eddig is – minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatni fogjuk a kezdeményezést, hiszen meggyőződésünk, hogy az az erdélyi magyar önrendelkezési törekvések egyik fontos mérföldköve.
Korábban szinte példa nélküli összmagyar mozgósításnak lehettünk szemtanúi, hiszen alig néhány nap leforgása alatt több százezer támogató csatlakozott a kezdeményezéshez. Mindezek fényében bizakodással tekintünk az előttünk álló időszakra. Ugyanakkor már korábban is egyértelművé tettük: az Erdélyi Magyar Szövetség által meghirdetett új magyar egység főpróbájának is tekinthető siker bebizonyította, hogy az önös pártérdekek mellőzésével és az erdélyi magyarságra erőltetett egypárti gondolkodás megkerülésével eredményes magyar összefogás teremthető Erdélyben.
Folytatjuk a megkezdett munkát!
Hajrá Erdély! Hajrá Székelyföld! Hajrá Partium!
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
A magyarellenesség az új román nemzetstratégia
Az Erdélyi Magyar Szövetség megdöbbenéssel veszi tudomásul a román parlamenti pártok újabb szélsőségesen magyarellenes lépését: a parlament június 4-ét, a trianoni kényszerszerződés aláírásának napját romániai ünnepnappá nyilvánította.
A törvény nyilvánvaló célja az erdélyi és az összmagyarság intézményesített megalázása a békeparancs megkötésének százéves évfordulóján. A döntés sajnálatos módon illeszkedik az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásainak sorába. Megütközéssel vesszük tudomásul: újra az állampolitika szintjére emelt magyargyűlölet lett a nemzetstratégia Romániában. A 21. századi Európában érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a román parlament egy ilyen sovén, továbbá az ország legnagyobb őshonos népcsoportját és egyik legfontosabb kereskedelmi partnerét, Magyarországot egyaránt megalázó törvényt fogad el.
A törvény arra kötelezi az Erdélyben élő magyar és székely közösségeket is, hogy megünnepeljék nemzetünk legtragikusabb történelmi eseményét. Tegyük világossá: magyarok vagyunk, ezért június 4-én gyászolunk, illetve visszafogottan emlékezünk meg a nemzeti összetartozás napjáról. Magyarok vagyunk, tehát nem ünnepelünk. Felhívjuk a román parlamenti pártok figyelmét, hogy sem ez a törvény, sem pedig az elmúlt időszakban tapasztalt hazug magyarellenes uszítások nem szolgálják a népcsoportjaink közötti békés együttélést és együttműködést.
Az Erdélyi Magyar Szövetség arra bátorít mindenkit, hogy a polgári engedetlenség összes eszközével, békés, de határozott módon tagadja meg ennek a magyarellenes törekvésnek a megvalósulását. Felszólítjuk az erdélyi magyarságot képviselő összes városvezetőt, helyi, országos és európai képviselőinket, hogy tegyenek meg mindent, hogy hasonló sovén támadások ne érhessék közösségünket! Választott vezetőink kötelessége közösségünk megvédelmezése, amit a magunk részéről maradéktalanul vállalunk is.
Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Sikerült! Az új magyar egység egymillió aláírást eredményezett!
A Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezéséhez egy nappal a határidő lejárta előtt összegyűlt a szükséges egymillió támogató aláírás, így várhatóan a korábbi, Minority Safepack kezdeményezés támogatói számát tudjuk majd az autonómiatörekvések sikerre vitele érdekében indított mozgósítás eredményeként felmutatni.
Ugyanakkor még most sem szabad hátradőlnünk, hiszen a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben – amikor a papír alapú gyűjtés lehetetlenné vált –, valamint az elektronikus aláíró felület sorozatos leállásai közepette négy európai országból még nem gyűlt össze a kellő mennyiségű kézjegy. Ezért az SZNT-vel együtt kérjük és elvárjuk az Európai Bizottságtól, hogy hosszabbítsák meg az aláírásgyűjtésre adott időszakot!
Az autonómiaküzdelem fontos csatáját sikerült megnyerni, és annak ellenére, hogy akadtak kétkedők is, az elmúlt napokban szinte példa nélküli összmagyar mozgósításnak lehettünk szemtanúi, ugyanis alig néhány nap leforgása alatt mintegy nyolcszázezren mozdultak meg azért, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti régiók védelméről szóló erdélyi kezdeményezést.
A sikerre az Erdélyi Magyar Szövetség által meghirdetett új magyar egység főpróbájaként tekintünk, hiszen ismét bebizonyosodott, az önös pártérdekek mellőzésével és a reánk erőltetett egypárti gondolkodás megkerülésével valódi, igaz és eredményes magyar összefogás teremthető Erdélyben.
