Kormányalakítás: közös közleményben vádolja kétszínűséggel az RMDSZ-t az EMNP és az MPP elnöke
Elégedetlen az RMDSZ és a kisebbségi kormányzásra készülő román Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyezségével az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP).
Csomortányi István, az EMNP elnöke és Mezei János, az MPP vezetője a szerkesztőségünkhöz kedden eljuttatott közös nyilatkozatban megalkuvással vádolja az RMDSZ-t. Szerintük a szövetség a nemzeti érdek elé helyezte saját politikai érdekeit, amikor úgy egyezett meg a PNL-lel a kormány parlamenti támogatásáról, hogy az egyezségbe nem kerültek bele a magyarság legégetőbb kérdései. Csomortányi és Mezei a közelmúlt egyik legpozitívabb eseményének tekintette, hogy a baloldali kormány bukásával „hároméves kormányzati rémálom ért véget”. Nehezményezték azonban, hogy az RMDSZ már „átállította vitorláit”, és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kegyeit kezdte keresni.
Úgy vélték: a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó politizálás „nemcsak potenciális konfliktusforrásként szolgál a románság és a magyarság között, de köpönyegforgatóként mutatja be az erdélyi magyarság egészét”. „Az RMDSZ ennek az átmeneti és a hatalomgyakorlásban erősen korlátozott román kormánynak ezúttal is biankó csekket állított ki, hiszen a nyilvánosságra hozott támogatási feltételek között nem szerepel sem a kulturális, sem a területi autonómia kérdése, nincs szó nyelvi jogaink bővítéséről, nem kérik sem a MOGYE, sem pedig a Bolyai Egyetem ügyének közösségünk számára kedvező rendezését, szóba sem kerül a kommunista rezsim által elkobzott javaink teljes körű visszaszolgáltatása, de még a magyarlakta vidékek legalább arányos gazdasági támogatása sem része az egyezségnek” – sorolta a hiányolt témákat a két pártelnök.Az EMNP és az MPP vezetője emlékeztet arra az MPP által korábban megfogalmazott elvárásra, hogy képezze részét az alkunak a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán számára adandó elnöki kegyelem. „Az erdélyi magyarság és annak képviselete nem működhet együtt egyetlen román kormánnyal sem, amíg két nemzettársunk koholt vádak alapján és jogtalan módon van bebörtönözve” – szerepel a közös állásfoglalásban. A két pártelnök kezdeményezte az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását és az erdélyi magyar politikai szervezetek tárgyalásainak elkezdését. „Az egységről nemcsak beszélni kell, hanem meg is kell azt teremteni!” – nyomatékosította közös nyilatkozatában Csomortányi István, az EMNP és Mezei János az MPP elnöke.Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ hétfő este kötött megállapodást a PNL-lel a román kormány parlamenti támogatásáról. A dokumentumban a kisebbségi kormányzásra készülő PNL többek között azt vállalta, hogy érvényt szerez a kisebbségi jogokra vonatkozó törvényeknek és nemzetközi szerződéseknek.
Egységre és nem kétszínűségre van szüksége az erdélyi magyarságnak!
Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének és Mezei János a Magyar Polgári Párt elnökének közös közleménye
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) elégedetlen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális párt alkujával, mely során az RMDSZ ismételten saját politikai érdekeit helyezte nemzeti érdekeink elé.
Az erős és hiteles magyar képviselet újrateremtéséhez elengedhetetlenül szükséges a politikai pluralizmuson alapuló új egység megteremtése. Reményünket fejezzük ki, hogy ennek jegyében az RMDSZ is félreteszi pártérdekeit, és az érdemi tárgyalások megkezdéséhez – tíz esztendőnyi szünetet követően – támogatni fogja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását.
Bár mindenképp a közelmúlt politikai történéseinek egyik legpozitívabbja volt, hogy három éves kormányzati rémálom ért véget a PSD kormány bukásával, azonban magyar közösségünk nem lélegezhet fel, hiszen ahogy az szokása, bukaresti "érdekképviseletünk" már átállította vitorláit és elkezdte az aktuálisan legerősebb párt, a Nemzeti Liberális Párt kegyeit keresni. Hangsúlyosan ellenezzük ezt a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó politizálást, mely nem csak potenciális konfliktusforrásként szolgál a románság és a magyarság között, de köpönyegforgatóként mutatja be az erdélyi magyarság egészét.
