Megállapodtak: az MPP támogatja Vincze Loránt RMDSZ-es EP-jelöltet
Szimbolikus helyszínen, a sepsiszentgyörgyi könyvtár Gábor Áron termében kötött szerdán választási együttműködésről szóló megállapodást Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
A felek elmondása szerint hosszú hetek egyeztetése előzte meg az egyezséget, amely szerint az MPP cselekvő szerepet vállal a közelgő európai parlamenti választási kampányban, a polgári párt országos és önkormányzati vezetői jelenlétükkel segítik Vincze Lorántot mandátumot szerezni az Európai Parlamentben. Az RMDSZ jelöltje, a FUEN elnöke pedig azt vállalja, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeként is elkötelezett marad az MPP által is képviselt célok mellett, és megválasztása esetén azokat az Európai Parlamentben is megjeleníti.
Az RMDSZ-es és MPP-s parlamenti képviselők és önkormányzati vezetők jelenlétében megkötött megállapodásában az áll, hogy Mezei János MPP elnök vállalja, hogy támogat minden erőfeszítést, amely a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezést sikerre juttatja, ugyanakkor fontosnak tartja a székelyföldi autonómia ügyének felvállalását a romániai parlament mellett az Európai Parlamentben is. Az MPP továbbá cselekvő szerepet vállal a FUEN-ben az SZNT nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésének ismertetése és az egymillió aláírás összegyűjtése érdekében.
Vincze Loránt azt vállalta, hogy megválasztása esetén munkakapcsolatot alakít ki a Magyar Polgári Párttal, és lehetőséget biztosít számára az Európai Parlamentben az erdélyi autonómiaformák, illetve a különböző tájegységek bemutatására. FUEN-elnökként és megválasztott képviselőként képviseli a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését, és aktívan támogatja annak sikerre vitelét, hiszen a Minority SafePack és az SZNT kezdeményezése kölcsönösen erősítik egymást.
Így kívánják európai szintre vinni az autonómia ügyét
Vincze Loránt megköszönte az MPP elnökének, Mezei Jánosnak a bölcsességet és rugalmasságot, hiszen ezzel a megállapodással is bebizonyosodott, hogy Erdélyben a felelősségteljes politikai alakulatok a nemzeti érdekeket első helyre helyezik. Rámutatott, hogy a megállapodás aláírásának helye, a sepsiszentgyörgyi könyvtár Gábor Áron terme szimbolikus helyszín, mert Háromszéken hagyományai vannak az RMDSZ, MPP és FUEN együttműködésének, hiszen mindannyian ugyanazt gondolják: minél erősebb magyar képviseletre van szükség az Európai Parlamentben. Ehhez pedig maximalizálni kell a szavazatok számát.
Mezei János, az MPP elnöke rámutatott, hogy cselekvő pártként kívánnak részt venni az erdélyi politikában, és minden eszközt fel szeretetnének használni a célok elérése érdekében, így fontosnak tartják, hogy elképzeléseik eljussanak az európai színtérre is. Emlékeztetett, hogy az MPP-nek az RMDSZ listán két képviselője van a bukaresti parlamentben, ez lehetőséget biztosít, hogy indítványaikat eljuttassák a román törvényhozásba, és Vincze Loránt támogatásával ugyanezt szeretnék tenni az Európa Parlamentben is. A polgári párt elnöke emlékeztetett, hogy eredetileg szerették volna, hogy az MPP saját jelöltje befutó helyet kapjon az RMDSZ jelöltlistán, majd volt egy koalíciós ajánlatuk is az RMDSZ-nek. Végül a harmadik változatot fogadták el, vagyis Vincze Loránt személyét kívánják támogatni a mandátumszerzésben. „Fontos volt számunkra a kívülről jövő nemzetpolitikai gondolat is, amelyet Orbán Viktor továbbított felénk” – mutatott rá Mezei János.
A megállapodás csak a kezdet
A megállapodás aláírását követő felszólalásában Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke elmondta: Erdélyben, Székelyföldön és a Kárpát-medencében csak igenekre lehet jövőt építeni. Emlékeztetett, hogy Háromszék már 2008 óta igent mond az RMDSZ és MPP közti együttműködéseknek, hiszen először a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban, majd 2015-ben, a megyei önkormányzatban is együttműködtek a Kulcsár Terza József által vezetett polgári párttal, ami 3 MPP-s polgármesteri tisztséget is eredményezett, majd 2016-ban innen indult a kezdeményezés, amely az MPP számára két parlamenti képviselői tisztséget hozott.