Ugyanakkor a felmutatott magas aláírásszámmal közösségünk fontos és egyértelmű választ adott az erősödő bukaresti magyarellenességre, annak fő hangadói számára világossá tettük, nemet mondunk a magyar közösség és történelmi régióink ellehetetlenítésére, Székelyföld és a Partium tudatos gazdasági elsorvasztására, és igent mondunk a magyar közösség területi autonómiájára.
Tény, hogy az Izsák Balázs elnök vezette Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Szövetséget létrehozó Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács együttműködése példaértékű. Ugyanakkor fontos eredmény, hogy a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés össznemzeti sikerré tudott válni, és azt pártállástól és politikai meggyőződéstől függetlenül valamennyi fontos Kárpát-medencei magyar szervezet támogatta.
Joggal lehetünk büszkék arra, hogy közös célunk érdekében úgy sikerült több mint egymillió európai polgárt mozgósítanunk, hogy a kezdeményezést sem Bukarest, sem Budapest, sem pedig Brüsszel nem támogatta anyagilag.
Fontos újból hangsúlyoznunk, hogy az SZNT kezdeményezése nem kizárólag a székely autonómia ügyét szolgálja, hanem Erdély más történelmi régióinak gazdasági önállósodási törekvéseit is segíti, hiszen a korábbi, hasonló indítványokhoz képest ezúttal a nyelvi és kulturális jogokon túl, földrajzi területről és pénzügyi forrásokról is szól, melyek elengedhetetlenek a valódi regionális önrendelkezés megteremtéséhez.
Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki önkéntes munkával, vagy kézjegyével támogatta a kezdeményezést, egyúttal fontosnak tartjuk, hogy az előttünk álló időszakban is az eddigi lelkesedéssel folytassuk a még szükséges aláírások összegyűjtést, hogy a kezdeményezés minden hivatalos feltételnek megfelelhessen!
Hajrá Erdély! Hajrá Székelyföld! Hajrá Partium!
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Johannis nem a mi elnökünk!
Miután a múlthéten példa nélküli és brutális magyarellenes megnyilatkozásokat tett, Klaus Iohannis román államelnök ma folytatta a gyűlöletkeltést és az uszítást. Úgy tűnik, az államelnöknek a romániai válság közepette is van ideje arra, hogy újra és újra kijátssza a magyar kártyát, ezzel próbálva meg kétségbeesetten leplezni a román kormányzat és saját döntéseinek kudarcait.
Mint ismeretes, április 8-án a szenátus – hallgatólagosan – egy olyan tervezetet fogadott el, melynek értelmében ott is megmaradnának a magyarság nyelvhasználati jogai, ahol közösségünk számaránya 20% alatt van, továbbá szankciókat ír elő azokra az esetekre, amikor a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat. A tervezet továbbá törvénybe foglalná a szimbólumhasználati jogokat, valamint a megyei rendőrségekre is kiterjesztené a nyelvhasználati jogokat. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a tervezetről – döntő házként – a képviselőháznak kell szavaznia.
Mindezek kapcsán Klaus Iohannis hétfőn újabb magyarellenes nyilatkozatokat tett. Az államelnök azzal riogatott, hogy a tervezet elfogadása esetén a magyar nyelv szabadon használható lesz Erdély bizonyos megyéiben, továbbá kijelentette: az autonómiatörekvéseket alkotmányellenesnek tekinti, és semmilyen esetben sem támogatja azokat.
A fentiek fényében hangsúlyozzuk: a szabad nyelvhasználat, mellyel az államelnök riogat, nem veszélyforrás, hanem Románia által elfogadott nemzetközi dokumentumokban is biztosított jogunk. (Ennek értelmében a mostani tervezet egyébként semmivel sem biztosít több jogot, mint amit Románia a nemzetközi dokumentumok ratifikálásával már elfogadott.) Megértjük, hogy a szász gyökereiről, kultúrájáról és nyelvéről lemondott Iohannisnak az anyanyelv mit sem jelent, mi azonban semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak feladni abbéli szándékunkat, hogy nyelvhasználati jogainkat a lehető legszélesebb körben kiterjesszük. Ugyanígy nem mondunk le önrendelkezési törekvéseinkről sem, melyek eredményeként – az államelnök egyre kétségbeesettebb nyilatkozatai ellenére is – élhető jövőt biztosíthatunk az erdélyi magyarságnak.
Ahelyett, hogy bocsánatot kért volna korábbi, otromba és uszító megnyilatkozásáért, Klaus Iohannis most még mélyebbre süllyedt, végleg kiírva ezzel magát a civilizált, európai politikusok sorából, s méltatlanná vált tisztsége betöltésére. Klaus Iohannis bebizonyította: nem kíván – az egyébként korábban rá nagy számban szavazó – erdélyi magyar közösség államelnöke lenni. Döntését tudomásul vesszük, s immár kijelenthetjük: Iohannis nem a mi elnökünk!
Végezetül arra kérjük mindazokat, akik hozzánk hasonlóan elítélik az államelnök uszítását, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezést!
Ne hagyjuk, hogy Iohannis nevessen a végén!
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke