Hírek

Mint ismeretes, a román kormány sürgősségi rendeletben szerette volna szabályozni a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben elhalasztott önkormányzati választások megszervezésének idejét, módját és körülményeit. Ahelyett azonban, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben rövid úton elfogadnák a kezdeményezést és a tényleges válságkezelésre koncentrálnának, a PSD, az RMDSZ, valamint az ALDE és a Pro Románia vezetői ismét egymásra találtak és közös kezdeményezést fogalmaztak meg, melynek egyetlen célja az aktuális politikai ellenfelük, a PNL alkotta kormány gyengítése.

A világjárvány sújtotta mindennapjaink legfontosabb kérdései, hogy sikerül-e a koronavírus-járvány terjedését megfékezni, valamint a pandémia okozta gazdasági károkat milyen módon lehet a legrövidebb időn belül enyhíteni. Miközben számos kórház működése akadozik, gondok vannak a védőeszközök beszerzése terén és meghaladta az egymilliót a kényszerszabadságra került munkavállalók száma, emiatt családok százezreinek megélhetése vált kérdésessé, Bukarestben az eddig megszokott módon és szövetségek szereplésével zajlanak a békeidőben megszokott politikai gáncsoskodások.

A kormány által alkotott szabályozás – meglepetésünkre – nem tartalmazta a korábbi választási trükközés elemeit, fő célja, hogy még ebben az évben és a lehető legbiztonságosabb módon, minimális személyes kontaktus mellett lehessen helyi választásokat szervezni.

Ezzel szemben a PSD, az RMDSZ, az ALDE és a Pro Románia politikusai – mit sem törődve a valódi válságkezelés fontosságával – hatalmi játszmába kezdenek csak azért, hogy a járványhelyzetet amúgy is nehezen és helyenként tévesen kezelő PNL-kormányt tovább gyengítsék, többek között Kelemen Hunor hathatós segítségével.

Sajnálatos módon az RMDSZ – ahogyan az elmúlt évtizedekben megszokhattuk – ismét a bukott román szocialisták szekerét tolja. Jól emlékszünk még arra, hogy az erdélyi magyarok szavazatával a bukaresti parlamentbe jutott képviselők milyen hűségesen támogatták az egymást követő PSD-kormányokat, miközben azok számos nyíltan magyarellenes intézkedést foganatosítottak. Ahogyan látható, az RMDSZ semmit nem tanult az elmúlt évek szocialista katasztrófakormányzásából, s most ismét frigyre lépnek velük Kelemen Hunor szentesítő aláírása által.

Meggyőződésünk, hogy a hatékony válságkezelés mindennél fontosabb, ezért felszólítjuk az RMDSZ képviselőit – Kelemen Hunor elnökkel az élen –, hagyjanak fel ezzel a káros gyakorlattal, ne vegyenek részt az ehhez hasonló bukaresti hatalmi játszmákban. Ne akadályozzák az amúgy is gyenge lábakon álló hazai válságkezelést, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az önkormányzati választások körüli helyzet a lehető legrövidebb és leghatékonyabb módon rendeződhessen!


Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

 

A Hargita megyei határok lezárását kérő felvetésre a közegészségügyi hatóság semmitmondó levéllel válaszolt Mezei Jánosnak, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökének. Mezei még április 2-án, a Hargita megyei fertőzéseket megelőzően írt levelet Marcel Vela belügyminiszternek. Azt kérte, a járványhelyzet miatt a Suceava megyei példa alapján az átutazó forgalmat a székely megyéből tereljék el.

A beadványra a Szeben Megyei Közegészségügyi Igazgatóság válaszolt. „A központi hatóságok a Megyei Vészhelyzeti Bizottságoktól kapott tájékoztatás alapján felmérik és elemzik, amennyiben indokolt a helyi karanténok elrendelése” – söprik le levelükben a beadványt. A megyezárásra vonatkozó kérést érdemben nem mérlegelték, a román állam újra a lusta utat választotta: „lefedték” az ügyet egy bürokratikus válasszal. A hozzáállásuk azért is méltatlan és bántó, mert időközben számtalan aggódó helyi lakos egyetértő visszajelzését kaptuk.