Tamás Sándor arra hívta fel a felek figyelmét, hogy a megállapodás aláírását követően nem lehet hátradőlni, május 26-ig dolgozni kell ahhoz, hogy Vincze Loránt reálisan bejusson az Európa Parlamentbe. Az RMDSZ háromszéki elnöke rámutatott, hogy ha az EP választásokon az RMDSZ 5 százalékot szerez, az csak Winkler Gyula mandátumára elegendő, ahhoz, hogy a lista második helyén lévő Vincze Loránt is bejusson, 7 százalékra van szükség, és ahhoz, hogy három RMDSZ képviselő kerüljön az EP-be, 9 százalékos eredményt kell elérni, ami nem lehetetlen, hiszen volt már ilyen.
Az EMNP akadályozni próbálja a kampányt?
Vincze Loránt az MPP-vel kötött megállapodás aláírását követően újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: „a megállapodás nyitva áll minden más erdélyi szervezet és párt számára is, amelyek komolyan gondolják a nemzeti együttműködést”. Hozzátette: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fele is nyitottak a párbeszédre, hiszen nemzeti ügyekben nyitva kell hogy álljanak az ajtók. Vincze Loránt leszögezte: ha az EMNP részéről érkezik megkeresés, szívesen tárgyalnak, viszont azt érzik, és ennek vannak jelei, hogy a néppárt akadályozni próbálja a kampányt. A jelölt közölte: azt kéri, hogy minden erdélyi szervezet és párt álljon be a magyar jelöltlista mögé, hiszen közös érdek, hogy maximalizálják az európai parlamenti képviseletet.
Mezei Jánost választotta elnökévé az erdélyi Magyar Polgári Párt
Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét választotta elnökévé szombaton tartott 6. országos tanácsán a Magyar Polgári Párt (MPP).
A Gyergyószentmiklóson tartott rendkívüli országos tanácson Mezei János egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre, a száz leadott szavazatból 88-at szerzett meg. Mezei János korábban a párt választmányát vezette.
A tanácskozást megelőzően Biró Zsolt elnök és a párt elnöksége benyújtotta a lemondását. A politikus felszólalásában kijelentette: úgy érzi, mind a parlamenti képviselői, mind a pártelnöki munka teljes embert kíván, és a továbbiakban a parlamenti munkára kíván összpontosítani.
A leköszönő pártelnök elismerte: döntése hátterében a párt identitásmegőrzése körüli véleménykülönbségek állnak. Úgy vélte: az a kérdés, hogy képes lesz-e a párt az önállóságát is megőrizni, ugyanakkor a többi politikai szervezettel is összefogni. Az MPP legfontosabb döntéshozó szerve a párt alapszabályának a módosításával összeférhetetlenné tette a pártelnöki tisztséget a más politikai szervezet színeiben szerzett mandátummal. Ezzel elsősorban a leköszönő elnöknek üzent, aki egy másik MPP-s politikussal együtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján szerzett mandátumot a román parlament alsóházában. A párt alelnöki tisztségére nyolcan kaptak jelölést. Közülük Kátai Attila, Fülöp Csaba, Benedek László, Mosdóczi Vilmos, és Simon Csaba számára szavazott bizalmat a testület.
Elnöki beköszöntő beszédében Mezei János a párt eredeti elveihez és szellemiségéhez való visszatérést ígérte olyan körülmények között, hogy - mint fogalmazott - azt tapasztalja: az MPP kezdte feladni jobboldali szemléletét. A megválasztott elnök kijelentette, hogy „az igazság, a nyitottság és az alázat útját” a párt szervezeti újjáépítését, a belső feszültségek megszüntetését tartja feladatának. „Együttműködve más politikai szervezetekkel önálló politikai tényező leszünk az erdélyi politikában. Nemcsak díszlet, nemcsak dísz, hanem valóban sarkantyú leszünk a nagyobb politikai szervezetek oldalán, és ígérem, hogy vágtára késztetjük a poroszkálást” - fogalmazott a pártelnök. Feladatnak tekintette megértetni a többségi nemzettel, hogy nem akkor lesz jólét és béke az országban, ha a magyarok lemondanak a jelképeikről, a kultúrájukról, hanem akkor, ha egymást megbecsülve mindkét nép szabadon élhet a megörökölt értékrendjében. Mezei János hitet tett a közösségi autonómiatörekvések mellett, melyeket az igazság útjának nevezett.
