Hírek

Tegnap, szeptember 26-án Gyergyószentmiklóson ülésezett a Magyar Polgári Párt (MPP) választmánya. A gyűlés első napirendi pontja a párton belüli feszültségek feloldása volt, melynek tárgyalása során Mezei János, a párt elnöke több ponton is rámutatott a pártot bomlasztó külső és belső tényezőkre.

„Szeretném, ha újra tudnánk teremteni a párton belüli harmóniát és csapatmunkát. Ha ennek netán én lennék az akadálya, akkor lemondok, de amennyiben a választmány bizalmat szavaz nekem, akkor azok, akik belülről, külső segítséggel bomlasztják a pártunkat, hallgassanak és távozzanak köreinkből” – fogalmazott Mezei János a párt elnöke.

Gálfi Árpád nemrég kizárt MPP-tag javaslatára a választmány bizalmi szavazást tartott az elnök személyével kapcsolatban, melynek eredménye 12-12, azaz döntetlen lett. A szavazás során többen nehezményezték, hogy olyan személyek – többek közt Gálfi Árpád és Rákossy Botond József – is részt vehettek és szavazhattak egy szabályzati félreértelmezésre hivatkozva, a választmány elnökének az engedélyével, akiket korábban már kizárt a párt soraiból az országos elnökség. Nem elhanyagolható szempont, hogy az összesen 34 tagból álló választmányból tízen hiányoztak a tegnapi ülésről, tehát az eredmény semmiképp nem tükrözi a testület egészének véleményét.

A puccskísérlet után több választmányi tag is felkérte az országos elnökséget és az országos etikai bizottságot, hogy vizsgálja felül a kizárt párttagok esetét. Az országos elnök kérésére, mások mellett Gálfi Árpád – akit többek közt a belső problémák kiteregetése miatt zárt ki az elnökség a pártból – is megígérte, hogy amíg a párt belső ügyeit nem sikerül tisztázni végérvényesen, addig senki, így ő sem fordul a nyilvánossághoz. Ezt az ígéretét ma reggelre Gálfi Árpád már megszegte.

„Bíró Zsolt és bandája kiszolgáltatta a pártot és továbbra is az a feladata, hogy gyengítse és bomlassza a szervezetet a közelgő választások előtt. A gyűlés után több választmányi tag számolt be nekem arról, hogy becsapták és félreinformálták őket az eddig történtekkel kapcsolatban. Bíró Zsoltot azért váltotta le a párt tagsága tavaly, mert elegük volt, hogy vazallust csinál az MPP-ből. Úgy látszik, most kihasználta a Gálfi Árpád valótlan és buta állításai által gerjesztett feszültséget, és folytatni próbálja a még pártelnökként megkezdett leépítési munkát. Hiába próbálnak egy valótlan képet beállítani a párt tagságának megosztottságáról, ez nem így van. A mindeddig »csendes« többség kitart a Magyar Polgári Párt értékrendje mellett, és nem akar visszatérni a megalkuvás útjára” – jelenti ki Mezei János.

Gyergyószentmiklós, 2019. szeptember 27.

Az államelnökjelölteket arra kéri fel a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy támogassák a szervezet által kezdeményezett tanügyi törvénymódosító tervezetet, ugyanakkor, hogy politikai tevékenységük keretében kezeljék prioritásként az oktatás reformját Romániában – mondta szerdán, Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatóján Mezei János, MPP-elnök. Kifejtette, amíg nem változik az oktatási rendszer Romániában, addig egyre nagyobb lesz a kilátástalanság, elmarad az ország fejlődése, megállíthatatlan lesz a kivándorlás. „Be kell látni, hogy az eltelt évtizedek alatt nem sok eredményt hozott ez az oktatási rendszer. Ha nem történik változás, inkább a butaság növekszik, mint az értelem. Tanügyi reformra van szükség. Kérni fogjuk az államelnökjelöltektől, hogy vállalják fel ezt az ügyet az MPP törvénymódosító javaslatával együtt” – mondta Mezei. Ismételten hangsúlyozta, a törvénymódosítással nem az a cél, hogy a magyar fiatalok ne tanulják meg az ország nyelvét, hanem azt kívánják elérni, hogy a tanügyi vizsgarendszerben megszűnjön a diszkrimináció – a magyar diákok ugyanannyi és ugyanolyan szintű vizsgát tegyenek a kötelező iskolai vizsgákon, mint román társaik.