A sajtóban közöltek alapján világos, hogy az RMDSZ ennek az átmeneti és a hatalomgyakorlásban erősen korlátozott román kormánynak ezúttal is biankócsekket állított ki, hiszen a nyilvánosságra hozott támogatási feltételek között nem szerepel sem a kulturális, sem a területi autonómia kérdése, nincs szó nyelvi jogaink bővítéséről, nem kérik sem a MOGYE, sem pedig a Bolyai egyetem ügyének közösségünk számára kedvező rendezését, szóba sem kerül a kommunista rezsim által elkobzott javaink teljeskörű visszaszolgáltatása, de még a magyarlakta vidékek legalább arányos gazdasági támogatása sem része az egyezségnek.
Továbbá az erdélyi magyarságot ért legaggasztóbb jogsérelem, Beke István és Szőcs Zoltán, még a román jogrendet is megcsúfoló bebörtönzésének ügye sem került terítékre, annak ellenére, hogy az ügyben kizárólagos hatáskörrel felruházott államelnök a PNL tagja. Korábban felhívtuk az RMDSZ figyelmét a nyilvánosság előtt is arra, hogy véleményünk szerint az erdélyi magyarság és annak képviselete nem működhet együtt egyetlen román kormánnyal sem, amíg két nemzettársunk koholt vádak alapján és jogtalan módon van bebörtönözve.
A dolgok jelen állása szerint, szintén sokakkal együtt találjuk sérelmezőnek és tisztességtelennek erdélyi magyar közösségünkkel szemben, hogy az RMDSZ a PNL-vel folytatott tárgyalások alkalmával valamennyi magyar nevében, de a két erdélyi magyar párt (egyik parlamenti szövetségese) megkerülésével járt el, miközben továbbra is folyamatosan egységről szól kommunikációja.
A történtek fényében kezdeményezzük , hogy a magyarság politikai szervezeteinek vezetői kezdjenek tárgyalásokat, hiszen az előttünk álló önkormányzati és parlamenti választások megkerülhetetlenné teszik a magyar-magyar párbeszédet. Az egységről nem csak beszélni kell, hanem meg is kell azt teremteni.
Csomortányi István, EMNP elnök
Mezei János, MPP elnök
2019. október 29.
Nyílt levél Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének és államelnökjelöltjének figyelmébe
Tisztelt Elnök Úr!
Klaus Johannis, Románia államelnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) államelnökjelöltje a közelgő választásokon Ludovic Orban-t a PNL elnökét bízta meg, hogy a megbuktatott Dăncilă kabinet helyett új kormányt alakítson.
Követve az egyeztetéseket, az új kormány felállításáról megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Liberális Párt nem képes megszerezni a szükséges parlamenti szavazatokat az RMDSZ támogatása nélkül. Elviekben támogatva az Önök feltételeit, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról, melyet a leendő kormány megszavazása kapcsán állítottak, hiányoljuk a magyarság számára néhány égető probléma megoldásának követelését.
Emlékeztetni szeretnénk Önt és az RMDSZ képviselőit, hogy két nemzettársunk, Beke István és Szőcs Zoltán jelenleg börtönben vannak alaptalan vádak alapján egy olyan koncepciós eljárás következtében, mely csúfot űz a jogállamiság fogalmából. Ilyen súlyos sérelem nem érte közösségünket és annak jogait, a kommunista rezsim megbukása óta.
Jelenleg Klaus Johannis a PNL államfőjelöltje előtt van egy beadvány, mely többek között kéri Beke István és Szőcs Zoltán ügyének felülvizsgálatát és azt, hogy az államfő kegyelemben részesítse őket, mely hivatalának kizárólagos hatásköre.
Véleményünk szerint a Romániában élő magyar közösség és annak érdekképviseleti szervezetei nem támogathatják egyetlenegy román kormány megalakulását sem addig, amíg közösségünk két tagja jogtalan módon börtönben van. Főképp, ha a kormányzáshoz támogatást kérő párt államelnökjelöltjének lehetőségében áll azonnali módon orvosolni ezt az elfogadhatatlan helyzetet.
Nyomatékosan kérjük Önt és az RMDSZ összes parlamenti képviselőjét, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartásával követeljék egy esetleges kormány kialakításának támogatásárért cserébe, hogy Beke István és Szőcs Zoltán ügye mielőbb jogszerűen rendeződjön!
