Hírek

 

Az elmúlt egy év sajátosan megélt történéseiről számoltak be, a várható politikai és közösségi kihívásokat vetítették előre a Kárpát-medencei magyar pártok, szervezetek, a Nyugat-európai magyar diaszpóra, illetve a magyar kormány képviselői a péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen, Tusványoson.

A beszélgetésen Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke kifejtette, a magyar megmaradás záloga nem más, mint az, ami a történelem során megtartotta ezt a nemzetet: a közös nyelv és kultúra, a közös gondolkodás, az összetartás szándéka. A magyar jövő is csak ezekkel az „eszközökkel” tehető biztossá – fogalmazott Mezei. Hozzátette, Európának is szerepe van szülőföldünkön való megmaradásunkban, ehhez viszont előbb tudatnunk kell igényeinket. Békében tartani Európát, az unió tagállamainak minden lakóját, legalább annyira erős igény, mint a különböző régiókban a szülőföldön való megmaradás gazdasági, társadalmi feltételeinek megteremtése. Ennek tudatában kell együttműködniük a régióknak.

Az említettek mellett, az erdélyi magyarság tekintetében a cselekvés az, ami a 30 évnyi tunyaság után előrejutást eredményezhet; a Magyar Polgári Párt a cselekvő politikát tűzte zászlajára, ehhez keres szövetségeseket itthon és az egész Kárpát-medencében – hívta fel a figyelmet a pártelnök. „Harminc év után az erdélyi magyarság elért a falhoz. Ha nem cselekszünk, felmorzsolódunk. Arra kell fókuszálni, ami a közösségünket erősíti, javát szolgálja” – fogalmazott Mezei. Az erdélyi magyar pártokat, szervezeteket közös cselekvésre szólította fel, felelősségteljes politizálásra kérte. „Egymás felszámolásával felszámoljuk az erdélyi magyarságot. Ha bármelyikünk elesik, az a magyarságnak veszteség. Politikai téren azok fognak megerősödni, akik valós megoldásokat nyújtanak a közösség problémáira. Ebben a gondolkodásmódban próbáljunk cselekedni” – fogalmazott.

Hozzászólásában a magyar kormánynak mondott köszönetet azért a biztonságérzetért, amelyet Magyarország nemzetpolitikája keretében működtetett programok teremtenek a Kárpát-medence magyarlakta területein.

 

Tusnádfürdő, 2019. július 26.

Bár az autonómia fogalma egyre inkább kiürül, az erdélyi magyarság részéről az önrendelkezés iránti igény még mindig erős; Székelyföld autonómiájának statútumtervezetét újra és újra a román parlament elé kell terjeszteni – értettek egyet a Székelyföldi autonómia-kerekasztal beszélgetőpartnereti pénteken, Tusványoson. A beszélgetésen részt vevő Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője abban is egyetértett, hogy az autonómiaügyben addig nem igazán várható pozitív eredmény, amíg a román politika mellett a társadalom is meg nem érti a magyarság jogos igényét. Ezért párbeszédet kell kezdeményezni a politikai és a közéleti szereplőkkel is.

A panel meghívottjai az erdélyi magyar autonómiaharc 30 évéről beszélgettek, felelevenítve a törekvés eddigi fontosabb állomásait. Ezek egyikének fontos szereplője, a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét a román parlament elé terjesztő Kulcsár-Terza József hozzászólásában hangsúlyozta, az ügyben – ha csak érintőlegesen is – van előrelépés. Tapasztalatát megosztva mondta el, hogy a statútum beterjesztése miatt személyét sem szidalmazás, sem fenyegetés nem érte annak ellenére, hogy ezek bekövetkeztét jósolták többen is politikus társai közül. Előrelépésnek könyveli el azt is, hogy a parlament emberi jogi bizottságában akadt képviselő, aki nem a statútum ellen szavazott, hanem tartózkodott a szavazáson. „Az ügyet vinni kell előre. Az autonómiastatútumot ismét be kell nyújtani” – jelentette ki Kulcsár-Terza József. Úgy fogalmazott: „jelen pillanatban mindegy, hogy melyik változatát nyújtjuk be a statútumnak. A lényeg egyelőre az, hogy kezdődjön el egy egészséges párbeszéd a témában.”

