Hírek

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke egy ügyészségi dokumentum alapján „elképzelhetőnek tartja”, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke „valótlanul állította” magáról, miszerint hatósági panaszokat iktatott a 2019-es úzvölgyi magyarellenes incidensek nyomán. Korábban Borboly azt rosszallta, hogy az MPP vezetése a Hargita megyében működő hatóságok helyett a bákói szervekhez fordult volna. Mezei gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján pontosított, közölte: a közösség elleni felbujtásra és testi sértésre vonatkozó panaszait eredetileg a Hargita Megyei Törvényszéken iktatta, az továbbította később az ügyet Bákóba.

„Megkérem Borboly Csabát, az úzvölgyi események kapcsán fejezze be a félretájékoztatást, netán dokumentálódjon. Egy felelősségteljes vezetőtől sokkal többet vár a közösség” – vélekedett Mezei János. A moinești ügyészség friss elutasító válaszában tudatja, hogy minden panasztevő beadványát összevonta, illetve tételesen sorolja fel a hozzá forduló szervezeteket és magánszemélyeket. A dokumentumból azonban hiányoznak az állítólagos Borboly-féle beadványok. „Sajnálatos, hogy a megyei tanács elnöke nem állt ki a közösség mellett és nem használta a jogi eszközöket. Amennyiben információra van szüksége, forduljon bátran hozzánk, segítünk” – üzente Mezei.

88213085 192390975369395 9209090901228388352 n
Békeidőben az aláírásgyűjtés és a tüntetés a fegyverünk. Czink, Mezei valamint Tőkés Lehel, az EMNP gyergyószéki elnöke

Az ügyészség a polgári párti vezető szerint „felháborító érveléssel” utasította el a bűncselekmény tényállását. A vádhatóság jogértelmezése szerint az üzvölgyi magyarellenes tüntetés, az uszító skandálások, illetve az erőszakos viselkedés nem jelentenek bűncselekményt, ugyanis a közösség elleni felbujtás nem valósulhat meg etnikumok ellen. Válaszukban kifejtik, a közösség elleni felbujtás „más embercsoportokra” vonatkozhat. „A temető előtt éltem át azokat a pillanatokat. Ijesztő volt, hogy gyerekek, nők és idősek kerültek veszélybe. Ilyen helyzetben az alázat és a méltóság a megfelelő válasz, közösen imádkoztunk a helyszínen. Megoldás lehet még a jogi eszközök érvényesítése, ezért is fellebbezek az ügyészségi döntés ellen” – mondta Mezei. A polgári vezető hozzátette: értetlenül veszi tudomásul, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat sem iktatott panaszt, „nem védte meg saját közösségét és javait”, holott az ügyészség célzott kérdésekkel fordult az alcsíki település vezetőihez.

Székely Szabadság Napja: az elődeink karddal védelmezték a hazát, nekünk békeidőben az aláírásgyűjtés és a békés tüntetés az eszközeink

Mezei János a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókat kérő polgári kezdeményezéséről kijelentette: aláírásra biztatja az erdélyi magyarságot, a polgári párt tagsága és szimpatizánsai révén is mozgósítanak. Minden MPP-irodában alá lehet írni személyesen, és rövidesen utcai standokkal is támogatják a kezdeményezést. „Sokan jönnek, érdeklődnek a gyergyói országos székházban is, de ez még messze nem elég. Az elődeink karddal védelmezték a hazát, nekünk békeidőben más eszközeink vannak: az aláírásgyűjtésekhez és a békés tüntetéseknél mindenkire szükség van” – biztatott az elnök. Kiemelte: külön örvendetes, hogy a Fidesz-frakció is nyilatkozatban kérte aláírásra a Kárpát-medencei magyarságot, amit az egyik legerősebb mozgósító üzenetnek tart.

Előválasztások: házi selejtező folyik, az igazi bajnokság később kezdődik

Mezei a március 7-ei hétvégén esedékes előválasztások kapcsán kiemelte: az még csak „az RMDSZ házi selejtezője, az igazi bajnokság később kezdődik.” Jelezte: a polgári párti alapszervezeteknél országszerte érdeklődnek a magyarok, hogyan tudnak az RMDSZ-előválasztásokon az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeire szavazni. „Az EMSZ jelöltjei az önkormányzati választásokon kérik a szavazók bizalmát, a voksolás előreláthatólag júniusban lesz” – tájékoztatott Mezei János.