A kongresszus végén az MTI kérdésére Mezei János kijelentette mindenképpen folytatják az együttműködést az RMDSZ-szel, de tettekre kívánják biztatni a romániai magyarság legnagyobb politikai szervezetét. „Nem elég beszélni, hanem tenni kell. Ha hív a közösség, akkor meg kell jelenni a tüntetéseken, és azokon a közösségi megnyilvánulásokon, amelyeken a magyarság az erejét és a tömegben való hitét fejezi ki” - fogalmazott. Mezei János a tanácskozás soron kívüli voltával és a rövid idő alatt történt szervezéssel magyarázta, hogy a korábbi kongresszusoktól eltérően sem személyesen, sem üzenetével nem volt jelen Kövér László, a párt tiszteletbeli elnöke. Az MPP országos tanácskozását az RMDSZ részéről Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Szilágyi Zsolt elnök, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök köszöntötte. Az RMDSZ ellenzékeként 2008-ban alakult MPP 2014 óta az RMDSZ-szel együttműködésben politizál, és a romániai magyarság második legerősebb politikai szervezete. A párt politikusai 15 erdélyi településen, köztük Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson töltik be a polgármesteri tisztséget. A párt képviselői négy megyei önkormányzatban és a román parlament alsóházában is jelen vannak.
Forrás:
https://www.maszol.ro/index.php/belfold/104881-mezei-janost-valasztotta-elnokeve-az-erdelyi-magyar-polgari-part
Úzvölgye tanulsága: változnia kell a politizálásnak
Az úzvölgyi katonai temető ügye nem a legsúlyosabb az erdélyi magyarságot sújtó támadások közül, de azért annyira fontos, mert most telt be a pohár – hangzott el az EMI-táborban csütörtökön. A hogyan továbbról megoszlanak a vélemények, de azzal mindenki egyetért, hogy az elmúlt 30 év politizálását nem lehet ugyanúgy folytatni, mint eddig.
Mi történt és mi fog történni az úzvölgyi temetőben? – ez volt annak a beszélgetésnek témája, amelyen három szervezet képviselője – Mezei János (Magyar Polgári Párt), Tőke Ervin (Erdélyi Magyar Néppárt) és Sorbán Attila Örs (Erdélyi Magyar Ifjak), valamint civilek fejtették ki meglátásaikat.
Néhány kérdésben nem volt vita: az úzvölgyében a románok megalázták a magyarságot; erőszakos eszközökkel nem szabad válaszolni az ilyen támadásokra; nagyobb közösségi fellépésre volna szükség. Elhangzott, semmi meglepő nem történt a temetőavatásra felvonuló románok részéről, ez egy évszázados, jól kigondolt stratégia része volt, amelynek célja Erdély teljes elrománosítása. A román hatalom folyamatosan teszteli a magyarságot kisebb-nagyobb támadásokkal, és ezeket a teszteket rendre elbukjuk – mutatott rá Tőke Ervin. Ennek oka az, hogy nem történik igazi közösségi kiállás az atrocitásokkal szemben. Ha június 6-án ötször annyi magyar van jelen az úzvölgyi temetőnél, akkor a csendőrség – tartva egy súlyos összecsapástól – nem engedte volna a temető közelébe a Dormánfalva felől érkezőket, vélte az EMNP politikusa. Meglátása szerint az embereknek rá kell ébrednie, hogy mindenkinek megvan a feladata.
Sorbán Örs felvetette Borboly Csaba felelősségét, amint kifejtette, Hargita megye tanácsának elnöke nem tett semmit azért, hogy megakadályozza a román keresztek felállítását. Ez két dolgot jelenthet: vagy szándékosan hagyta, hogy megtörténjen, a választásokon várható szavazatokért, vagy pedig alkalmatlansága miatt képtelen arra, hogy az általa vezetett megye határait megőrizze. Hozzátette, sajnálja, hogy Borboly nem volt jelen itt az EMI-táborban, hogy válaszolhasson ezekre a felmerülő kérdésekre. Mezei János elmondta, számára a legfontosabb tanulsága az úzvölgyi történéseknek, hogy semmiképpen nem szabad személyes ütközéseknek történnie.
A magyarság szervezeteinek folyamatosan kommunikálniuk kell egymással, egymás érveit meghallgatva, pártérdekektől függetlenül közösen kell lépniük a közösséget érintő ügyekben, ugyanakkor nyitni kell a román többség felé is. Rámutatott, megdöbbentette, amikor az oktatási törvényhez benyújtott módosításuk vitája során a bukaresti román politikusok nem hitték el, hogy a magyar diákok több tantárgyból kell érettségizzenek. Nem tudnak rólunk semmit, az elmúlt 30 éves magyar politizálás nem ütötte át annyira az ingerküszöbüket, hogy érdekelje őket, mit is akarunk – fejtette ki, hozzátéve, hogy ezért kezdeményezik egy együttélési kódex elfogadtatását amelynek nemzetközi fórumokon is érvényt kell majd szerezni.