A politikus reményét fejezte ki, hogy az autonómia ügyét is segíteni fogja az az általa indított kezdeményezés, amely a román-magyar megbékélést hívatott elősegíteni. „Ha a javaslatom kapcsán elindul a párbeszéd, bízom benne, hogy európai módra fogunk tudni tárgyalni. Remélem erre már idén szeptemberben sor kerül” – fejtette ki Kulcsár-Terza.

Tusnádfürdő, 2019. július 26.

A politikusok és a közösség határozottabb kiállására van szükség ahhoz, hogy ne legyenek újabb Beke-Szőcs ügyek – hangsúlyozta Kulcsár-Terza József a Tusványos táborban pénteken. A Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője a Beke István és Szőcs Zoltán 1 éve börtönben című panelbeszélgetésen Lomnici Zoltán (az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke), Bajkai István (képviselő, Fidesz-KDNP) és Fejér László Ödön (szenátor, RMDSZ) társaságában osztotta meg gondolatait a Tőke Ervin (önkormányzati képviselő EMNP) által moderált beszélgetésen.

A felszólalók mindegyike egyetértett abban, hogy a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán egy, a kommunizmus legsötétebb időszakát idéző koncepciós per áldozata. Elítélésüknek kettős célja van. Egyrészt, hogy az erdélyi magyarság ne is merjen autonómiáról gondolkozni, ki se merje nyitni a száját jogaiért. Másrészt, hogy Románia megmutassa: bármit megtehet, amit csak akar a magyar kisebbség tagjaival.

Kulcsár-Terza József leszögezte, egy normális jogállamban lehetetlen lenne elítélni bárkit is néhány petárda és csillagszóró birtoklásáért. Nehezményezi, hogy Bekéék letartóztatásakor az akkor kezdődött tüntetéseken sem, de egyébként sem az RMDSZ nem állt ki a kézdivásárhelyi férfiak mellett.

Elmondta, elvárható volna, hogy az RMDSZ képviselői, szenátorai gyakran meglátogassák a börtönben az elítélteket és számon kérjék az ott tapasztalható körülményeket, amire tisztségükből fakadóan lehetőségük volna. Ugyanis, ha hivatalos minőségükben érdeklődnek a tisztségviselők, az nyomást jelent a fegyintézetre, és a fogvatartottak élete valamivel könnyebb lesz. Így sikerült elérni például azt, hogy a poloskáktól hemzsegő 50 éves matracok helyett újakat kapjanak – mutatott rá az MPP képviselője, aki eddig 17 alkalommal látogatta meg az elítélteket a börtönben.
Nem csak a tisztségviselőktől, hanem az egész közösségtől határozottabb, erősebb kiállásra volna szükség ebben az ügyben és más, hasonló, a magyarságot érintő kérdésekben is, hiszen nem Beke István és Szőcs Zoltán személye ellen irányul a romániai hatalom elnyomása, hanem az egész közösség a célpont

„Legnagyobb bűnünk az, hogy a megmozdulásokon kétszázan, vagy jó esetben ezren vagyunk jelen, és ezzel a románok azt látják, hogy hátra dőlhetnek, hogy célt értek” –fogalmazott Kulcsár-Terza József.
Ha nem mutatunk erőt, akkor holnap Beke és Szőcs után bárki hasonló helyzetbe, a rácsok mögé kerülhet bármiféle bűncselekmény elkövetése, bármiféle erre utaló bizonyíték nélkül is – hangzott el.

Tusnádfürdő, 2019. július 26.

 

A Magyar Polgári Párt (MPP) üdvözi az Erdélyi Magyar Autonómia Kerekasztal réztvevőinek (a három erdélyi magyar politikai szervezet, valamint a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) július 26-án, Tusnádfürdőn kiadott nyilatkozatát, amelyben többek között kiállásukat fogalmazzák meg szervezetünk azon kezdeményezése mellett, amely a román-magyar békés együttélést hívatott elősegíteni Romániában egy megbékélési nyilatkozat megfogalmazásával és elfogadásával. Ezen kezdeményezésről Kulcsár-Terza József, MPP-s parlamenti képviselő levélben már értesítette képviselőkollégáit, javasolva, hogy a nyilatkozat megfogalmazásában vegyen részt minden parlamenti párt képviselője a képviselőház emberi jogi, egyházi és nemzeti kisebbségügyi bizottsága keretén belül. Ugyanakkor javasolta, hogy az egyeztetések kezdődjenek el a parlament őszi ülésszakának elején, és a folyamat záruljon le folyó év végéig a dokumentum aláírásával.