Czink Attila, az MPP Hargita megyei elnöke a választási listaállításról elmondta, minden településen indítanak jelölteket, ahol polgári párti vagy néppárti alapszervezetek működnek. Hargita megyéről közölte, a kétpárti egyeztető tanácsok és a tagsággal folytatott konzultációk nyomán többségükben már körvonalazódnak a listák, ezzel együtt még nyitottak a megkeresésekre. „Örömmel várunk mindenkit, aki tenni szeretne a közössége érdekében és magáénak vallja az önrendelkezésre és a politikai pluralitásra vonatkozó alapértékeinket” – emelte ki Czink.

A Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester pártjának bejegyzését jogi úton támadó Koszta Attila nem tagja a Magyar Polgári Pártnak. Ezt a tényt Koszta saját magáról is lenyilatkozza, egyebek mellett a Székelyhon.ro portál március 3-ai híranyagában. Elhatárolódunk Koszta Attila cselekedetétől: a politikai pluralizmust és a területi önrendelkezést keretprogramunkban támogatjuk.

A polgári pártot és a Koszta-féle képtelen nacionálkommunista érveket tudatosan mossa össze néhány közszereplő. Céljuk a magyar választók megtévesztése, és az Erdélyi Magyar Szövetség szétszakítása. Teszik ezt szándékosan épp azon a napon, amikor bejelentettük, hogy Marosvásárhelyen is megvalósul az új magyar egység: a Néppárt és az MPP közösen támogatja Soós Zoltán független polgármesterjelöltet.

Marosvásárhelyen tartottak sajtótájékoztatót az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei, vagyis Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke. Az eseményen bejelentették: az Erdélyi Magyar Szövetség Soós Zoltán független polgármesterjelöltet támogatja, ezzel pedig létrejött Marosvásárhelyen az a magyar egység, melynek célja, hogy a 2020-as önkormányzati választások eredményeként leváltsák Dorin Floreat, s újra magyar polgármestere legyen a székely fővárosnak.

„Az Erdélyi Magyar Szövetség célja, hogy Erdély-szerte erős magyar képviselet legyen. Ennek szellemében jelenthetjük be, hogy az EMSZ Soós Zoltán független polgármesterjelöltet támogatja a közelgő önkormányzati választások alkalmával” – jelentette be Mezei János. Az MPP elnöke hozzátette: azért is fontos Soós Zoltán támogatása, mert így összmagyar jelöltként mérettetheti meg magát, s ezzel létrejött az az együttműködés, mely a marosvásárhelyi magyarság jogos igénye. Ehhez kapcsolódva Csomortányi István elmondta: egyértelmű, hogy Marosvásárhelynek változásra van szüksége, hiszen az mindenki által jóideje megtapasztalható, hogy a jelenlegi városvezetés alkalmatlan feladata elvégzésére. „Az, hogy Marosvásárhelynek új polgármesterre van szüksége, elsősorban nem etnikai kérdés. Minden helyi lakos érdeke, hogy a Dorin Florea neve által fémjelzett időszak véget érjen, s épp ezért léteznie kell egy olyan együttműködésnek, mely a változás feltételeit lehetővé teszi” – mondta a Néppárt elnöke, majd hozzátette: fontosnak tartja, hogy Soós Zoltánt más, adott esetben román politikai szervezetek is támogassák.

Példátlan bírósági döntés: nem tekintik magyarellenes uszításnak az úzvölgyi eseményeket