A csíkkarcfalvi Márton Róbert civilként egy kiutat lát: a közelgő helyhatósági választásokat kihasználva egy erdélyi magyar előválasztás megszervezését, hogy ennek alapján történjen a parlamenti választásokra a képviselők, szenátorjelöltek kiválasztása. Ekkor számítani lehetne arra, hogy valóban megmozdulnának a szavazók. Ellenkező esetben azért szurkol, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe, szerinte ennek a következménye felrázná a közösséget. Baliga Csaba szintén civilként az úzvölgyi eseményekről több nemzetközi szervet, többek között Oroszország követségét tájékoztatta. Kijelentette, ő a maga részről folytatni kívánja ezt.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/uzvolgye-tanulsaga-valtoznia-kell-a-politizalasnak
Az összefogás elkerülhetetlen: nemzeti kerekasztalhoz várnak minden magyar szervezetet
A széthúzás, a pártok közti ellentét eredménye, hogy a román államtól semmit nem tudunk kicsikarni, nincs egy igazi erő, amely elég hangsúlyosan „az asztalra tudna csapni”. Választási év jön, két év múlva pedig népszámlálás. Együttműködésre vannak ítélve a pártok – hangzott el az EMI-tábor utolsó panelbeszélgetése során.
A legfontosabbat hagyták a tábor végére, azt a beszélgetést, amelynek célja egy erdélyi magyar nemzeti kerekasztal létrehozásának előmozdítása volt. Az asztalnál három elnök, azaz Csomortányi István (EMNP), Sorbán Örs (EMI) és Mezei János (MPP) foglaltak helyet. Hely még lett volna, és elhangzott, hogy meghívást kapott minden nemzetpolitikában érintett szervezet, így köztük az RMDSZ is, de ők nem fogadták el. Amint Sorbán Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak vezetője felvezette, a legutóbbi EP-választások eredménye is mutatja, hogy a választópolgárok – elsősorban a fiatalok – inkább otthon maradnak, és szerinte azért, mert nem látnak egy valódi koncepciót, amit támogathatnának, csak az ellentéteket látják, eredményeket nem. Ezért elkerülhetetlen a szervezetek összefogása.
Az összefogás, az egység szó már nagyon elcsépelt lett, de tetszik, vagy nem tetszik, a pártok összefogásra vannak ítélve – szögezte le Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, rámutatva, látható tendencia, hogy egyre nagyobb számban szavaznak magyarok az újonnan alakult román pártokra, vékonyodik a magyar etnikai szavazótömb, és ha nem történik változás, előbb-utóbb a magyarság nem tud képviselőket küldeni a parlamentbe, ami súlyos problémákat okoz majd. A bejutást nehezíti, hogy a levélszavazatok miatt több voks kell majd az 5 százalékos küszöb eléréséhez is. Nem nagyon van alternatívája az együttműködésnek ilyen helyzetben – fejtette ki. A néppárt által szervezett legutóbbi tüntetések is jelezték, ha csak külön, egy-egy szervezet kezdeményezi a megmozdulást, annak nem tud ereje lenni.
Ha mindhárom párt közösen lépett volna fel, és nagyobb tömeget mozdít meg a felhívás, azzal komolyabb hatást értek volna el – mondta Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke. Hozzátette, az összefogásnak nemcsak a választási siker kell a célja legyen, hanem valóban közös munkát kell jelentsen. Ahogy a felszólalók sorolták, össze kell állítani egy listát a problémákkal, ütemtervvel és a feladatok leosztásával. Mi az, amit a parlamentben szükséges tenni, és hogyan kell ezt az utcán támogatni. Ebben a civil szervezeteknek és akár az egyházaknak is fontos szerepük lehet; le kell szögezni konkrét célokat, amelyekből nem szabad engedni, ha kell újra és újra ismételgetve, még akkor is, ha esetleg buta csökönyösségnek tűnik is ez a kiállás, hogy látható legyen: nem unjuk meg, nem adjuk fel; a megállapított problémák, célok fontosságát rangsorolni kell, és nem alkudozni másról, amíg az meg nem valósul, egy államtitkári tisztség vagy egy templom felújítására kiutalt minisztériumi támogatás nem lehet fontosabb, mint az oktatás ügye. Ugyanakkor leszögezték: a közösen összeállított, nemzeti minimumnak is nevezhető prioritási listát mindannyiuknak közösen kell felvállalniuk és közösen kell a megvalósításáért is dolgozniuk. A »fogjuk meg és vigyétek« elve nem működhet, a »fogjuk meg és vigyük« kell érvényesüljön – mutatott rá a feladat egyik legnehezebb részére Csomortányi.