A kezdeményezésről szóló levelet az MPP-s politikus eljuttatta Klaus Johannis államelnöknek, Viorica Dăncilă miniszterelnöknek és a képviselőház elnökének, Marcel Ciolacunak is.

A Magyar Polgári Párt számára nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben gyakorivá vált magyarellenes megnyilvánulások, megfélemlítési kísérletek hátterében nem a közemberek állnak – a román és a magyar közösség között elmérgesedő viszony miatt a politikai vezetők a felelősek. Meggyőződésünk, hogy a kialakult helyzetet a demokrácia eszközeivel, politikai szinten lehet és kell orvosolni. Ezt szolgálja a román-magyar megbékélési nyilatkozat kidolgozására és elfogadására tett kezdeményezésünk.

 

Gyergyószentmiklós, 2019. július 31.

 

A Magyar Polgári Párt Hargita megyei frakciójának kezdeményezésére évek óta elhúzódó probléma oldódhat meg a csíkszeredai Lina-kanyarban – tájékoztat Salamon Zoltán frakcióvezető. Sor kerülhet a városból Székelyudvarhely irányába vezető út melletti, magántulajdonban lévő omladozó házak lebontására. A romos ingatlanok látványa szégyenteljes látványt nyújt a megyeszékhelyre érkezőknek, ezt az állapotot javasolja felszámolásra az MPP frakció.


Hargita Megye Tanácsa augusztusi rendes ülésén Borboly Csaba tanácselnök bejelentette, hogy a szóban forgó ingatlanok tulajdonosait sikerült beazonosítani, és hogy a jogi helyzetet megteremtették a romos épületek lebontásához. A munkálat 6 000 lejbe kerül, de mivel magántulajdonról van szó, a szükséges pénzt az intézmény nem tudja biztosítani, a tulajdonosoknak pedig nem áll módjukban. A bontáshoz szükséges dokumentációt a megyei tanács elnöke átadta a kezdeményező Csillag Péter MPP-s tanácsosnak, és biztosította, hogy kaláka szervezésével besegít a munkálatokba.


„Ez egyelőre félsiker, hisz a városképromboló állapotok felszámolásához a pénz nem áll rendelkezésünkre, azt elő kell teremteni. Nem várható el az MPP-s tanácsosoktól, hogy a teljes összget kifizessék egy olyan ügy miatt, amelyet tulajdonképpen Csíkszereda város kellene orvosoljon. Ettől függetlenül természeteesn hozzájárulunk a bontás költségeihez és a kalákában is részt vállalunk” – mondja Csillag Péter. A teljes megoldást a csíkszeredai polgármestertől és a helyi önkormányzattól várja; abban reménykedik, hogy sikerül megoldást találniuk, és még az ősz folyamán lebontásra kerülnek a romos épületek. Hogyha a város mégsem segítené a kezdeményezést, az MPP megyei frakciójának tagjai alapítványokhoz, civil szervezetkehez fordulnak majd a hiányzó összegért.

 

Csíkszereda, 2019. augusztus 9.

Szimbolikus helyszínen, a sepsiszentgyörgyi könyvtár Gábor Áron termében kötött szerdán választási együttműködésről szóló megállapodást Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.

 

A felek elmondása szerint hosszú hetek egyeztetése előzte meg az egyezséget, amely szerint az MPP cselekvő szerepet vállal a közelgő európai parlamenti választási kampányban, a polgári párt országos és önkormányzati vezetői jelenlétükkel segítik Vincze Lorántot mandátumot szerezni az Európai Parlamentben. Az RMDSZ jelöltje, a FUEN elnöke pedig azt vállalja, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeként is elkötelezett marad az MPP által is képviselt célok mellett, és megválasztása esetén azokat az Európai Parlamentben is megjeleníti.

Az RMDSZ-es és MPP-s parlamenti képviselők és önkormányzati vezetők jelenlétében megkötött megállapodásában az áll, hogy Mezei János MPP elnök vállalja, hogy támogat minden erőfeszítést, amely a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezést sikerre juttatja, ugyanakkor fontosnak tartja a székelyföldi autonómia ügyének felvállalását a romániai parlament mellett az Európai Parlamentben is. Az MPP továbbá cselekvő szerepet vállal a FUEN-ben az SZNT nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésének ismertetése és az egymillió aláírás összegyűjtése érdekében.