„Kellemetlen meglepetés ért mindannyiónkat tegnap, amikor kézhez kaptuk azt az ügyészségi választ, melyben az úzvölgyi magyarellenes cselekmények kapcsán született feljelentésekre érkezett reakció. Bár a feljelentések keletkezésekor még nem létezett az Erdélyi Magyar Szövetség, a Néppárt és az MPP szinte egyidőben fordult a hatósághoz sírgyalázás, garázdaság, rongálás, testi sértés, valamint gyűlöletkeltés miatt. Bár a sajtót tavaly bejárták azok a felvételek, melyeken egyértelműen látszanak az erőszakos események, a román ügyészség mégis lezárta a nyomozást – bűncselekmény hiányára hivatkozva” – tájékoztatott Csomortányi. A Néppárt elnöke elmondta: összesen öt különböző feljelentés érkezett a Bákó megyei ügyészséghez, ám ezek között nem szerepel sem a csíkszentmártoni önkormányzat, sem pedig Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök feljelentése. „Jó lenne, ha egyeztetni tudnánk Borboly elnök úrral arról, hogy ő milyen feljelentéseket tett, hasznos lenne egyeztetni a stratégiáinkat. Elképzelhetetlennek tartom, hogy nem mondott volna igazat akkor, amikor azt állította, tucatnál is több panaszt és feljelentést tett” – mondta Csomortányi. A Néppárt elnökének beszámolójából kiderült: bár a hatóságok válaszukban etnikai alapú ügyként kezelik az úzvölgyi eseményeket (végig román és magyar táborokról beszélve), mégis egyetlen magyar tanút sem hallgattak meg. A testi sértés és garázdaság vádját azzal utasították el, hogy senki nem tett ilyen tárgyú feljelentést, valamint nem tudtak beazonosítani áldozatokat, miközben számtalan videofelvétel tanúskodik az erőszakos cselekmények sorozatáról. „Külön elgondolkodtató, hogy az ügyészség közlése szerint a csíkszentmártoni önkormányzat nem kívánt feljelentést tenni rongálás miatt, de a legbotrányosabb mégis az, hogy az ügyészség megállapította: gyűlöletkeltés és uszítás tényállása nem állapítható meg az úzvölgyi eset kapcsán, a magyarság – vagy bármely más nemzeti közösség – elleni esetleges uszítás pedig egyébként sem tekinthető bűncselekménynek, legföljebb csak szabálysértésnek. Ez a fajta, a román hatóságok részéről tapasztalható hozzáállás példa nélküli, épp ezért megfellebbezzük az ügyészségi határozatot, ha pedig ismét elutasítják keresetünket, nemzetközi színtéren szerzünk érvényt igazunknak. Nem hagyhatjuk, hogy másfél milliós közösségünket elüldözéssel és halállal fenyegessenek – ahogy ez az úzvölgyi hősi katonatemetőnél történt –, majd pedig az elkövetők mindezt büntetés nélkül megússzák” – jelentette ki Csomortányi István. Mezei János arról is tájékoztatott, korábban feljelentést tett a Bákó megyei prefektus és a dormánfalvi polgármester érintettsége miatt is. A területi ügyészség a feljelentéseket ugyancsak elutasította.

Az Erdélyi Magyar Szövetség közleménye

A szlovákiai választások végeredménye nem csak a felvidéki magyarok számára sorskérdés. Olyan tanulságokat mutat, amire a teljes kárpát-medencei közéletnek érdemes odafigyelni. Különös tekintettel ránk, erdélyiekre, akik minden bizonnyal ősszel a bukaresti parlamentbe küldjük képviselőinket.

A Magyar Közösségi Összefogás mintegy 4 százalékot, a magyar választók által is támogatott Híd pedig cirka 2 százalékot szerzett. Egyik párt sem ugrotta meg a romániaival egyenértékű 5 százalékos parlamenti küszöböt. Könnyen belátható, erejüket összeadva, ésszerű kompromisszumok és közös lista révén sikerre juthattak volna. Különösen igaz az állítás, ha figyelembe vesszük: a magyar közösségek áhítják az összefogást, annak mindenhol kiemelt mozgósító szerepe van. Olyankor, az eredményeket tekintve, képletesen az 1 meg 1 az 3 lehet!

A széthúzás és az elvtelen megegyezések a hétvégihez hasonló bukásokhoz vezetnek. Öröm az ürömben, hogy a felvidéki testvéreink most kapnak egy történelmi esélyt az újratervezésre. Hajrá Felvidék! A továbbiakban saját magunkról, az erdélyi közösségről vélekedünk.

Amennyiben nincs összefogás, a magyar választók jelentős része a számára elfogadható többségi pártokhoz fordul vagy szavazás helyett otthon marad. Ezt nem engedhetjük meg magunknak! Összefogásról nem csak beszélni kell, azért a résztvevőknek kompromisszumokat kell kötni és áldozatokat kell hozni – félretéve régi és friss sérelmeket, karriervágyat, érdekeket.