A jogszabálymódosító-javaslatot egyébként a parlament hallgatólagosan elfogadta, döntő házként a szenátus kell tárgyalja – emlékeztetett az MPP-elnök. Hozzátette, azért, hogy a felső ház ne „altassa el” a kezdeményezést, Kelemen Hunor államelnökjelölthöz plusz kérésként juttatja el az MPP azt, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a szenátus napirendre tűzze és elfogadja a javaslatot, „hisz másfél millió erdélyi magyart nem lehet a szőnyeg alá söpörni”.

A sajtótájékoztatón elhangzott, a kisebbségi oktatást tekintve számos jól működő példa van Európában, a legjobb módszert Romániának csak át kellene vennie. Az MPP cselekvően segít ebben is: riportfilmet készíttetett a szerbiai Vajdaságban az ottani kisebbségi oktatás helyzetéről. A filmet hamarosan nyilvános fórumokon fogják közzé tenni és eljuttatják a jelentősebb televíziókhoz is.

A sajtótájékoztatón Mezei János bemutatta a párt új ügyvezető elnökét. Sorbán Attila Örs – aki az MPP elnökségének egyöntetű döntése értelmében Salamon Zoltánt váltotta az ügyvezetői tisztségben – az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetőjeként ismert, és ezután sem mond le erről a tisztségéről. Az MPP-t elsősorban szervezési teendőkben, a napi operatív munkában erősíti. „Teljes lendülettel készülünk az előttünk álló választásokra. Ahhoz, hogy eredményeket tudjunk elérni, fontos, hogy felkészült, rátermett vezetői csapat dolgozzon szervezetünkben. Ebben a csapatban van helye és hangsúlyos szerepe az ügyvezető elnöknek is” – mondta Mezei.
Sorbán Attila Örs kifejtette, azért vállalja a munkát a Magyar Polgári Pártban, mivel meglátása szerint ez a szervezet tényleges munkát végez a magyarság érdekében. „Az MPP nem csak bársonyszékeken alkudozik vagy húsz emberes tüntetésecskéket szervez. Egyetlen parlamenti képviselője például elérte, hogy hosszú idő után végre egy valós magyar kérés kerüljön a bukaresti parlament asztalára. El lehet képzleni, milyen lenne, ha több képviselője lenne a pártnak...” – fogalmazott Sorbán.

A kérdésre, hogy az EMI független szervezet marad-e a jövőben, Sorbán a következőket válaszolta: „Az EMI egy független szervezet volt és az is marad, amely mindig kiállt az olyan politikai pártok és megmozdulások mellett, melyek a nemzeti ügyet szolgálták. Hogy ez kívülről egyoldalúnak tűnhet, az azért van, mert vannak szervezetek, melyek tevékenysége egyáltalán nem a nemzet érdekében zajlik. Amíg az MPP az erdélyi magyarság érdekében cselekszik, addig együtt dolgozunk, ha véletlenül változnak a „prioritásai”, akkor elválnak útjaink.”

 

Gyergyószentmiklós, 2019. szeptember 25.

Sajtótájékoztatón ismertette Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Mike Levente, a párt székelyudvarhelyi szervezetének elnöke azokat az okokat, amik miatt múlt héten kizárta a tagságból Gálfi Árpád, székelyudvarhelyi polgármestert a párt országos elnöksége.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a párttagság megvonásáig hosszú út vezetett. Az MPP székelyudvarhelyi szervezetének elnöki tisztségét betöltő Gálfi nem látta el megfelelően az azzal és a polgármesterséggel járó feladatkört, döntéseit sorozatosan anélkül hozta meg, hogy egyeztetett volna, polgármesterként pedig teljesen hanyagolja a frakció tagjainak véleményét, így lényegében külsős, közpénzből fizetett tanácsadók irányítják munkáját. Eredményességet sem a pártban sem a városvezetésben nem tudott felmutatni.

 „Amikor Gálfi Árpádot jelöltük, abban bíztunk, hogy egy jó csapattal a háta mögött megfelelő polgármestere lesz Székelyudvarhelynek. Kiderült, személyes ambíciói erősebbek annál, minthogy a közösség javát szolgálja. Buta, meggondolatlan megnyilvánulások sorozatával inkább rombolt, mint épített. »Ha próbára akarod tenni egy ember jellemét, akkor adj neki hatalmat« Gálfi Árpádot nem ilyennek ismertük meg. Tévedtünk. Most ezt javítjuk ki. Székelyudvarhely többet érdemel, mint egy régi pártfőtitkárként diktáló vezető, buta döntésekkel” – fogalmazott Mezei János.