Vincze Loránt azt vállalta, hogy megválasztása esetén munkakapcsolatot alakít ki a Magyar Polgári Párttal, és lehetőséget biztosít számára az Európai Parlamentben az erdélyi autonómiaformák, illetve a különböző tájegységek bemutatására. FUEN-elnökként és megválasztott képviselőként képviseli a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését, és aktívan támogatja annak sikerre vitelét, hiszen a Minority SafePack és az SZNT kezdeményezése kölcsönösen erősítik egymást.

Így kívánják európai szintre vinni az autonómia ügyét

Vincze Loránt megköszönte az MPP elnökének, Mezei Jánosnak a bölcsességet és rugalmasságot, hiszen ezzel a megállapodással is bebizonyosodott, hogy Erdélyben a felelősségteljes politikai alakulatok a nemzeti érdekeket első helyre helyezik. Rámutatott, hogy a megállapodás aláírásának helye, a sepsiszentgyörgyi könyvtár Gábor Áron terme szimbolikus helyszín, mert Háromszéken hagyományai vannak az RMDSZ, MPP és FUEN együttműködésének, hiszen mindannyian ugyanazt gondolják: minél erősebb magyar képviseletre van szükség az Európai Parlamentben. Ehhez pedig maximalizálni kell a szavazatok számát.

Mezei János, az MPP elnöke rámutatott, hogy cselekvő pártként kívánnak részt venni az erdélyi politikában, és minden eszközt fel szeretetnének használni a célok elérése érdekében, így fontosnak tartják, hogy elképzeléseik eljussanak az európai színtérre is. Emlékeztetett, hogy az MPP-nek az RMDSZ listán két képviselője van a bukaresti parlamentben, ez lehetőséget biztosít, hogy indítványaikat eljuttassák a román törvényhozásba, és Vincze Loránt támogatásával ugyanezt szeretnék tenni az Európa Parlamentben is. A polgári párt elnöke emlékeztetett, hogy eredetileg szerették volna, hogy az MPP saját jelöltje befutó helyet kapjon az RMDSZ jelöltlistán, majd volt egy koalíciós ajánlatuk is az RMDSZ-nek. Végül a harmadik változatot fogadták el, vagyis Vincze Loránt személyét kívánják támogatni a mandátumszerzésben. „Fontos volt számunkra a kívülről jövő nemzetpolitikai gondolat is, amelyet Orbán Viktor továbbított felénk” – mutatott rá Mezei János.

A megállapodás csak a kezdet

A megállapodás aláírását követő felszólalásában Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke elmondta: Erdélyben, Székelyföldön és a Kárpát-medencében csak igenekre lehet jövőt építeni. Emlékeztetett, hogy Háromszék már 2008 óta igent mond az RMDSZ és MPP közti együttműködéseknek, hiszen először a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban, majd 2015-ben, a megyei önkormányzatban is együttműködtek a Kulcsár Terza József által vezetett polgári párttal, ami 3 MPP-s polgármesteri tisztséget is eredményezett, majd 2016-ban innen indult a kezdeményezés, amely az MPP számára két parlamenti képviselői tisztséget hozott.

Tamás Sándor arra hívta fel a felek figyelmét, hogy a megállapodás aláírását követően nem lehet hátradőlni, május 26-ig dolgozni kell ahhoz, hogy Vincze Loránt reálisan bejusson az Európa Parlamentbe. Az RMDSZ háromszéki elnöke rámutatott, hogy ha az EP választásokon az RMDSZ 5 százalékot szerez, az csak Winkler Gyula mandátumára elegendő, ahhoz, hogy a lista második helyén lévő Vincze Loránt is bejusson, 7 százalékra van szükség, és ahhoz, hogy három RMDSZ képviselő kerüljön az EP-be, 9 százalékos eredményt kell elérni, ami nem lehetetlen, hiszen volt már ilyen.

Az EMNP akadályozni próbálja a kampányt?

Vincze Loránt az MPP-vel kötött megállapodás aláírását követően újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: „a megállapodás nyitva áll minden más erdélyi szervezet és párt számára is, amelyek komolyan gondolják a nemzeti együttműködést”. Hozzátette: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fele is nyitottak a párbeszédre, hiszen nemzeti ügyekben nyitva kell hogy álljanak az ajtók. Vincze Loránt leszögezte: ha az EMNP részéről érkezik megkeresés, szívesen tárgyalnak, viszont azt érzik, és ennek vannak jelei, hogy a néppárt akadályozni próbálja a kampányt. A jelölt közölte: azt kéri, hogy minden erdélyi szervezet és párt álljon be a magyar jelöltlista mögé, hiszen közös érdek, hogy maximalizálják az európai parlamenti képviseletet.