Nem ideológiai, hanem személyes ellentétek vannak
A magyar politikai szervezetek között nincsenek lényegi ideológiai ellentétek, a közös munkát inkább a múltbeli sérelmek és személyes ellenszenvek, nézeteltérések akadályozzák – véli Sorbán. Így vannak esetek, amikor egyértelműen jó civil kezdeményezések azért nem kapnak támogatást más szervezetek részéről, mert mögöttes célokat képzelnek mögéje, és azt, hogy valaki politikai tőkét akar kovácsolni belőle. Az összefogást segítheti viszont, hogy az EMNP és az MPP élén is vezetőségváltás történt, a jelenlegi elnökök nem vettek részt a korábbi évek sárdobálásában, és a célok érdekében képesek felülemelkedni a sérelmeken. Az RMDSZ-nek is le kell számolnia a belső egyéni érdekekkel, azért, hogy teljes mellszélességgel oda tudjon állni a közös magyar ügy mellé – mondták. Az összefogás eredményességének és a közösségi megmozdulásnak záloga ugyanakkor, hogy egy belső nemzeti választás történjen, és a közösség által választott személyek képviselhessék majd a közösség érdekeit, végrehajtva a közösség által meghatározott célokat – hangzott el. Ha első lépésként az EMI-tábor „kerekasztalánál” helyet foglaló két párt közt indul el az együttműködés, várják az RMDSZ csatlakozását is. Helyzetet teremtenek, és ezzel változtatnak a 100 éves erdélyi politizáláson, amikor az erdélyi magyar vezetők csak futottak a helyzet után, akkor akartak fellépni bizonyos történések ellen, amikor már megtörténtek, ahelyett, hogy megelőzték volna azokat, pedig lehetőségük lett volna rá – fejtették ki.
https://szekelyhon.ro/aktualis/az-osszefogas-elkerulhetetlen-nemzeti-kerekasztalhoz-varnak-minden-magyar-szervezetet
Magyarnak lenni Istentől kapott küldetés – nemzetstratégiáról az EMI-táborban
Hol tart ma Székelyföld romániai viszonylatban? Kinek és milyen szerepe van abban, hogy megmaradjon az erdélyi magyarság? Milyen jövőt remél Magyarország a ma alkalmazott nemzet- és családpolitikájától? – többek között ezen felvetések mentén zajlott a Magyar nemzetstratégia Erdélyben és a Kárpát-medencében címmel tartott kerekasztal-beszélgetés szombaton, az EMI-táborban.
A témában Kövér László, a Magyar Országgyűlés, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Sorbán elöljáróban kifejtette, az erdélyi magyarságnak számos kihívással kell szembenéznie, valamennyi kísérlet arra, hogy kényelmetlenné tegye itt az életet. A túléléshez egységes fellépésre van szükség magyar részről – mondta, és ismertette az EMI kezdeményezését, amely nemzeti kerekasztal megalapítását helyezi kilátásba.
A tábor zárónapján, vasárnap erre az eseményre várja az erdélyi magyar pártokat, szervezeteket, civileket az ifjúsági szervezet. A magyarságot érintő ügyekben közös fellépésre van szükség „Ha a politikusok a közösség érdekei alá rendelik saját érdekeiket, van jövő. Ezért üdvözlendő az EMI kezdeményezése. Egyezzünk meg egy olyan minimumban, ami mellől egyetlen magyar párt, szervezet sem tágíthat. Egységet kell képviselnünk” – mondta Mezei János. A Magyar Polgári Párt szerepvállalásáról beszélve rámutatott, annak ellenére, hogy sokan az erdélyi magyarság megosztásával bélyegzik meg a szervezetet, megalakulásával az MPP tulajdonképpen az addigi egyeduralmat számolta fel, megteremtve a választás lehetőségét. A vállalt sarkantyúszereppel az a cél, hogy adott esetben számon kérje, máskor cselekvésre sarkallja „konkurenseit”, a helyhatósági választásokon pedig az egészséges megmérettetésre adjon lehetőséget. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyarságot érintő ügyekben közös fellépésre van szükség az erdélyi magyar politikai alakulatok részéről Ha nem egységesen, nem egy cél mellé sorakozunk fel, akkor valóban megtörténik a szétszakadás – mondta.