A válaszlevélben emlegetett vészhelyzeti bizottság elnöke Hargita megyében Ion Proca prefektus. A határzárásra vonatkozó javaslatot Mezei János a fejlemények miatt a prefektusnak is megküldi. A vészhelyzeti bizottság tagja továbbá Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. Mezei a megyei tanácsban is felhívta a résztvevők figyelmét a belügynek címzett kérésre. Felkérte Borbolyt, hogy a továbbiakban képviselje a megyehatár lezárására vonatkozó kérést és a járványhelyzet megelőzésére törekedjen.

„Amikor az emberéletek megóvása a cél, a megelőzés is legalább annyira fontos, mint az egészségügyi ellátólánc felkészítése.  Naponta több százan fertőződnek meg az országban. A kormány védekezzen végre valós eszközökkel a terjedés ellen. Jelenleg csak látszatintézkedésekkel szédít, kapkodva hoz döntéseket, ahogyan azt az ortodox húsvét kapcsán is láthattuk” – összegzett Mezei.

Kedd este jelentette be Mircea Vela román belügyminiszter, hogy az ortodox egyházzal kötött megállapodás értelmében az ortodox húsvét idejére enyhítenek a világjárvány miatt érvényben lévő kijárási korlátozásokon.

A mögöttünk álló hétvégén a nyugati keresztény egyházak tagjainak milliói (katolikusok, reformátusok, unitáriusok és evangélikusok) ünnepelték világszerte a húsvétot. A koronavírus-járványra való tekintettel azonban ez az ünnep más volt, mint az eddig megszokottak. A hívek otthonaik biztonságában töltötték az ünnepet, példát mutatva fegyelmezettségből és felelősségteljességből. Egyházi vezetők és híveik tömegei értették meg, hogy a jelenlegi válságos helyzetben milyen kiemelt jelentőségük van a hatósági óvintézkedéseknek, melyek – helyesen – felülírták eddigi szokásainkat is.

Épp ezért megdöbbentőnek és felháborítónak tartjuk a román ortodox egyház és a bukaresti belügyminisztérium azon megállapodását, melynek értelmében az ortodox nagypénteken és nagyszombaton lazítanak a kijárási korlátozásokon. A kialakult helyzetre való tekintettel megállapítjuk:

  • ·Az ortodox egyház és a belügyminisztérium külön megállapodása milliók egészségét kockáztatja akkor, amikor a legfontosabb védekezési eszközön – a szociális távolságtartás szabályán – ejt súlyos sebet.
  • ·Korábbról már jól ismerhetjük az ortodox egyházi ünnepek szervezési módját, így jogos lehet sokak arra vonatkozó félelme, hogy a megszentelt kenyér átvételére összesereglő tömeget nem fogják tudni kellő biztonsággal kezelni, ami pedig súlyos járványügyi kockázattal járhat. (Talán épp ezzel magyarázható, hogy Nelu Tătaru egészségügyi miniszter – saját nyilatkozata szerint és bukaresti politikustól szokatlan módon – nem támogatta az ortodox egyház kezdeményezését.)
  • ·A kijárási korlátozások enyhítése egyértelműen alkotmányellenes és diszkriminatív a nem ortodox vallású román állampolgárokra nézve, akikre a korábbi ünnepek alatt – egyébként nagyon helyesen – nem vonatkoztak hasonló engedmények.
  • ·Jelen intézkedéssel a román kormány egyértelműen kapitulált az ortodox egyház túlerejével szemben, mely egyrészt jól mutatja utóbbi túlzott és veszélyes ráhatását a román államvezetésre, másrészt felveti annak kérdését, hogy milyen ellenszolgáltatást lesz hajlandó megtenni a mostani engedményekért az ortodox egyház? Könnyen elképzelhető, hogy a közelgő választások alkalmával az ortodox vallású szavazók politikailag irányított mozgósításával hálálják majd meg a mostani szívességet.

Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként messzemenően tiszteletben tartjuk mindenki hitét és felekezeti hovatartozását, ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a jelenlegi világjárványt csak összefogással, közös teherviseléssel, valamint fegyelmezettséggel és egyéni felelősségünk teljes tudatában fékezhetjük meg. Éppen ezért arra kérjük ortodox polgártársainkat, hogy ne éljenek a veszélyeket rejtő engedményekkel, továbbra is óvják a szeretteik és teljes környezetük egészségét! A húsvét belső békéjét, valamint a feltámadás örömét otthonaik biztonságában éljék meg!  

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

 

Az Erdélyi Magyar Szövetség a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos magyar nyelvű telefonos tudakozót indít a +40 768 111 878-as számon. Mint ismeretes, az egészségügyi minisztérium által gondozott országos tájékoztató szám kizárólag románul működik.

Mezei János, az EMSZ társelnöke közölte: „a kezdeményezésünk onnan ered, hogy az elmúlt időszakban egyre több hívással kerestek engem is, és az önkormányzati vezetőinket, képviselőinket is. Kiemelten kérdeznek a kijárással, utazásokkal kapcsolatos jogszabályi háttérről, de az óvintézkedésekről, egyéb teendőkről is sokan érdeklődnek, mi pedig örömmel segítünk.” Mezei arra bátorít mindenkit, aki tanácstalan, hívja a 24 órában elérhető telefonvonalat. Kiemelte, a telefonos kezelők első sorban tájékoztatnak, válaszolnak, ha pedig segítséget kell nyújtani, megteszik az önkormányzati szereplőik által vagy szükség esetén továbbítják a témát a megfelelő helyi hatóságnak.

Az Erdélyi Magyar Szövetség munkatársai minden korosztály hívására számítanak, ezzel együtt az időseknek, nyugdíjasoknak különösen fontos lehet a tudakozó vonal. Számukra ugyanis a kijárási korlátozások és az esetleges elszigeteltség miatt a vészhelyzet külön odafigyelést igényel. Egy magyar sincs egyedül! A telefonvonal a +40 768 111 878-as számon hívható. A Telekom Románia hálózatában működik, normál díjas hívással elérhető a nap 24 órájában, illetve hétvégéken is.

Az Erdélyi Magyar Szövetség a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban naponta többször frissülő tájékoztató közösségi oldalt is működtet, amely a www.facebook.com/koronaviruserdely címen érhető el.

EMSZ / polgaripart.ro

2020. április 02., csütörtök

Mezei: zárják le Hargita megye határait!

Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke Hargita megye határainak ideiglenes lezárását kéri Ion Marcel Vela belügyminiszternek címzett nyílt levelében. Miközben Romániában a koronavírus-járvány fertőzötteinek száma április 2-án meghaladta a két és fél ezret, Hargita megyében éppen csak az első megbetegedést említik a sajtóértesülések. A székely megye továbbra is egyértelműen az ország legkevésbé érintett területe. Mezei úgy vélekedik, a korábban a Suceava megyei karantént elrendelő intézkedéshez hasonlóan katonai rendelet révén ellenőrző pontokat kell telepíteni, a régiót le kell zárni, a más megyében élők átjárását pedig meg kell akadályozni. A Magyar Polgári Párt elnöke arra is felhívja a belügyminiszter figyelmét, hogy amennyiben szükséges, a megye ellátását a katasztrófavédelmi szerveknek továbbra is biztosítani kell.

„Az ország súlyos megpróbáltatást él át. Önnek rendkívül fontos feladatok és felelősségek jutottak, amivel meghatározó módon befolyásolhatja a helyzetünket. Az eszközei közé tartoznak az azonnali érvényű katonai rendeletek is, amellyel emberéleteket menthet" – fogalmazza meg kérését a Magyar Polgári Párt elnöke. Hargita megye országos tekintetben kis terület, a tranzitforgalom elterelése könnyen megoldható feladat. Amennyiben megmarad viszonylag vírusmentes övezetnek, abból a teljes ország előnyt kovácsolhat, éppen úgy, ahogy a suceavai intézkedések is a teljes Románia javát szolgálják – teszi hozzá Mezei.