Forrás:
https://www.maszol.ro/index.php/belfold/110755-megallapodtak-az-mpp-tamogatja-vincze-lorant-rmdsz-es-ep-jeloltet

 

 

Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét választotta elnökévé szombaton tartott 6. országos tanácsán a Magyar Polgári Párt (MPP).

 

A Gyergyószentmiklóson tartott rendkívüli országos tanácson Mezei János egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre, a száz leadott szavazatból 88-at szerzett meg. Mezei János korábban a párt választmányát vezette.

A tanácskozást megelőzően Biró Zsolt elnök és a párt elnöksége benyújtotta a lemondását. A politikus felszólalásában kijelentette: úgy érzi, mind a parlamenti képviselői, mind a pártelnöki munka teljes embert kíván, és a továbbiakban a parlamenti munkára kíván összpontosítani.

A leköszönő pártelnök elismerte: döntése hátterében a párt identitásmegőrzése körüli véleménykülönbségek állnak. Úgy vélte: az a kérdés, hogy képes lesz-e a párt az önállóságát is megőrizni, ugyanakkor a többi politikai szervezettel is összefogni. Az MPP legfontosabb döntéshozó szerve a párt alapszabályának a módosításával összeférhetetlenné tette a pártelnöki tisztséget a más politikai szervezet színeiben szerzett mandátummal. Ezzel elsősorban a leköszönő elnöknek üzent, aki egy másik MPP-s politikussal együtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján szerzett mandátumot a román parlament alsóházában. A párt alelnöki tisztségére nyolcan kaptak jelölést. Közülük Kátai Attila, Fülöp Csaba, Benedek László, Mosdóczi Vilmos, és Simon Csaba számára szavazott bizalmat a testület.

Elnöki beköszöntő beszédében Mezei János a párt eredeti elveihez és szellemiségéhez való visszatérést ígérte olyan körülmények között, hogy - mint fogalmazott - azt tapasztalja: az MPP kezdte feladni jobboldali szemléletét. A megválasztott elnök kijelentette, hogy „az igazság, a nyitottság és az alázat útját” a párt szervezeti újjáépítését, a belső feszültségek megszüntetését tartja feladatának. „Együttműködve más politikai szervezetekkel önálló politikai tényező leszünk az erdélyi politikában. Nemcsak díszlet, nemcsak dísz, hanem valóban sarkantyú leszünk a nagyobb politikai szervezetek oldalán, és ígérem, hogy vágtára késztetjük a poroszkálást” - fogalmazott a pártelnök. Feladatnak tekintette megértetni a többségi nemzettel, hogy nem akkor lesz jólét és béke az országban, ha a magyarok lemondanak a jelképeikről, a kultúrájukról, hanem akkor, ha egymást megbecsülve mindkét nép szabadon élhet a megörökölt értékrendjében. Mezei János hitet tett a közösségi autonómiatörekvések mellett, melyeket az igazság útjának nevezett.

A kongresszus végén az MTI kérdésére Mezei János kijelentette mindenképpen folytatják az együttműködést az RMDSZ-szel, de tettekre kívánják biztatni a romániai magyarság legnagyobb politikai szervezetét. „Nem elég beszélni, hanem tenni kell. Ha hív a közösség, akkor meg kell jelenni a tüntetéseken, és azokon a közösségi megnyilvánulásokon, amelyeken a magyarság az erejét és a tömegben való hitét fejezi ki” - fogalmazott. Mezei János a tanácskozás soron kívüli voltával és a rövid idő alatt történt szervezéssel magyarázta, hogy a korábbi kongresszusoktól eltérően sem személyesen, sem üzenetével nem volt jelen Kövér László, a párt tiszteletbeli elnöke. Az MPP országos tanácskozását az RMDSZ részéről Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Szilágyi Zsolt elnök, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök köszöntötte. Az RMDSZ ellenzékeként 2008-ban alakult MPP 2014 óta az RMDSZ-szel együttműködésben politizál, és a romániai magyarság második legerősebb politikai szervezete. A párt politikusai 15 erdélyi településen, köztük Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson töltik be a polgármesteri tisztséget. A párt képviselői négy megyei önkormányzatban és a román parlament alsóházában is jelen vannak.