Bízva abban, hogy a reálpolitikai számítások helyett elsősorban nemzettársaink sorsát tartják majd szem előtt, kívánunk eredményes munkát a magyarság érdekében.
Mezei János,
a Magyar Polgári Párt elnöke
Gyergyószentmiklós, 2019. október 25.
Hiába próbálják megakadályozni a nemzeti oldal egyesülését a román bíróságokon. Az MPP szabályosan működik.
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöksége határozottan visszautasítja azokat a szabálytalan eljárásra vonatkozó vádakat, amelyekkel a párt elnökét, elnökségét és választmányát illették az elmúlt napokban. Az október 17-én tartott választmányi ülés, melyen részt vett a Magyar Polgári Párt megyei elnökeinek, polgármestereinek és elnökségének többsége, így a párt Országos Választmányának többsége is, az Alapszabályzat előírásainak megfelelően zajlott le, az ott meghozott döntések pedig érvényesek.
„Az ülés elején a megjelent választmányi tagok a jelenléti ív alapján megállapították, hogy teljesült a kvórum. Az a tény, hogy egyesek bojkottálni próbálták az ülést és még mindig a nyilvánosságon keresztül próbálják meg gyengíteni a pártot diktatúrát kiáltva, csak azt bizonyítja, hogy mennyire súlytalan az RMDSZ-közeli frakció az MPP-n belül. Ha építőjellegű lenne a szándékuk, akkor jelen lettek volna, és véleményt formálnak ők is. Hiába próbálják meg egyesek megakadályozni a nemzeti oldal egyesülését a román bíróságokon. Az MPP szabályosan működik” – számolt be Mezei János, akit az ülés elején megszavaztak annak levezetésére. „Egységesen megy tovább a csapat, a nemzeti érdekképviselet útján és nagyon sajnálom, hogy több tagunkat, így Kulcsár-Terza Józsefet is becsapták, mint Simon Csabát, akinek a nevét felhasználva éltek vissza. Nem tudom, hogy a képviselő úr honnan veszi, hogy bárki is ki akarja őt zárni a pártból, vagy hogy szabálytalanul folytattuk le az ülést. Ha a bojkottálás helyett a Háromszékről megjelent választmányi tagok is részt vettek volna az ülésen, ma már sokkal kevesebb félreértés keringene. Mindenkinek, aki a nemzeti oldalon akar politizálni, és nem a személyes ambíciói vezérlik, helye volt mindig, és helye is lesz a csapatban” – összegezte a párt elnöke.
„Az MPP országos választmánya az ülés elején 37 főből állt, húszan írták alá a jelenléti ívet. Akárhogy is számoljuk, jelen volt a testület felénél több tagja. A matematika egy nehéz dolog tud lenni, de ez nem annyira az” – tette hozzá Sorbán Attila Örs a párt ügyvezető elnöke. „Aki pedig az állítja, hogy nem volt az Alapszabályzatnak megfelelő az ülés, az nem olvasta el az MPP alapszabályzatát vagy nem érti azt, vagy pedig szándékosan félretájékoztatja a közvéleményt. Olvashattuk, hogy Biró Zsolt és Salamon Zoltán azt állítják, hogy az összeolvadás mellett jogtalanul döntött a választmány. Ez tényszerűen nem így volt, a választmány csak felhatalmazta az elnökséget a fúziós tárgyalások megkezdésére, hogy az Országos Tanács, melynek ez a kérdés hatásköre, dönthessen majd róla. Ezt mi úgy a belső fórumokon, mint a nyilvánosság előtt közöltük az ülés után. Mi ez ha nem szándékos félretájékoztatás és becsapása a közvéleménynek és az MPP tagságának?”– folytatta Sorbán.
Jelenleg a Magyar Polgári Párt Országos Választmánya 36 tagból áll, mivel a 17-i gyűlés során a testület megszavazta Biró Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő kizárását. A kizárási eljárás – melyet többek közt Kulcsár-Terza József is kért – fő indoka az volt, hogy Biró több pontban megsértette a párt alapszabályzatát és nem írta alá a parlamenthez benyújtott autonómia-statútumot.
Gyergyószentmiklós, 2019. október 22.
Egyesülni akar az MPP az EMNP-vel – Kizárták Biró Zsoltot a polgári pártból
Az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) történő fúzió mellett foglalt állást a Magyar Polgári Párt (MPP) választmánya. A két alakulat egyesülését korábban a néppárt is erőteljesen szorgalmazta.