Az erdélyi magyarság hogyan továbbjának kérdésre is ez lehet a válasz – tette hozzá. A kérdésben fontosnak tartja továbbá a kommunikáció elindítását a románsággal annak érdekében, hogy mind a politika, mind pedig a társadalom szereplői megértsék, „az erdélyi magyarság erre a földre született, önszerveződésünkből adódóan vagyunk ma is itt. Szentistváni értékrendek alapján álltunk ki a múltban és a jövőben is ezt szeretnénk.” Magyarnak lenni Istentől kapott küldetés Hogy túl kell élni, meg kell maradni, és a szülőföldön kell megmaradni, nem kérdés – hangoztatta Szász Jenő. Úgy fogalmazott: „Ha a Jóisten Londonban szolgáló bébiszittert akar teremteni, akkor nem Székelyföldre teremti. Nincs más választásunk, mint helytállni, felelősséget vállalni. A felelősség nem más, mint az ember válasza az Istentől kapott küldetésre. A küldetésünk pedig nem más, mint magyarnak lenni.”
Forrás: Székelyhon.ro
Vegyünk részt minél többen az úzvölgyi megemlékezésen!
Az utóbbi idők eseményei bebizonyították, hogy történelmünket nem elég ismernünk, azt meg is kell ismertetnünk, el kell fogadtatnunk másokkal is. És nem csupán fiataljainkkal, hanem mindazokkal, akik kétségbe vonják szülőföldön való létünk jogosultságát, azokkal, akik azért ténykednek, hogy kényelmetlenné tegyék számunkra itt az életet, ellehetetlenítsék magyar megmaradásunkat.
Az úzvölgyi hadi temető feldúlásával hősi halottaink nyughelyét és magyarságunkat is meggyalázták. Nekünk kötelességünk megvédeni, továbbörökíteni múltunk emlékeit. Fontos hát, hogy a hagyományos augusztus 26-i úzvölgyi megemlékezésen, a román átállást követő 1944-es szovjet támadás 75. évfordulóján minél többen vegyünk részt, mutassunk fel számbeli erőt, magyar egységet. Közös imával, kegyeletteljes emlékezéssel tegyünk bizonyságot arról, hogy hőseink áldozatvállalása a keleti határon nem volt hiábavaló – nemzetünk Istentől kapott küldetéséért, a szülőföldön való megmaradásért mi ma békés eszközökkel, határozott kiállással teszünk meg minden tőlünk telhetőt. Emlékezzünk, ugyanakkor emlékeztessünk arra, hogy a földet, amelyet elődeink ránk bíztak, mi megőrizzük és továbbadjuk a következő nemzedékeknek.
Gyergyószentmiklós, 2019. augusztus 19.
A Magyar Polgári Párt képviselői Tusványoson
A Magyar Polgári Párt (MPP) tagjai közül idén is többen kaptak meghívást a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) programjaira – politikusokként, tisztségviselőkként, szakemberekként vesznek részt különböző témájú pódiumbeszélgetéseken.
A rendezvény hivatalos megnyitóján, július 24-én, délelőtt 10 órakor Albert Tibor, a házigazda Tusnádfürdő MPP-s polgármestere köszönti a rendezvényt. Ugyancsak 24-én, szerdán, 13 órától Rákossy Botond József, az MPP Hargita megyei szervezetének elnöke földmérő szakember minőségében értekezik az Úz-völgye és egyéb határvitáink címmel zajló kerekasztal-beszélgetés keretében.
Márton Zsuzsanna, Egri község MPP-s polgármestere a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) elnökeként kapott meghívást Tusványosra. Szerdán, a 11 órakor kezdődő Nők & Nemzet címmel meghirdetett beszélgetés egyik partnere, csütörtökön, a szintén 11-től kezdődő Az iskola és a családi életre nevelés. Fából vaskarika? című beszélgetés résztvevőjeként szól a témához, pénteken 16 órától pedig A védőnői ellátás lehetőségei otthon és itthon címmel zajló programpont keretében fejti ki véleményét.
Pénteken 13 órától Gálfi Árpád székelyudvarhelyi, illetve Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi MPP-s polgármesterek a Kiállunk jogainkért – a székelyföldi perek nyomában címmel meghirdetett pódiumbeszélgetés meghívottjai. Orbán Árpád, székelyudvarhelyi MPP-s alpolgármester szintén pénteken, a 11 órától kezdődő A székelyföldi – székelyudvarhelyi felsőoktatás jövője című beszélgetésre kapott meghívást.