Az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke azt is kiemeli, a megye nincs felkészülve egy Olaszországhoz hasonló katasztrófahelyzetre, ezért megtévesztő lehet a jelenlegi kedvező állapot: „Európában azok a régiók tudtak sikeresen védekezni, akik a megelőzésre mozgósítottak!” Hargita megye lezárása azért is sürgető, mert a közelgő húsvéti ünnepek miatt dolgozó tömegek átutazása várható.

Erdélyi Magyar Szövetség-közlemény / polgaripart.ro

Az új koronavírus világszintű terjedési sebességét látva egyértelmű, hogy a következő időszak teljes egészében átrajzolja majd Közép-Kelet-Európa országainak is a gazdasági és szociális viszonyait. Vitathatatlan tény, hogy a csődös bukaresti politikai „elit” valamennyi parlamenti alakulata felelős azért az általános káoszért és teljes felkészületlenségért, amelyben a válság Romániát és vele együtt az erdélyi magyarságot érte, hiszen még a járvány terjedésének és az ezzel járó következmények ismeretében sem voltak egyébbel elfoglalva, mint hatalmi pozícióik megőrzésével vagy megerősítésével.

Ilyen körülmények között nem okoz meglepetést az a kapkodás és stratégianélküliség, amivel az alig kéthetes harmadik bukaresti Orban-kormány kezeli sorskérdéseinket.

Ezzel szemben példaértékűnek látjuk Magyarország kormányának világos és következetes védelmi és megelőzési lépéseit, melyek nagyrészének hazai átvétele erősen indokolt lenne.

Miközben a nyugat-európai diaszpóra-románság jelentős része – beláthatatlan egészségügyi kockázati tényezőként – döntően ellenőrzés nélkül tért haza, a bukaresti kormányzat a vállalkozásoknak csupán egy részét védő intézkedéseket improvizál, ám a lakosság napi megélhetésének biztosításával kapcsolatos döntéseket habozik meghozni. Ebben a helyzetben, és látva az olaszországi állapotokat, a következő kormányzati döntések azonnali meghozatalát tartjuk életbevágónak:

  1. A lakossági-, valamint a kis- és középvállalkozói hiteltörlesztési kötelezettségek azonnali befagyasztását ez év végéig;
  2. A lakossági közműszolgáltatások (víz-, gáz-, áram-, szennyvíz- és szemétdíj) ÁFÁ-jának 0%-ra csökkentését ez év végéig;
  3. Az alapélelmiszerek (kenyér, tejtermékek, hústermékek, tojás stb.) és alapgyógyszerek ÁFÁ-jának 0%-ra csökkentését ez év végéig, valamint a hatósági ármaximum bevezetését ezek esetében;
  4. A KKV-k esetében a jövedelemkiesés miatt biztosított kényszerszabadságolások után járó állami bérkifizetések bürokráciájának egyszerűsítését;
  5. A kisgyermekes családok védelmének érdekében a tápszerek és a pelenkák ÁFÁ-jának 0%-ra csökkentését ez év végéig;
  6. A lejáró anyasági segélyezési időszakoknak az ez év végéig történő meghosszabbítását.

Helyes és szükséges lépésnek ítéljük, hogy a bukaresti kormány felvállalta az egyéni vállalkozók (PFA-k) kieső jövedelmének részleges pótlását, és számukra legalább a bruttó minimálbér összegét biztosítani fogja. Bízunk benne, hogy e döntés végrehajtását sem fogja akadályozni a túlzott és felesleges papírmunka!

Ugyanakkor, miután az előttünk álló hónapokra a lakosság napi megélhetésének kérdéseit sikerült megoldani, a következő döntéscsomagnak elsősorban a hazai vállalkozások és a munkahelyek megmentését kell célozniuk.  Mértéktartó elemzések szerint a felfüggesztett munkaszerződések száma a jelenleg becsült 300 ezerről akár egy millióra is növekedhet.