Az MPP választmánya csütörtökön Gyergyószentmiklóson ülésezett, ahol a két erdélyi magyar jobboldali párt fúziója mellett foglalt állást. A testület az alakulat országos elnökségét bízta meg azzal, hogy az egyesülés megvalósíthatóságának részleteiről lefolytassa a tárgyalásokat az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP).
Az MPP-nek az ülésről szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a polgári párt választmányának tagjai egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság számára a két jobboldali párt egyesülése eredményezheti a választás valódi szabadságát, és hogy az összefogás reményt nyújthat azoknak a politikából kiábrándult magyar szavazóknak is, akik az egységes nemzeti érdekképviselet hiányában rég távolmaradnak az urnáktól.
Az MPP-vel való egyesülés gondolata az EMNP-ben is megfogalmazódott, az alakulat már korábban, Szilágyi Zsolt elnök irányítása alatt is többször megfogalmazta, hogy a két párt egyesülése hatékony alternatívát jelenthetne az RMDSZ-szel szemben.
Ezt az irányt Szilágyi utódja, az EMNP élére idén márciusban megválasztott Csomortányi István is felkarolta. Egyébként az Erdélyi Magyar Néppárt október 11-én Torockón ülésezett országos választmánya prioritásként határozta meg az MPP-vel megkötendő országos koalíciós megállapodás megvalósítását.
Különben az MPP választmányának csütörtöki ülésén az alakulat testülete megszavazta Biró Zsolt korábbi elnöknek a pártból való kizárását. Az alakulat közölte: a titkos szavazáson a jelenlévők egyhangúlag egyetértettek a legszigorúbb fegyelmi szankció alkalmazásával. Egy korábbi ülésén a választmány még elutasította a kizárások politikáját, és Pethő István akkori választmányi elnök annak a nyílt levélnek is aláírója volt, amely egy hete lemondásra szólította fel Mezei János pártelnököt. Most a választmány visszahívta Pethő Istvánt a testület elnöki tisztségéből, és Helmeczi Tibort, a Bihar megyei szervezet elnökét bízta meg a tisztség ellátásával.
„Nem szabad engednünk azoknak, akik szándékosan vagy csak félreértések miatt le akarnak téríteni minket a választott utunkról. Ma igazoltuk a párt egységét: az elnökség, a megyei elnökök, polgármestereink és a választmány többsége is egységesen támogatja a meghozott döntéseket. Félre kell tegyük konfliktusainkat és a nemzeti oldal erősítésére kell összpontosítanunk a továbbiakban” – idézte a közlemény Mezei Jánost, a párt elnökét.
Az MPP-ben július közepén jelentkeztek feszültségek Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester kapcsán. A polgármestert a városi pártszervezet önkényes vezetéssel vádolta meg, és Mezei János országos elnök jelenlétében le is váltotta politikai tisztségéről, majd később kizárta a párttagok sorából. A szeptember 26-án tartott választmányi ülésen Mezei János további kizárásokat kezdeményezett, ezeket azonban a választmány leszavazta. A gyűlésen az elnök személyéről bizalmi szavazást is tartottak, amelyen ugyanannyian szavaztak a bizalom megvonására, mint ahányan bizalmat szavaztak az elnöknek. A voksoláson maga az elnök is részt vett és szavazott. Október 9-én lemondásra szólította fel Mezei Jánost a párt vezetőinek egy csoportja.
Mezei Jánost 2018 novemberében választotta az MPP elnökévé a párt országos küldöttgyűlése, miután az MPP-ben a párt identitásának megőrzésével kapcsolatos nézetkülönbségek alakultak ki. A korábbi elnök, Bíró Zsolt a lemondásával előzte meg, hogy leváltsák tisztségéből.
Forrás: Krónikaonline.ro
https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/egyesulni-akar-az-mpp-az-emnp-vel-n-kizartak-biro-zsoltot-a-polgari-partbol
A jobboldal összefogását támogatja az MPP választmánya
Egységesen a két erdélyi magyar jobboldali párt fúziója mellett foglalt állást a Magyar Polgári Párt (MPP) választmánya csütörtökön, Gyergyószentmiklóson tartott ülésén. A testület az országos elnökséget bízta meg azzal, hogy az egyesülés megvalósíthatóságának részleteiről lefolytassa a tárgyalásokat az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP). Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság számára a két jobboldali párt egyesülése eredményezheti a választás valódi szabadságát, és hogy az összefogás reményt nyújthat azoknak a politikából kiábrándult magyar szavazóknak is, akik rég távolmaradnak az urnáktól, az egységes nemzeti érdeképviselet hiányában.