Kulcsár-Terza József, MPP-s parlamenti képviselő az Erdélyi autonómia-kerekasztal egyik meghívottja – a beszélgetés pénteken 13 órától kezdődik a Kós Károly sátorban. Ezt megelőzően, 11 órától, ugyanezen a helyszínen egy másik témában, a Beke István és Szőcs Zoltán egy éve börtönben címmel zajló beszélgetésen is kifejti véleményét.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke az Együtt a Kárpát-medencében! témában zajló pódiumbeszélgetésen vesz részt; a programot pénteken délelőtt fél 10-től tartják a Lőrincz Csaba sátorban.
Hargita megyei önkormányzati képviselői minőségében is meghívást kapott a rendezvényre Mezei János: csütörtökön 12.30 órától a Közigazgatási és közösségi önkormányzataink címmel meghirdetett értekezésen fejti ki véleményét a témában.
Az említett pódiumbeszélgetések helyszíne, további meghívottjai a www.tusvanyos.ro oldalon. Ugyanitt érhető el Tusványos teljes programja.
Gyergyószentmiklós, 2019. július 23.
A magyar kormány képviselőivel tárgyaltak az MPP-s politikusok
Budapesten találkozott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével hétfőn, január 21-én Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Kulcsár-Terza József, az MPP parlamenti képviselője. A megbeszélésen ismertették a tisztújítás alkalmával hivatalba lépett új elnökség célkitűzéseit. Rámutattak, a jövőben cselekvő pártként kívánnak szereplői lenni a politikai életnek, cselekvésre fogják sarkallni az országban működő magyar és román döntéshozó szerveket. Kiemelték, az MPP számára fontos a kisebbség érdekeinek képviselete, a romániai székelység és magyarság gazdasági megerősítése, és olyan programok elindítása, amelyek a fiatalság itthonmaradását célozzák meg. Hangsúlyozták, az MPP, a Fidesszel azonos elvrendszert képviselve, erősíteni kívánja az erdélyi magyarságban ezen közös irányelv elfogadását.
A magyar kormány képviselői támogatásukról biztosították az MPP-t.
Az MPP befutó helyet kér az RMDSZ jelöltlistáján
Közlemény
Megújult lendülettel folytatja a munkát az MPP országos választmánya
Idén ismét a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiatervezetet – döntött egyöntetűen a Magyar Polgári Párt (MPP) országos választmánya a hétvégén, Székelyudvarhelyen tartott ülésén. A jelenlévők kinyilvánították: az autonómia ügyében továbbra is elszántak, újra és újra a törvényhozók elé terjesztik a tervezetet annak érdekében, hogy életben maradjon a székelyföldi autonómia kérdésköre. A dél-tiroli példa a remény arra, hogy a hosszas és kitartó törekvés Romániában is pozitív eredményt szülhet.
A közelgő európai parlamenti választások témáját hosszasan vitatta meg a választmány. Megvizsgálva a választásokon való részvétel lehetőségeit, eldöntötték: az RMDSZ és az MPP közötti együttműködési megállapodást alapul véve tárgyalásokat kezdeményeznek a szövetséggel. Bejutó helyre számítanak jelöltjük, Márton Zsuzsanna, Egri község (Szatmár megye) polgármestere számára, aki az MPP jobboldali politikáját és az Európai Parlament nemzeti oldalát erősítené. A tárgyalások lefolytatására a vezetőség kapott megbízást az MPP választmányának részéről. Alternatívák is megvitatásra kerültek a témában, a döntéshozók elhatározták, hogy a Magyar Polgári Párt nem zár ki egyetlen lehetőséget sem, amellyel megjeleníthetik a párt célkitűzéseit az európai parlamenti választásokon.
A választmányi ülésen Mezei János bemutatta annak az általa készített felmérésnek az eredményeit, amely a párt belső ügyeit, vagyoni helyzetét tárgyalja 2018. december 31-el bezárólag, ugyanakkor megtörténtek a tavaly novemberi elnökváltás miatt szükségessé vált változtatások az MPP szervezeti felépítésében. A Mezei János elnökké választásával üresen maradt választmányi elnöki széket Pethő István, a párt Kovászna megyei önkormányzati képviselője foglalta el. Az ügyvezető elnöki feladatkör betöltésére Salamon Zoltán, az MPP Hargita megyei elnöke kapott megbízást. Az ülésen az etikai, illetve a pénzügyi bizottság összetételéről is döntöttek.
„Nagyon mozgalmas időszak elé nézünk, az elkövetkező két évben négy választás is lesz. Fontosak az időben és a jól meghozott döntések, illetve ezeknek a kivitelezése. Ehhez a több mint 20 éves politikai és önkormányzati tapasztalatomat teszem hozzá” – ígéri Pethő István, újonnan megválasztott választmányi elnök.