,,A Magyar Polgári Párt által vállalt ígéreteket és fejlesztéseket nem tudtuk beváltani a polgármester miatt. Odáig jutottunk, hogy például az udvarhelyi vízárakat Csíkszeredában a megyei tanács űlésén döntik el. Ez tarthatatlan”– mondta Mike Levente. Hozzátette, az MPP frakció tagjainak nevében vállalhatatlan, hogy nevüket összemossák a polgármester tevékenységével. Konkrét példákat sorolva mutatott rá, hogy a székelyudvarhelyi városvezetésben viszály, feszültség, ellentétek vannak, amik miatt elmarad a kitűzött városfejlesztés.

 A sajtótájékoztatón elhangzott, a helyzet orvoslása szándékával számos alkalommal került sor megbeszélésre Gálfi Árpáddal, aki a helyben tett ígéreteit a gyakorlatban nem váltotta be.

 „Az országos elnökség a múlt heti döntésével pontot tett az ügy végére: a Magyar Polgári Párt nem vállalja tovább Gálfi Árpádot. Bevalljuk, tévedtünk, amikor őt indítottuk a polgármesteri székért, de mi felelősséggel tartozunk a választópolgároknak; Udvarhelyen nem hagyhatjuk tovább uralkodni a káoszt. Ebben a városban is fejlődést szeretnénk” – mondta Mezei János.

 Reagálva az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hétvégi kongresszusán elhangzott koalíciós ajánlatra, a pártelnök emlékeztette az EMNP-t, hogy helyi koalíciós partnerként közös felelősségük az udvarhelyi polgármester esete, ezért felszólította a vezetőséget, hogy mindenek előtt vonják meg a bizalmat Gálfi Árpádtól.

 

Székelyudvarhely, 2019. szeptember 23.

 

A Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége 2019. szeptember 18-án Nyárádszeredában ülésezett. Többek között, a Hargita megyei küldöttek kérésére, megvitatta Rákossy Botond József megyei elnök visszahívását, és az alapszabályzatnak megfelelően egyöntetű döntéssel kizárta a párt tagságából. Ugyanúgy, egyöntetű döntéssel kizárta a párt tagságából Gálfi Árpádot, Székelyudvarhely polgármesterét, bomlasztó tevékenyége miatt.

„A legszigorúbb szankció alkalmazásának célja a pártban gerjesztett feszültség, uszítás, bomlasztás megszüntetése volt. Az elmúlt időszakban eltanácsolt párttagoknak ugyanis nem az volt a szándékuk, hogy megőrizzék szervezetünk egységét, hanem külső erők hatására ennek bomlasztásán tevékenykedtek. Most végre lezárjuk a Biró Zsolt által előidézett széthúzást, rendet rakunk és dolgozunk tovább!” – fogalmazott Mezei János a párt elnöke.

Gyergyószentmiklós, 2019. szeptember 19.

Bár napirenden szerepelt a szeptember 11-i parlamenti ülésen, a képviselőház plénuma nem vitatta meg a Magyar Polgári Párt (MPP) által benyújtott, a tanügyi törvény módosítására vonatkozó javaslatot. Mivel a törvényes határidő lejárt, a javaslat hallgatólagosan elfogadottnak tekintendő, így átkerült a szenátusba – számol be Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Úgy értékeli, az alsóháznak nem voltak ellenérvei a tervezettel kapcsolatban, de elfogadni semmiképp nem akarta, ezért gyáva módon nem tűzte a törvényes határidő letelte előtt napirendre, így került az hallgatólagos elfogadásra.

A politikus megjegyzi, a tanügyi vizsgarendszerben alkalmazott diszkrimináció felszámolása nem szakmai, hanem emberjogi ügy, a képviselőház emberi jogi bizottsága tárgyalta is az MPP által javasolt módosításokat, és pozitívan véleményezte a tervezetet. „Úgy érzem megtettem mindazt, ami emberileg lehetséges. Amellett, hogy a módosító javaslatot egyedüli kezdeményezőként nyújtottam be, érvelésemmel sikerült meggyőznöm az emberi jogi bizottság tagjait a tervezet megalapozottságáról” – jelenti ki Kulcsár-Terza. Ugyanakkor megjegyzi, hogy nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy a javaslat szerint valóban módosulni fog a tanügyi törvény, hisz a tervezetről a szenátus hivatott szavazni döntő házként, és mivel a második ház döntéshozását nem köti semmilyen határidő, ezért valószínűsíthető, hogy a javaslat egy fiók mélyére kerül, de az is elképzelhető, hogy elutasítják.