A magyar közösség nem tűri a pártpolitikai civakodást. Tudja ugyan, hogy a tömbmagyar vidékeken és a többségében általunk lakott településeken a helyi politikai verseny hasznára válik a közéletnek, és ezáltal a teljes közösségnek is. A nagy, közös sorskérdésekben vagy a bejutási küszöb veszélyeztetése esetén azonban minden magyar megköveteli az összefogást.

Tanulság: egyik magyar párt sem engedheti meg magának, hogy arrogáns módon figyelmen kívül hagyja a többiek véleményét és törekvéseit. Amikor közös a tét, az RMDSZ-nek, mint nagyobb szervezetnek, kötelessége a többi alakulatra is figyelni és egyeztetni az Erdélyi Magyar Szövetséggel.

 

A közelgő önkormányzati választások kapcsán értesülünk, miszerint néhány háromszéki politikus egyik percről a másikra politikai tábort váltanak, és egyéni érdekeik miatt RMDSZ-es képviselői listán indulnak. Ezek a szereplők hamisan hirdetnek összefogást, tudatosan próbálják átverni korábbi választóikat és teljes erdélyi magyar közösséget is.

A valódi összefogást ugyanis pártok közötti, elvekre alapozott egyeztetés előzi meg. A valódi összefogás célja, hogy a pártok kompromisszumot találjanak, engedjenek a saját érdekeikből, amivel a közösség nyer. Ezzel szemben, az egyéni átvándorlások öncélú döntések.

A vándorlók közül többen is RMDSZ-közeli politikusok, akik Biró Zsolt MPP-elnök vezetése alatt fészkelték be magukat a polgári pártba. Most vezényszóra térnek vissza az anyapártjukba. Elvtelen viselkedésük kártékony a helyi közösségre. Bármikor kaphatnak egy friss ajánlatot, majd nekik hullajtott morzsák miatt újra továbbállnak. A választási zsibvásár résztvevői szavazóik megkerülésével, kétes háttéralkuk révén üzletelnek. Példaképeik a bukaresti parlamentben ülnek - többnyire ott láthatjuk, ahogy a képviselők egy vállvonás nélkül, tucatszám kóborolnak a frakciók között.

Hogy megóvjuk a közösséget és tisztítsuk a közéletet, az MPP elnöksége határozatot hozott: kizárunk a társaságunkból mindenkit, aki előzetes egyeztetés nélkül más párt vagy érdekképviseleti szervezet listáin indul. Természetesen kivételek ez alól azok az esetek, amikor országos szintű egyeztetés kíséretében, alacsony magyar lélekszám mellett, a sikeres képviseletért teszünk kompromisszumokat.

Kovászna megyében és más erdélyi helyszíneken, a Néppárttal kötött új magyar egység révén, az Erdélyi Magyar Szövetségben továbbra is céltudatosan készülünk az önkormányzati választásokra.

A Magyar Polgári Párt Maros Megyei Szervezete tisztújító közgyűlést tartott. A Maros Megyei Szervezet új elnökének a küldöttek Csonta Ferencet, makfalvi önkormányzati képviselőt választották. A szervezet alelnökeként Vass Imrének, Makfalva polgármesterének szavaztak bizalmat.

Elnökségi tagok a testület döntése alapján Ambrus Jenő, Biró József-Attila és Szabadi Béla lesznek. A tisztújító közgyűlés sikeres munkálataihoz Balavásár, Csíkfalva, Makfalva, Nyárádmagyarós és Nyárádszereda helyi szervezeteinek küldöttei járultak hozzá.

Marosvásárhely, 2020. március 1.

Nyilatkozat

Mi, a Magyar Polgári Párt polgármestereinek közössége, felháborodva olvastuk a híreket Molnár Tibor szentegyházi városvezető mandátumának felfüggesztéséről. 

Molnár Tibor kiváló munkát végez polgármesterként, építi és fejleszti Szentegyházát.

És mégis: az MPP egyik legsikeresebb városvezetőjét a megyei prefektus azért függesztette fel, mert korábban egy helyi iskolai közösséget, szülőket és diákokat segített vezetőtanácsi tagságával. Mi több, a törvény szerint ez a vélt összeférhetetlenség már évekkel korábban elévült.