  1. Helyesnek ítéljük a kormány azon szándékát, hogy a gazdaság gerincét alkotó KKV-k bevételkiesését kedvezményes hitelekkel és hitelvonalakkal próbálja orvosolni, de egyszerű és hatékony végrehajtási normák nélkül ez mit sem ér;
  2. Javasoljuk az KKV-k esetében a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetésének felfüggesztését legalább a kényszerszabadságolások időtartamára;
  3. Indokolt lehet a nagyvállalkozások hitelrészlet-fizetésének év végéig tartó felfüggesztése, és a kölcsönök teljes hiteldíjmutatójának (THM) maximálása;
  4. Üdvözlendő a román kormány azon szándéka, hogy a vállalkozók számára a mintegy 9 milliárd lejnyi ÁFA és a mintegy 2,7 milliárd lej hátralékos betegszabadság-díj visszafizetésére mihamarabb sor kerüljön, de ennek még ebben a hónapban meg kell történnie;
  5. Az EU döntése értelmében a kormány eltekinthet az államháztartás költségvetés-deficitjének 3%-os GDP-arányos mértékétől. Ezért sürgősen költségvetés-módosításra van szükség és a plusz forrásokat egyértelműen a vállalkozások támogatására kell fordítani;
  6. Ezzel együtt itt van a soha vissza nem térő lehetőség arra, hogy az EU által felajánlott gyorssegély keretében Románia behozza a lemaradását a 2014-2020 periódusra előírt EU-s alapok lehívásának tárgyában. Ez akár 5 milliárd euró plusz forrást jelenthet a román gazdaságnak.

Az elmúlt évek gazdasági fellendülésének hazai motorjai Erdély nagyvárosai voltak, éppen ezért a válság legnagyobb vesztesei is ezek lehetnek.

Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

Március 23-án 22 órától lép életbe Romániában az a katonai rendelet, melynek értelmében részleges kijárási tilalomra és a határok lezárására kerül sor. De mit is tartalmaz pontosan a rendelet?

  1. A fogorvosi rendelők ideiglenesen felfüggesztik a tevékenységüket. Kivételt képeznek a sürgősségi beavatkozások.
  2. A bevásárlóközpontokban működő boltok ideiglenesen felfüggesztik a tevékenységüket. Kivétel: élelmiszerboltok, gyógyszertárak, állatpatikák és tisztítószereket forgalmazó üzletek.
  3. A lakásból, házból való kijárás legtöbb három fős csoportokban engedélyezett, kivételt képez, ha a csoport tagjai azonos állandó lakcímre vannak bejelentve.
  4. A hatóságok AJÁNLÁSÁNAK (az eredeti, román nyelvű katonai rendeletben: "recomandare") értelmében, ha valakinek el kell hagynia lakását, akkor azt reggel 6 és este 22 óra között csak a következő esetekben tegye:
  • ha munkahelyre kell menjen, miközben a munka nem végezhető el otthonról;
  • ha élelmiszereket kell vásároljon;
  • ha a munkához szükséges eszközöket kell beszerezzen;
  • ha sürgősen orvosra van szüksége;
  • ha gyermeknek, idősnek, betegnek, vagy mozgássérültnek szükséges segítséget nyújtani;
  • haláleset miatt;
  • rövid sétára az állandó lakcím környékén, továbbá a házikedvencek ellátása miatt.
  1. Este 22 és reggel 6 óra között csak saját felelősségre kiállított nyilatkozattal lehet elhagyni a lakást, KIZÁRÓLAG a 4-es pontban felsoroltak, vagy más sürgősségi helyzet érdekében.
  2. Lezárják Románia határait a nem román állampolgárok előtt. Külföldiek csak egy meghatározott útvonalon haladhatnak át az országon.
  3. Ha az otthoni vagy hatósági karanténba helyezett személyek a hatóság engedélye nélkül elhagyják a karantént, szabálysértést követnek el. Ebben az esetben a rendőrség az illetőt hatósági karantén alá helyezi. A szabályt megszegők ellen büntetőjogi eljárás indul, mely pénzbírságot vagy börtönbüntetést vonhat maga után.
  4. A helyi közigazgatási szervek kötelesek nyilvántartani a segítségre szoruló idős embereket (65 éven felül), továbbá kötelesek segítséget nyújtani nekik.