Forrás:
https://www.maszol.ro/index.php/belfold/104881-mezei-janost-valasztotta-elnokeve-az-erdelyi-magyar-polgari-part

 

Az úzvölgyi katonai temető ügye nem a legsúlyosabb az erdélyi magyarságot sújtó támadások közül, de azért annyira fontos, mert most telt be a pohár – hangzott el az EMI-táborban csütörtökön. A hogyan továbbról megoszlanak a vélemények, de azzal mindenki egyetért, hogy az elmúlt 30 év politizálását nem lehet ugyanúgy folytatni, mint eddig.

Mi történt és mi fog történni az úzvölgyi temetőben? – ez volt annak a beszélgetésnek témája, amelyen három szervezet képviselője – Mezei János (Magyar Polgári Párt), Tőke Ervin (Erdélyi Magyar Néppárt) és Sorbán Attila Örs (Erdélyi Magyar Ifjak), valamint civilek fejtették ki meglátásaikat.

Néhány kérdésben nem volt vita: az úzvölgyében a románok megalázták a magyarságot; erőszakos eszközökkel nem szabad válaszolni az ilyen támadásokra; nagyobb közösségi fellépésre volna szükség.  Elhangzott, semmi meglepő nem történt a temetőavatásra felvonuló románok részéről, ez egy évszázados, jól kigondolt stratégia része volt, amelynek célja Erdély teljes elrománosítása. A román hatalom folyamatosan teszteli a magyarságot kisebb-nagyobb támadásokkal, és ezeket a teszteket rendre elbukjuk – mutatott rá Tőke Ervin. Ennek oka az, hogy nem történik igazi közösségi kiállás az atrocitásokkal szemben. Ha június 6-án ötször annyi magyar van jelen az úzvölgyi temetőnél, akkor a csendőrség – tartva egy súlyos összecsapástól – nem engedte volna a temető közelébe a Dormánfalva felől érkezőket, vélte az EMNP politikusa. Meglátása szerint az embereknek rá kell ébrednie, hogy mindenkinek megvan a feladata.

Sorbán Örs felvetette Borboly Csaba felelősségét, amint kifejtette, Hargita megye tanácsának elnöke nem tett semmit azért, hogy megakadályozza a román keresztek felállítását. Ez két dolgot jelenthet: vagy szándékosan hagyta, hogy megtörténjen, a választásokon várható szavazatokért, vagy pedig alkalmatlansága miatt képtelen arra, hogy az általa vezetett megye határait megőrizze. Hozzátette, sajnálja, hogy Borboly nem volt jelen itt az EMI-táborban, hogy válaszolhasson ezekre a felmerülő kérdésekre. Mezei János elmondta, számára a legfontosabb tanulsága az úzvölgyi történéseknek, hogy semmiképpen nem szabad személyes ütközéseknek történnie.

A magyarság szervezeteinek folyamatosan kommunikálniuk kell egymással, egymás érveit meghallgatva, pártérdekektől függetlenül közösen kell lépniük a közösséget érintő ügyekben, ugyanakkor nyitni kell a román többség felé is. Rámutatott, megdöbbentette, amikor az oktatási törvényhez benyújtott módosításuk vitája során a bukaresti román politikusok nem hitték el, hogy a magyar diákok több tantárgyból kell érettségizzenek. Nem tudnak rólunk semmit, az elmúlt 30 éves magyar politizálás nem ütötte át annyira az ingerküszöbüket, hogy érdekelje őket, mit is akarunk – fejtette ki, hozzátéve, hogy ezért kezdeményezik egy együttélési kódex elfogadtatását amelynek nemzetközi fórumokon is érvényt kell majd szerezni.

A csíkkarcfalvi Márton Róbert civilként egy kiutat lát: a közelgő helyhatósági választásokat kihasználva egy erdélyi magyar előválasztás megszervezését, hogy ennek alapján történjen a parlamenti választásokra a képviselők, szenátorjelöltek kiválasztása. Ekkor számítani lehetne arra, hogy valóban megmozdulnának a szavazók. Ellenkező esetben azért szurkol, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe, szerinte ennek a következménye felrázná a közösséget. Baliga Csaba szintén civilként az úzvölgyi eseményekről több nemzetközi szervet, többek között Oroszország követségét tájékoztatta. Kijelentette, ő a maga részről folytatni kívánja ezt.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/uzvolgye-tanulsaga-valtoznia-kell-a-politizalasnak

 

A széthúzás, a pártok közti ellentét eredménye, hogy a román államtól semmit nem tudunk kicsikarni, nincs egy igazi erő, amely elég hangsúlyosan „az asztalra tudna csapni”. Választási év jön, két év múlva pedig népszámlálás. Együttműködésre vannak ítélve a pártok – hangzott el az EMI-tábor utolsó panelbeszélgetése során.