Salamon Zoltán az értékek és érdekek sokszínűsége jegyében lát hozzá az ügyvezetői elnöki munkához. „A Kárpát-medencei nemzeti együttműködés elvitathatatlan erő, megmaradásunk záloga, ugyanakkor a romániai magyarság lélekszámából kiindulva természetes, hogy ezt a régiót, illetve az itt élő magyar közösséget több szervezet is képviselje. Ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy helye és ideje van a versenynek, helye és ideje van az együttműködésnek. Az elmúlt időszakban felmutattuk a verseny és az együttműködés helyes arányát, amelyet a választók megelégedéssel igazoltak vissza. Elsődleges feladatomnak tekintem, a nemzetpolitikai célok szem előtt tartásával, hogy az értékek és érdekek sokszínűsége jegyében haladjunk tovább” – fogalmazott.
„Maratoni ülésen, jó hangulatban, operatívan vittük végig a napirendi pontokat. Úgy érzem, hogy elkötelezett szándék és szív mellett a racionalitás elve alapján tudtuk meghozni döntéseinket. A csapat egységes, lelkes és cselekvőkész” – összegzett az ülés lejárta után Mezei János elnök. Megelégedéssel nyugtázta azt is, hogy a választmány tagjainak köréből közel 4000 lej gyűlt a csíkszeredai börtönben raboskodó Beke István és Szőcs Zoltán családja számára. A gyűjtést a Csíkszék Székely Tanácsának kezdeményezését felkarolva szervezte meg hétvégi találkozóján az MPP.
Még...
Törvénybe iktatnák a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó pontját
Az RMDSZ azt szeretné, hogy legyen törvény a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó pontja. „A mindmáig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket az RMDSZ a centenárium évében törvényerőre emelné.
Az erdélyi magyar politikai pluralizmus olyan érték, amit óvnunk kell, de politikánk nem lehet öncélú.
Az erdélyi magyar politikai pluralizmus olyan érték, amit óvnunk kell, de politikánk nem lehet öncélú. A politikai pluralizmus jegyében az MPP addig őrzi meg létjogosultságát, ameddig szem előtt tartja: a választás szabadságának jegyében úgy viszonyul a politikai verseny és együttműködés kérdéséhez, hogy az nem csak a magyar érdek érvényesítését, hanem a magyarok közötti békességet is erősítse – fejtette ki Biró Zsolt leköszönő pártelnök. Biró Zsolt ugyanakkor az MPP szervezeti önállóságának megőrzése tárgyában egy határozattervezetet is előterjesztett (a párt 2012-ben elfogadott határozatának megerősítése) amit a küldöttek döntő többséggel elfogadtak. Ez a határozat biztosította eddig is az MPP függetlenségét, ez kell legyen a garancia ezután is, hogy a párt ellenálljon az esetleges fúziós törekvéseknek, megmaradjon és önálló politikát folytathasson – indokolta előterjesztését Biró Zsolt.
A kongresszuson módosították a párt alapszabályzatát. Ennek értelmében az MPP-ben nem tölthet bevezető tisztséget (országos, megyei, illetve helyi szinten olyan személy), aki más párt vagy szervezet színeiben nyert parlamenti, polgármesteri vagy tanácsosi mandátumot.
A továbbiakban Biró Zsolt kongresszusi beszédét olvashatják:
KMKF szakpolitikai ülése
Nem vigasztalhat, hogy vannak nemzetrészek, ahol sokkal nehezebb helyzetben vannak a magyarok. Az ukrajnai magyarok és románok összehangolnák lépéseiket, az ukrán kormány jogsértő intézkedései ellen tiltakoznak. A KMKF szakpolitikai munkacsoportjának mai ülésén a kárpátaljai oktatási helyzetet vitattuk meg. Szóba kerültek a szerzett jogok folyamatos visszaszorítására tett kísérletek. Ebben a kérdésben Romániában sem állunk jól - hívtam fel a résztvevő képviselők figyelmét, javasolva, hogy egy következő találkozón tűzzük napirendre a kérdést. Vitányi István társelnök a felvetésre reagálva jelezte, a következő találkozón napirendre kerül a téma.
Konszenzusra van szükség
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta: konszenzusra van szükség a politikai pártok és a civil szervezetek között, különben hiába küzdenek az autonómiáért, sosem érik el. Amíg a közösség azt érzi, hogy nincs egyetértés a szervezetek között az autonómia ügyében, vagy azt, hogy vannak, akik politikai tőkét akarnak kovácsolni ebből a kérdésből, nem fogja támogatni a törekvéseiket – magyarázta. Hozzátette: márpedig tömegbázis nélkül nehéz eredményt elérni.