Szerkesztői megjegyzés: a rendelkezés hatályba lépésének dátumát a fenti anyagban utólag korrigáltuk. Az eredtileg helyetelenül írt időpontot, mint ismeretes, a Belügyminisztérium illetékesei tévedésből jelölték meg egy sajtótájékoztatón, illetve utólag helyesbítették a Hivatalos Közlönyben való közzététel alkalmával.

Frissítés: a Belügyminisztérium március 26-án, csütörtökön új nyilatkozatmintát adott ki.
Az egyszerűen, gyorsan kitölthető szerkeszthető PDF-változatot, illetve a magyar nyelvű kitöltési tájékoztatót innen tudja letölteni.
Ha kizárólag az eredeti kijárási nyilatkozatot tartalmazó PDF-fájlhoz szeretne hozzájutni, itt találja.

Korábbi cikkünk:

Március 23-án, hétfőn 22 órától részleges kijárási tilalom lép érvénybe Erdélyben a járványügyi szükségállapot idejére. A Belügyminisztérium rendelkezése szerint naponta 22 és 6 óra között csak egy saját felelősségre kitöltött nyilatkozattal, megalapozott indokkal lehet közterületen tartózkodni.

Mivel a romániai hatóságok folyamatosan megsértik az anyenyelvhasználati jogainkat, az Erdélyi Magyar Szövetség egy tájékoztató jellegű, nem hivatalos magyar fordítással szeretné a megértést segíteni. Célunk, hogy a nyelvismeret szintjétől függetlenül bárki kitölthesse a kiemelt fontosságú dokumentumot. Anyanyelvünk akkor kaphat a későbbiekben hivatalos státuszt, ha következetesen és gyakorlatiasan alkalmazzuk. Az Ön és a környezete egészségének megőrzése érdekében kérjük, maradjon otthon és kizárólag a hatósági ajánlásoknak illetve a törvényes kereteknek megfelelően hagyja el lakását.

A továbbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. A jogszabály szerint csak akkor léphetnek ki az otthonukból, ha a munkahelyükre vagy munkát végezni mennek, alapszükségleti cikkeket kell beszerezniük (beleértve a háziállatok szükségleteit), munkájukhoz szükséges javakat kell beszerezniük, vagy halaszthatatlan orvosi ellátásra van szükségük. Emellett engedélyezett a lakhely elhagyása gyerek ellátása/elkísérése, idős, beteg vagy fogyatékkal élő személyek ellátása céljából vagy családtag elhalálozása esetén. A lakhely körüli rövid séta, háziállatok sétáltatása szintén engedélyezett. A katonai rendelet azt is előírja, hogy az állampolgároknak munkahelyi igazolvánnyal, a munkaadó által aláírt igazolással vagy saját felelősségre írt nyilatkozattal kell indokolniuk lakhelyük elhagyását. A saját felelősségre írt nyilatkozatban fel kell tüntetni a nevet, a születési adatokat, a lakcímet és a munkahely címét, a lakhelyelhagyás okát, a kitöltés dátumát és az aláírást.

Szerkesztői megjegyzés: a rendelkezés hatályba lépésének dátumát a fenti anyagban utólag korrigáltuk. Az eredtileg helyetelenül írt időpontot, mint ismeretes, a Belügyminisztérium illetékesei tévedésből jelölték meg egy sajtótájékoztatón, illetve utólag helyesbítették a Hivatalos Közlönyben való közzététel alkalmával.

A székely szabadság napja alkalmából közöljük Mezei János írott üzenetét. A Magyar Polgári Párt elnöke a közegészségügyi óvintézkedések miatt lemondott marosvásárhelyi tüntetés egyik meghívott szónoka volt.

*

Tisztelt székely szabadságért küzdő testvérek, kedves barátaim!