 

A legfontosabbat hagyták a tábor végére, azt a beszélgetést, amelynek célja egy erdélyi magyar nemzeti kerekasztal létrehozásának előmozdítása volt. Az asztalnál három elnök, azaz Csomortányi István (EMNP), Sorbán Örs (EMI) és Mezei János (MPP) foglaltak helyet. Hely még lett volna, és elhangzott, hogy meghívást kapott minden nemzetpolitikában érintett szervezet, így köztük az RMDSZ is, de ők nem fogadták el. Amint Sorbán Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak vezetője felvezette, a legutóbbi EP-választások eredménye is mutatja, hogy a választópolgárok – elsősorban a fiatalok – inkább otthon maradnak, és szerinte azért, mert nem látnak egy valódi koncepciót, amit támogathatnának, csak az ellentéteket látják, eredményeket nem. Ezért elkerülhetetlen a szervezetek összefogása.

Az összefogás, az egység szó már nagyon elcsépelt lett, de tetszik, vagy nem tetszik, a pártok összefogásra vannak ítélve – szögezte le Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, rámutatva, látható tendencia, hogy egyre nagyobb számban szavaznak magyarok az újonnan alakult román pártokra, vékonyodik a magyar etnikai szavazótömb, és ha nem történik változás, előbb-utóbb a magyarság nem tud képviselőket küldeni a parlamentbe, ami súlyos problémákat okoz majd. A bejutást nehezíti, hogy a levélszavazatok miatt több voks kell majd az 5 százalékos küszöb eléréséhez is. Nem nagyon van alternatívája az együttműködésnek ilyen helyzetben – fejtette ki. A néppárt által szervezett legutóbbi tüntetések is jelezték, ha csak külön, egy-egy szervezet kezdeményezi a megmozdulást, annak nem tud ereje lenni.

Ha mindhárom párt közösen lépett volna fel, és nagyobb tömeget mozdít meg a felhívás, azzal komolyabb hatást értek volna el – mondta Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke. Hozzátette, az összefogásnak nemcsak a választási siker kell a célja legyen, hanem valóban közös munkát kell jelentsen. Ahogy a felszólalók sorolták, össze kell állítani egy listát a problémákkal, ütemtervvel és a feladatok leosztásával. Mi az, amit a parlamentben szükséges tenni, és hogyan kell ezt az utcán támogatni. Ebben a civil szervezeteknek és akár az egyházaknak is fontos szerepük lehet; le kell szögezni konkrét célokat, amelyekből nem szabad engedni, ha kell újra és újra ismételgetve, még akkor is, ha esetleg buta csökönyösségnek tűnik is ez a kiállás, hogy látható legyen: nem unjuk meg, nem adjuk fel; a megállapított problémák, célok fontosságát rangsorolni kell, és nem alkudozni másról, amíg az meg nem valósul, egy államtitkári tisztség vagy egy templom felújítására kiutalt minisztériumi támogatás nem lehet fontosabb, mint az oktatás ügye. Ugyanakkor leszögezték: a közösen összeállított, nemzeti minimumnak is nevezhető prioritási listát mindannyiuknak közösen kell felvállalniuk és közösen kell a megvalósításáért is dolgozniuk. A »fogjuk meg és vigyétek« elve nem működhet, a »fogjuk meg és vigyük« kell érvényesüljön – mutatott rá a feladat egyik legnehezebb részére Csomortányi.