Miközben szolgáljuk a közösségeinket, jól látjuk, hogy az emberek megvetik a pártok civakodásait. Ezért is elszomorító, hogy a Molnár Tibor elleni eljárás nem egyszerűen román állami túlkapás. A feljelentés első sorában az RMDSZ helyi tanácsosainak neveit olvassuk. Olyan helyi tanácsosokat, akik aktívan részt vállaltak Szentegyháza elsorvasztásában. Tudták, hogy a közösség bizalmára többet nem számíthatnak, ezért félnek a valós megmérettetéstől.

Követeljük Molnár Tibor ügyének méltányos és jog szerinti elbírálását!

30 év megalkuvó kisebbségi érdekvédelem után, még mindig elkeserítő kettős mércével kezelnek minket a román hatóságok. Az elévülésre vonatkozó törvényt Nagybányától Nagyszebenig az elmúlt évben több esetben is megfelelően alkalmazták. Molnár Tibor esetében a törvényszék ezt egyelőre nem hajlandó figyelembe venni.

Molnárt Tibor és a helyi csapata, a nemzeti oldalt összefogva nyerte el az MPP és Néppárt szövetségében a választók bizalmát. Molnár Tibor nem csak beszélt a munkáról, hanem eredményeket ért el. Megmutatta, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség nem csak választási eredményeket tud majd elérni, hanem hogy az összefogás erőt is ad megválasztott képviselőinknek feladataik teljesítéséhez.

Arra kérünk, Tibor, állj ki a jogfosztás ellen és fellebbezz! Követeljük: el a kezekkel a magyar közösségről, hagyják végre abba a sikeres munkát végző elöljáróink meghurcolását!

Bízunk benne, hogy sem a szentegyházi, sem az erdélyi magyar választók nem fogják tűrni a megfélemlítést és a választási verseny szétverését. Felkérünk minden jóérzésű polgárt és közszereplőt, álljon ki Molnár Tibor és a jogállam mellett!

Szentegyháza, 2020. március 1-jén

Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere

Benedek László, Kápolnásfalu polgármestere

Cseh József, Gelence polgármestere

Egyed József, Gyergyújfalu polgármestere

Márton Zsuzsanna, Egri polgármestere

Mosdóczi Vilmos, Kaplony polgármestere

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere

Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere

Schwarzkopf János, Csomaköz polgármestere

Tar Miklós, Mezőterem polgármestere

Vass Imre, Makfalva polgármestere

A Magyar Polgári Párt megdöbbenve veszi tudomásul Molnár Tibor, a jogellenesen felfüggesztett szentegyházi polgármester esetében a Hargita Megyei Törvényszék február 26-ai helybenhagyó döntését. A törvényszék elutasítja az elöljáró fellebbezését. Molnár Tibort tehát megakadályozzák, hogy tovább dolgozzon a szentegyházi emberekért illetve a városért. Újra bebizonyosodik: a román állami intézmények kettős mércét alkalmaznak a magyar közösség és elöljáróink ellen.

Felháborítónak találjuk:

  1. a Hargita Megyei Törvényszék nem alkalmazza a hatályos 54/2019-es jogszabályt;
  2. harminc évvel a rendszerváltást követően is kaparósjegy-jogállamban élünk: Molnár Tibor még úgy sem folytathatja munkáját, hogy más elöljárók kapcsán már több jogilag megfelelő precedens döntés is történt.

A Hargita megyei prefektus az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megállapítása nyomán határozott 2020. januárban a felfüggesztésről. Az ANI összeférhetetlenségnek találta, hogy Molnár a Tamási Áron Iskolánál töltött be vezetőtanácsi tagságot egy korábbi alpolgármesteri mandátuma során, 2011–2014 között.

A tavaly májusban módosított törvény ugyanakkor egyértelműen kimondja, hogy egy bizonyos mandátum alatt megállapított összeférhetetlenség már nem hat ki a következő megbízatásra, illetve hogy három év az elévülési idő. Néhány korábbi eset az 54-es törvény alkalmazására:

  • Astrid Fodor, Nagyszeben polgármestere 2019 augusztusában fellebbezett sikeresen a Szeben Megyei Prefektúra felfüggesztő határozata ellen. Az ellene felhozott állítólagos összeférhetetlenségi eset egy korábbi, 2012–2014 közötti mandátuma során történt, amikor még a város alpolgármestere volt.
  • Maria Precup, Szászrégen polgármestere ugyancsak 2019 augusztusában fellebbezett sikeresen a Maros Megyei Prefektúra határozata ellen. A prefektus itt is felfüggesztést rendelt el, ugyancsak törvényellenesen: Precup vélt összeférhetetlenségi esete is a megelőző mandátumára esik.
  • Két másik esetben a Máramaros megyei prefektus törvények melletti karakán kiállása nyomán még csak fel sem függesztették az érintett elöljárókat. 2019 szeptemberében Vida Noémi, Nagybánya alpolgármestere illetve Gheorghe Stan, Szaplonca polgármestere kapcsán az elévülésre egyaránt tekintettel volt a törvények őrének tartott prefektusi hivatal.