„A román alkotmány szemforgató módon kezeli a törvényhozás folyamatára vonatkozó határidőket. A Magyar Polgári Párt ezért fontosnak tartja, hogy ha majd alkotmánymódosításra kerül sor, akkor ezt a problémát is kezeljék, hogy időhúzással ne lehessen manipulálni” – jelenti ki Mezei János, MPP-elnök.

Mint arról tájékoztattunk, a Magyar Polgári Párt a tanügyi törvény módosítására dolgozott ki javaslatot, amit májusban nyújtott be a bukaresti képviselőházba Kulcsár-Terza József. A tervezet előírja: a 6. osztály végén megszervezett felmérők esetében, illetve a 8. osztály végén tartott képességvizsgán minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázik. Leszögezi továbbá, hogy az érettségi esetében mindenki ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tesz. A szórványban élők oktatásának segítése is célja a módosításnak – a tervezet előírása szerint azokban a helységekben, ahol létezik kisebbségi nyelvű oktatás vegyes iskolákban vagy óvodákban, ott hozzanak létre önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézményeket a kisebbségi közösségek számára.

Gyergyószentmiklós, 2019. szeptember 17.

A Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője, Kulcsár-Terza József érvelésének köszönhetően elutasította a „zászlótörvényt” módosító javaslatot a román képviselőház emberi jogi bizottsága. A Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Párt (PMP) a módosítással azt szeretné elérni, hogy tilos legyen a törvény által nem szabályozott zászlók kitűzése a középületekre, illetve húsz ezer lejig terjedő büntetéssel legyen szankcionálható ezek használata. „Nyilvánvalóan a székely zászló használatának korlátozása, a magyar közösség jogainak továbbnyirbálása a cél. Nevetséges, ugyanakkor végtelenül elkeserítő, hogy a kommunista gyakorlat, a szimbólumok szabad használatának korlátozása még ma is ekkora erővel bír Romániában” – jegyzi meg Kulcsár-Terza. Mint beszámolt, magyarországi példával érte el, hogy kedvező irányba mozdult el az emberi jogi bizottság tagjainak álláspontja a módosító indítványt tárgyaló ülésen. A gyulai román gimnázium és általános iskola épületéről készült fényképekkel igazolta, hogy a közintézményen román zászló is lobog, illetve, arra is felhívta a figyelmet, hogy az épület homlokzatán előbb románul van felírva az intézmény neve.
Az érvelésre a bizottság tagjai elutasították a magyarság számára kedvezőtlen javaslatot, az egyetlen tartózkodó az USR-s tag volt.

„Ismét bebizonyosodott, hogy megalapozott érveléssel, jó példákkal le lehet szerelni a sovén gondolatokat” – értékel Kulcsár-Terza. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a „zászlótörvényt” módosító javaslat miatt még korai lenne megnyugodni, ezt ugyanis még tárgyalni fogja a képviselőház plénuma.

Gyergyószentmiklós, 2019. szeptember 12.

Együttműködési megállapodás köttetett múlt hét végén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fidesz és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetei között. A dokumentumot a Fidesz részéről Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, valamint Berki Ferenc, az MPP Maros megyei elnöke látták el kézjegyükkel.
A megállapodásról szólva Szalay Ferenc elmondta: „Kötelességünk segíteni és támogatni a határon túli magyar testvéreinket. Ez a megállapodás kitér a kulturális életre, az oktatásra, partnerkapcsolatokra és civil szervezeti együttműködésekre.”


Köszönetét fejezve ki a megállapodás létrejötte miatt, Berki Ferenc hangsúlyozta, nagyon sokat jelent a Magyar Polgári Párt számára, hogy azzal a politikai szervezettel köthettek megállapodást, amely 1990-től segíti a határon túli magyarok megmaradását, ugyanakkor elkötelezett a nemzetegyesítés ügye mellett. Hozzátette: az MPP Maros megyei szervezete részt kíván venni minden szolnoki történelmi és nemzeti megemlékezésen és számít a szolnoki Fidesz képviseletére a Maros megyei rendezvényeken is.