A szabadság az emberi életnek ugyanolyan természetes velejárója, mint a születés, a táplálkozás, a tanulás vagy a szeretet. Március 10-én mindnyájan a székely szabadság szószólói vagyunk. Fájdalmas azonban, hogy ma még nem emlékezhetünk nyugodtan és méltósággal. Ehelyett feladatunk van.

Fájdalmas, hogy önrendelkezés helyett, egyelőre be kell érnünk az emléknappal. Vajon, méltóak vagyunk a székely mártírokra való megemlékezésre? Hogyan tudjuk elfogadni az orvosi és gyógyszerészeti egyetem magyartalanítását? Miért tűrjük a mondvacsinált vádiratokkal bebörtönzött székely fiatalok sorsának megpecsételését? A székely zászló tilalmának és más jelképhasználati büntetések sokasodását? A legősibb magyar települések tábláinak krónikussá vált megcsúfolását?

Megjegyzem, mindezért nem a folyamatosan megvezetett székely népünk a felelős! A felelősek azok a vezetők, akik a parlamenti kávézókban politikai monopolit játszanak. Ezek a képviselők nem minimálbér értékű tételeket forgatva, fittyet hányva szavazóik érdekeire, az autonómia ígéretében vasalják be a szavazatokat.

Újabban haladó politizálásnak nevezik a magyar emberek román pártokba való becsalogatását is. A csőlátás szomorú példája ez. Ki tud mondani akár egyetlen román pártot, amelyik történelmünk során, nekünk, erdélyi magyaroknak bármi kedvező hozadékkal járt volna? A magyarság román politikai pártokba való felszívása Bukarest mindenkori álma. Ha ez sikerül, az autonomistákkal elbánni már nem okozhat gondot, hiszen az RMDSZ Neptun óta a megvásároltak tábora. Erre a malomra hajtják tehát a vizet a román pártokba szivárgó magyarok. Létezik, hogy nincsenek tisztában döntésük nemzetellenes voltával?

Hallgassunk Petőfire és tegyünk különbséget a lánc és a kard között. A költő által megírt kard a tisztességes, becsületes küzdelem jelképes eszköze. Ennek eszmeiségében vívta ki Dél-Tirol, Åland, Baszkföld és megannyi régió az önrendelkezését. Az ott élő népek vajon  hagyták volna, hogy a borvizek, a földgáz, az erdők és bányák hasznát elvegyék tőlük? Tőlük, akik őseik jussán a szülőföldjükön élnek? Ők hagyták volna Bukarestet, hogy ebből a jövedelemből hallgattassa el a kormányba csalogatott labancokat, ezt használva asszimilálja száz éven keresztül a közösségüket?

A székely emberek minden nap felteszik ezeket a kérdéseket, és aszerint válaszolnak rá, amit a népük iránt érzett felelősség diktál! Kedves barátaim, engedjék meg, hogy a székely szabadság napján tisztelettel köszöntsem Önöket. A mai napon szabadságot, jólétet és a szülőföldünk megőrzését kívánom mindannyiunknak!

Gyergyószentmiklós, 2020. március 10-én

Tisztelettel:

Mezei János,
a Magyar Polgári Párt elnöke

 

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke egy ügyészségi dokumentum alapján „elképzelhetőnek tartja”, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke „valótlanul állította” magáról, miszerint hatósági panaszokat iktatott a 2019-es úzvölgyi magyarellenes incidensek nyomán. Korábban Borboly azt rosszallta, hogy az MPP vezetése a Hargita megyében működő hatóságok helyett a bákói szervekhez fordult volna. Mezei gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján pontosított, közölte: a közösség elleni felbujtásra és testi sértésre vonatkozó panaszait eredetileg a Hargita Megyei Törvényszéken iktatta, az továbbította később az ügyet Bákóba.