Elkeserítő kettős mérce, hogy a világos jogszabály alkalmazása helyett közigazgatási kő-papír-olló játékot játszanak a helyi közösség sorsával. Értetlenkedve kérdezzük: néhány hónappal az önkormányzati választások előtt kinek lehet az érdeke a székely elöljárókat üldözni? Kik akarják az Erdélyi Magyar Szövetség polgármestereit éppen most ellehetetleníteni?

Határozottan cáfoljuk az országos sajtó egy részének azt a vélekedését, miszerint a Magyar Polgári Párt szakadna. Tény, hogy több MPP-tag, aki nem ért egyet a nemzeti oldal megerősítésével és az Erdélyi Magyar Szövetség építésével, az elmúlt napokban kilépett. Céljuk, hogy más pártok listáján induljanak a közelgő helyhatósági választásokon. Távozásukat a Magyar Polgári Párt elnöksége tudomásul vette.

A kilépések sorát, továbbra is a Biró Zsolt polgári párti elnöksége alatt beférkőzött, RMDSZ-hez közeli politikusok elkeseredett próbálkozásának tekintjük. Így akarják lerombolni az Erdélyi Magyar Néppárttal kötött új magyar egységet.

Az elmúlt napok összehangolt kilépési nyilatkozatai alatt felsorolt területi szervezetek egy része már jelezte az elnökség részére: visszaéltek a neveikkel, valótlanság, miszerint távoznának. Néhány szervezet, amelynek a megszűnését most jelentették be, a korábbi elnökség felületes munkája nyomán, évek óta nem is működött. Némelyek soha nem is léteztek.

Az MPP tagságának a döntő többsége továbbra is kitart a nemzeti irányvonal mellett, amelyet a közös döntés nyomán meghatározott a párt Országos Tanácsa. Az Erdélyi Magyar Szövetségen belül céltudatosan készülünk a választásokra.

A Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége tudomásul veszi Berki Ferenc Maros megyei elnök pártból való kilépését.

Bár a kilépés pillanatáig a közös munkára törekedtünk, a döntése várható volt. Berki az Erdélyi Magyar Szövetség januári megalapítása óta kilépésre biztatja társait és álhíreket terjeszt, amelyben a Fidesszel fenntartott stratégiai kapcsolatunkat is megkérdőjelezi. Úgy gondoljuk, Berki a kilépésbe menekült a viselkedése miatt esedékes fegyelmi eljárás elől, amelyről a működési szabályzatunk rendelkezik.

Az Erdélyi Magyar Szövetség megyei egyeztető tanácsait a tagpártok küldöttei már 12 megyében sikeresen megalapították és működtetik. Berki Ferencet bár bizakodva delegáltuk a tizenharmadik, Maros megyei testületbe, pozícióvesztése miatti vélt félelme egyedül itt nehezítette el a választásokra való felkészülést.

Berki a kilépéséről tájékoztató közleményében sajnálatos módon visszaélhetett egy szűk tagság nevével. Ugyanis, írott felmondást eddig a pillanatig nem kaptunk. Tárgyalunk velük, higgadtságra és mérlegelésre szólítjuk őket. Eddigi munkájukat elismerve, baráti kezet nyújtunk. Várjuk őket, hogy vegyenek részt az Erdélyi Magyar Néppárttal meghirdetett új magyar egység építésében. Várjuk őket, hogy ápoljuk közösen a magyar kormánnyal kiépített szoros együttműködésünket.

A továbbiakban Vass Imre, a Maros megyei szervezet alelnöke, a párt alapszabályzatával összhangban, összehívja a tisztújító közgyűlést.

a Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége nevében,
Mezei János, elnök

5. oldal / 11