A dokumentum aláírásánál jelen levő Kulcsár– Terza József, MPP-s parlamenti képviselő üdvözölte a közös törekvésekről szóló megállapodás létrejöttét, amely – tartalmát tekintve – nem mondható gyakorinak két politikai szervezet között. Gratulált az ötletgazdáknak és üzenetként fogalmazta meg, hogy mindig támogatni fogja az ilyen fajta törekvéseket.
Az eseményen szintén részt vevő Vass Imre, az MPP Maros megyei szervezetének alelnöke, Makfalva polgármestere a települések közti együttműködések fontosságát emelte ki hozzászólásában. Felhívta a figyelmet, hogy sikeressé csak akkor válhat a megállapodás, ha az nem csupán papíron létezik, hanem valódi tartalommal töltik fel a felek.
Az MPP országos elnökségét képviselő Kátai Attila alelnök rámutatott, az együttműködés révén olyan programok megvalósítására adódik lehetőség, amelyek által szorosabbra fűződhet a Jász- Nagykun- Szolnok megyei és a Maros megyei iskolák, egyházak és települések közötti kapcsolat. Ezeken keresztül pedig erősödik a magyar kultúra, a nyelv, illetve a nemzeti öntudat.

 

Marosvásárhely, 2019. szeptember 12.

Szeptember 4-én, szerdán Kápolnásfaluban gyűlésezett a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége. Napirenden a párt jelenlegi helyzete és a jövő évi kampányév kihívásai szerepeltek.

A gyűlés során Mezei János pártelnök megvonta bizalmát Salamon Zoltántól, a párt ügyvezető elnökétől, aki ezt követően, a bizalmatlansági szavazás előtt benyújtotta lemondását az elnökség tagjainak.

„Egységes, tettre kész csapattal kell nekivágnunk a jövő évi kampányidőszaknak, hogy az önkormányzati választásokon jó eredményeket érhessünk el, mert folytatni akarjuk az erdélyi magyarság érdekében végzett munkánkat!” – fogalmazott a párt elnöke.

Az országos elnökség tudomásul vette Salamon Zoltán lemondását és Mezei János javaslata nyomán Sorbán Attila-Örsöt választotta meg a párt új ügyvezető elnökének.

 

Nem lehet politikai hovatartozás kérdése hangot emelni a magyarsággal szemben elkövetett jogsértések, megfélemlítési kísérletek ellen. Közös fellépésre van szükség minden olyan megnyilvánulás és intézkedés esetén, amik megkeserítik az erdélyi magyarok életét, fenyegetik a magyar megmaradást – fogalmazta meg ma, közösen tartott sajtótájékoztatóján Katona Mihály, Korond község polgármestere, Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, és Ravasz Ferenc, Korond alpolgármestere. A sóvidéki község polgármesteri hivatalában összehívott sajtótájékoztatón elsősorban az anyanyelv-használati jogok megsértése ellen emeltek szót az elöljárók. Apropót szolgáltatott erre annak a több mint 1400 aláírásnak az átadása, amellyel Korond község lakói hozzájárultak a Magyar Polgári Párt által indított, Stop Tanasă! címet viselő petíció sikerre juttatásához.

Amint arra Mezei János emlékeztette a jelenlévőket, magyarellenes uszítás, fejbujtás és gyűlöletkeltés vádjával a Magyar Polgári Párt idén februárban bűnvádi panaszt nyújtott be a gyergyószentmiklósi ügyészségre a magyarellenes akcióiról elhíresült Dan Tanasă blogger és a közösségi médiában vele együttműködő Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma ellen. Ezzel egyidőben petíciót indított a szervezet, lehetőséget nyújtva a polgároknak, hogy aláírásukkal fejezhessék ki egyetértésüket a beadvánnyal kapcsolatosan. A panasz benyújtása óta közel öt hónap telt el, ám az ügyben azóta semmilyen fejleményről nem értesítették a Magyar Polgári Pártot, annak ellenére, hogy a szervezet beadványban kért tájékoztatást az eljárás helyzetéről. „Az ügy folyamatban van, és a támogató alárások gyűjtése is folytatódik” – mondta Mezei. Hozzátette, az igazságszolgáltatásban alkalmazott kettős mérce látszik érvényesülni a panasz kivizsgálásának esetében is. Hangsúlyozva a petíció fontosságát rámutatott, az aláírások nyomatékot adnak a párt által benyújtott panasznak, és adott esetben nemzetközi színtereken is felmutatható ezek által a közösségi igény.