Nem ideológiai, hanem személyes ellentétek vannak

A magyar politikai szervezetek között nincsenek lényegi ideológiai ellentétek, a közös munkát inkább a múltbeli sérelmek és személyes ellenszenvek, nézeteltérések akadályozzák – véli Sorbán. Így vannak esetek, amikor egyértelműen jó civil kezdeményezések azért nem kapnak támogatást más szervezetek részéről, mert mögöttes célokat képzelnek mögéje, és azt, hogy valaki politikai tőkét akar kovácsolni belőle. Az összefogást segítheti viszont, hogy az EMNP és az MPP élén is vezetőségváltás történt, a jelenlegi elnökök nem vettek részt a korábbi évek sárdobálásában, és a célok érdekében képesek felülemelkedni a sérelmeken. Az RMDSZ-nek is le kell számolnia a belső egyéni érdekekkel, azért, hogy teljes mellszélességgel oda tudjon állni a közös magyar ügy mellé – mondták. Az összefogás eredményességének és a közösségi megmozdulásnak záloga ugyanakkor, hogy egy belső nemzeti választás történjen, és a közösség által választott személyek képviselhessék majd a közösség érdekeit, végrehajtva a közösség által meghatározott célokat – hangzott el. Ha első lépésként az EMI-tábor „kerekasztalánál” helyet foglaló két párt közt indul el az együttműködés, várják az RMDSZ csatlakozását is. Helyzetet teremtenek, és ezzel változtatnak a 100 éves erdélyi politizáláson, amikor az erdélyi magyar vezetők csak futottak a helyzet után, akkor akartak fellépni bizonyos történések ellen, amikor már megtörténtek, ahelyett, hogy megelőzték volna azokat, pedig lehetőségük lett volna rá – fejtették ki.

https://szekelyhon.ro/aktualis/az-osszefogas-elkerulhetetlen-nemzeti-kerekasztalhoz-varnak-minden-magyar-szervezetet

Hol tart ma Székelyföld romániai viszonylatban? Kinek és milyen szerepe van abban, hogy megmaradjon az erdélyi magyarság? Milyen jövőt remél Magyarország a ma alkalmazott nemzet- és családpolitikájától? – többek között ezen felvetések mentén zajlott a Magyar nemzetstratégia Erdélyben és a Kárpát-medencében címmel tartott kerekasztal-beszélgetés szombaton, az EMI-táborban.

A témában Kövér László, a Magyar Országgyűlés, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Sorbán elöljáróban kifejtette, az erdélyi magyarságnak számos kihívással kell szembenéznie, valamennyi kísérlet arra, hogy kényelmetlenné tegye itt az életet. A túléléshez egységes fellépésre van szükség magyar részről – mondta, és ismertette az EMI kezdeményezését, amely nemzeti kerekasztal megalapítását helyezi kilátásba.

A tábor zárónapján, vasárnap erre az eseményre várja az erdélyi magyar pártokat, szervezeteket, civileket az ifjúsági szervezet. A magyarságot érintő ügyekben közös fellépésre van szükség „Ha a politikusok a közösség érdekei alá rendelik saját érdekeiket, van jövő. Ezért üdvözlendő az EMI kezdeményezése. Egyezzünk meg egy olyan minimumban, ami mellől egyetlen magyar párt, szervezet sem tágíthat. Egységet kell képviselnünk” – mondta Mezei János. A Magyar Polgári Párt szerepvállalásáról beszélve rámutatott, annak ellenére, hogy sokan az erdélyi magyarság megosztásával bélyegzik meg a szervezetet, megalakulásával az MPP tulajdonképpen az addigi egyeduralmat számolta fel, megteremtve a választás lehetőségét. A vállalt sarkantyúszereppel az a cél, hogy adott esetben számon kérje, máskor cselekvésre sarkallja „konkurenseit”, a helyhatósági választásokon pedig az egészséges megmérettetésre adjon lehetőséget. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyarságot érintő ügyekben közös fellépésre van szükség az erdélyi magyar politikai alakulatok részéről Ha nem egységesen, nem egy cél mellé sorakozunk fel, akkor valóban megtörténik a szétszakadás – mondta.

Az erdélyi magyarság hogyan továbbjának kérdésre is ez lehet a válasz – tette hozzá. A kérdésben fontosnak tartja továbbá a kommunikáció elindítását a románsággal annak érdekében, hogy mind a politika, mind pedig a társadalom szereplői megértsék, „az erdélyi magyarság erre a földre született, önszerveződésünkből adódóan vagyunk ma is itt. Szentistváni értékrendek alapján álltunk ki a múltban és a jövőben is ezt szeretnénk.” Magyarnak lenni Istentől kapott küldetés Hogy túl kell élni, meg kell maradni, és a szülőföldön kell megmaradni, nem kérdés – hangoztatta Szász Jenő. Úgy fogalmazott: „Ha a Jóisten Londonban szolgáló bébiszittert akar teremteni, akkor nem Székelyföldre teremti. Nincs más választásunk, mint helytállni, felelősséget vállalni. A felelősség nem más, mint az ember válasza az Istentől kapott küldetésre. A küldetésünk pedig nem más, mint magyarnak lenni.”

 

Forrás: Székelyhon.ro

5. oldal / 7