„Megkérem Borboly Csabát, az úzvölgyi események kapcsán fejezze be a félretájékoztatást, netán dokumentálódjon. Egy felelősségteljes vezetőtől sokkal többet vár a közösség” – vélekedett Mezei János. A moinești ügyészség friss elutasító válaszában tudatja, hogy minden panasztevő beadványát összevonta, illetve tételesen sorolja fel a hozzá forduló szervezeteket és magánszemélyeket. A dokumentumból azonban hiányoznak az állítólagos Borboly-féle beadványok. „Sajnálatos, hogy a megyei tanács elnöke nem állt ki a közösség mellett és nem használta a jogi eszközöket. Amennyiben információra van szüksége, forduljon bátran hozzánk, segítünk” – üzente Mezei.

88213085 192390975369395 9209090901228388352 n
Békeidőben az aláírásgyűjtés és a tüntetés a fegyverünk. Czink, Mezei valamint Tőkés Lehel, az EMNP gyergyószéki elnöke

Az ügyészség a polgári párti vezető szerint „felháborító érveléssel” utasította el a bűncselekmény tényállását. A vádhatóság jogértelmezése szerint az üzvölgyi magyarellenes tüntetés, az uszító skandálások, illetve az erőszakos viselkedés nem jelentenek bűncselekményt, ugyanis a közösség elleni felbujtás nem valósulhat meg etnikumok ellen. Válaszukban kifejtik, a közösség elleni felbujtás „más embercsoportokra” vonatkozhat. „A temető előtt éltem át azokat a pillanatokat. Ijesztő volt, hogy gyerekek, nők és idősek kerültek veszélybe. Ilyen helyzetben az alázat és a méltóság a megfelelő válasz, közösen imádkoztunk a helyszínen. Megoldás lehet még a jogi eszközök érvényesítése, ezért is fellebbezek az ügyészségi döntés ellen” – mondta Mezei. A polgári vezető hozzátette: értetlenül veszi tudomásul, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat sem iktatott panaszt, „nem védte meg saját közösségét és javait”, holott az ügyészség célzott kérdésekkel fordult az alcsíki település vezetőihez.

Székely Szabadság Napja: az elődeink karddal védelmezték a hazát, nekünk békeidőben az aláírásgyűjtés és a békés tüntetés az eszközeink

Mezei János a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókat kérő polgári kezdeményezéséről kijelentette: aláírásra biztatja az erdélyi magyarságot, a polgári párt tagsága és szimpatizánsai révén is mozgósítanak. Minden MPP-irodában alá lehet írni személyesen, és rövidesen utcai standokkal is támogatják a kezdeményezést. „Sokan jönnek, érdeklődnek a gyergyói országos székházban is, de ez még messze nem elég. Az elődeink karddal védelmezték a hazát, nekünk békeidőben más eszközeink vannak: az aláírásgyűjtésekhez és a békés tüntetéseknél mindenkire szükség van” – biztatott az elnök. Kiemelte: külön örvendetes, hogy a Fidesz-frakció is nyilatkozatban kérte aláírásra a Kárpát-medencei magyarságot, amit az egyik legerősebb mozgósító üzenetnek tart.

Előválasztások: házi selejtező folyik, az igazi bajnokság később kezdődik

Mezei a március 7-ei hétvégén esedékes előválasztások kapcsán kiemelte: az még csak „az RMDSZ házi selejtezője, az igazi bajnokság később kezdődik.” Jelezte: a polgári párti alapszervezeteknél országszerte érdeklődnek a magyarok, hogyan tudnak az RMDSZ-előválasztásokon az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeire szavazni. „Az EMSZ jelöltjei az önkormányzati választásokon kérik a szavazók bizalmát, a voksolás előreláthatólag júniusban lesz” – tájékoztatott Mezei János.

Czink Attila, az MPP Hargita megyei elnöke a választási listaállításról elmondta, minden településen indítanak jelölteket, ahol polgári párti vagy néppárti alapszervezetek működnek. Hargita megyéről közölte, a kétpárti egyeztető tanácsok és a tagsággal folytatott konzultációk nyomán többségükben már körvonalazódnak a listák, ezzel együtt még nyitottak a megkeresésekre. „Örömmel várunk mindenkit, aki tenni szeretne a közössége érdekében és magáénak vallja az önrendelkezésre és a politikai pluralitásra vonatkozó alapértékeinket” – emelte ki Czink.

5. oldal / 12