Utalva a Tanasă feljelentése nyomán Korond polgármesterére kirótt hatalmas összegű bírságra, illetve a magyarság elleni jogsértő intézkedésekre, Mezei úgy fogalmazott: „Ma Korond, holnap más település... Nagyon szomorúak azok a lépéssorozatok, amik ellenünk indultak. Megmaradásunk szempontjából visszafordíthatatlanok lesznek, hogyha nem lépünk fel határozottan minden egyes ilyen esetben. Cselekedni kell. Jogorvoslatot kell kérni. Egyértelműen közösen kell fellépni. Félre kell tenni a politikai hovatartozást, a politikai célokat. Minden békés, demokratikus eszközt meg kell ragadnunk megmaradásunkért.”

Hasonló gondolatokat osztott meg az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke is. „Akik magyarként gondolkodunk, magyarként kell cselekedjünk. Fel kell mutassunk minden olyan eszközt, amit a jog a demokrácia keretein belül kezünkbe ad” – fogalmazott Bíró Barna Botond. Rámutatott, a magyar elöljárók elleni intézkedések az egész közösség ellen irányulnak.

Megköszönve a Magyar Polgári Pát által indított tiltakozás lehetőségét, Katona Mihály polgármester hangsúlyozta, fontos, hogy minél többen aláírják a petíciót. A sajtón keresztül kéréssel fordult polgármester kollégáihoz. „Minél többen írjuk alá! Nem hiszem, hogy Székelyföldön lennének olyan polgármesterek, akik ne karolnák fel ezt az ügyet. Akkor tudunk érvényt szerezni a tiltakozásnak, ha minél nyomatékosabban hangot adunk véleményünknek” – fogalmazott a korondi községvezető.

Korond, 2019. július 1.

A 907-es pozsonyi csatára emlékeztek ma délután a Kárpátok Őre csíkcsomortáni szobránál. Az eseményen részt vettek a történelmi egyházak, civil szervezetek és az erdélyi magyar politikai alakulatok képviselői. A Magyar Polgári Párt képviseletében Salamon Zoltán ügyvezető elnök mondott ünnepi beszédet.


A dicsőséges ütközetnek, amelyben a magyarság megsemmisítésére törő egyesült nyugati seregek fölött arattak győzelmet őseink, örök érvényű üzenete van; a honfoglalás számunkra nem fejeződött be – emelte ki hozzászólásában Salamon Zoltán. Rámutatott, a magyarellenes erők és kirendelt ügynökei ma is dolgoznak. A Csíkcsomortánban 2013-ban felavatott Kárpátok Őre emlékmű is célpont azok számára, akik az erdélyi magyarság ellehetetlenítését szeretnék elérni. „Ez a szobor is felkerült az ügynökök listájára. Aki azt gondolja, hogy egy kis székely faluban ez nem látszik, az téved. Pontosan tudják, ahogy mi is, mit jelent és mit jelképez ez az alkotás” – mondta Salamon. A megfélemlítési, ellehetetlenítési kísérleteket honfoglalási csatáknak nevezte, amelyeket napi gyakorisággal meg kell vívnia az erdélyi magyarságnak. „Hogy a nagy csatát, az autonómiáért folytatott küzdelmünket, hon-visszafoglalásunk kétségtelen szimbólumát mikor sikerül megnyernünk, az mindannyiunkon múlik” – jelentette ki. Rámutatott ugyanakkor, „megannyi piciny csatát nyerünk valahányszor egy gyermek magyarul szaval, egy polgármester magyarul szól a közösséghez, valahányszor egy pap magyarul köszönti és buzdítja hitre híveit, egy tanító magyar ábécére tanítja a gyermekeket, és valahányszor egybegyűlünk megemlékezni őseink hőstetteiről.”


A 907-es pozsonyi csatát, a Kárpát-medencei sikeres honfoglalás utolsó ütközetét, az ellenség túlerejének dacára, a magyar hadtörténet legsikeresebb ütközeteként tartjuk számon. Ahogy a pozsonyi csata legjelentősebb hozadéka a törzsszövetség megerősítése volt, ma – nemzetpolitikai szinten – minden magyarok szövetségére van szükségünk – hangsúlyozta Salamon Zoltán.
Zárszóként úgy fogalmazott: „Emlékezzünk hát méltón azokra, akik megfélemlítették Európát, akik a Kárpát-medencét magyar földdé tették és ne hagyjuk abba soha az aktuális túlerő ostromát, hisz ez a föld 1112 éve a miénk, a Kárpátok őreié.”

Csíkcsomortán, 2019. július 5.

4. oldal / 7