Folytatva a szeptember 26-i választmányi ülést, az MPP újra összeült döntéshozó fóruma csütörtökön szavazott Biró Zsolt pártból való kizárásáról. A titkos szavazáson a jelenlévők egyhangulag egyetértettek a legszigorúbb fegyelmi szankció alkalmazásával.
Továbbá Pethő István választmányi elnöki tisztségéből való visszahívásával is egyöntetűen egyetértett a választmány, és új elnök személyéről is döntöttek a tagok. Ennek értelmében Helmeczi Tibor, a Bihar megyei szervezet elnöke látja el a továbbiakban a választmányi elnöki teendőket.
„Nem szabad engednünk azoknak, akik szándékosan vagy csak félreértések miatt le akarnak téríteni minket a választott utunkról. Ma igazoltuk a párt egységét: az elnökség, a megyei elnökök, polgármestereink és a választmány többsége is egységesen támogatja a meghozott döntéseket. Félre kell tegyük konfliktusainkat és a nemzeti oldal erősítésére kell összpontosítanunk továbbiakban”– fogalmazott Mezei János, a párt elnöke.
Új elnök a Hargita megyei szervezet élén
A késő délután kezdődött választmányi ülést megelőzően, szintén Gyergyószentmiklóson tartották az MPP Hargita megyei szervezetének küldöttgyűlését, amelynek fő napirendi pontja az elnökválasztás volt. A korábban megüresedett megyei elnöki tisztség betöltésére – egyedüli jelöltként – a gyergyószentmiklósi Czink Attila kapott megbízást.
Az ülésen az öttagú elnökség összetételéről is döntöttek. Alelnöknek Farkas Csabát választották, az elnökség tagjai pedig Hadnagy Zoltán, Szakál Csaba és Kémenes László lettek.
A megyei szervezet etikai bizottsága élére is új elnököt választottak a küldöttek Sorbán Attila személyében.
Gyergyószentmiklós, 2019. október 17.
Nem mondok le csak azért, mert ezt szeretnék az RMDSZ-es MPP-sek!
Újabb fejezettel bővült az forgatókönyv, amelyet már néhány éve a Magyar Polgári Párt elhallgattatásáért, feloszlatásáért dolgoztak ki azok a politikai ellenfelek, akiknek érdekei kerülnek veszélybe, ha szervezetünk valóban azokat az irányelveket követi, amelyekért eredetileg létrejött.
Az október 8-án keltezett nyílt levél, amely lemondásra szólít fel, nem más, mint egy elkeseredett próbálkozás egy olyan csoport részéről, amely azt kapta feladatául, hogy az MPP-t meggyengítse és továbbra is kiszolgáltassa. Az elkeseredettésügket mi sem mutatja jobban, minthogy pártunkon belül egyetlen fórumon sem tudják a többséget maguk mellé felsorakoztatni, sőt olyan emberekkel íratták alá nyílt levelüket, akik nem tagjai szervezetünknek.
Ez a csoport egy jó ideje dolgozik azon, hogy kívülről és belülről gyengítse a Magyar Polgári Pártot, és kihasználva azt, hogy az elnökség nem hajlandó szervezetünket lejáratni belső ügyeink kiteregetésével, azt a látszatot próbálják kelteni, hogy szakadás van a párton belül.
Ez nincs így. A még „csendes” többség az elnökség mellett áll abban a munkában, amellyel vissza kívánjuk terelni a Magyar Polgári Pártot a Biró Zsolt-féle megalkuvás útjáról, hogy újra kizárólag a nemzeti érdekképviselet pártjává váljunk.
Mi sem bizonyítja jobban a bomlasztó szándékot és az elkeseredettséget, mint hogy nem egy Országos Tanács összehívásához gyűjtöttek aláírásokat, hanem egy, ismét a párt rossz hírét keltő nyílvános levélhez.
Amíg az elnökség a párt többségének bizalmát élvezi, addig folytatjuk a megkezdett munkát, és nem fogok lemondani csak azért, mert néhány RMDSZ-es MPP-s azt szeretné.
Célunk, hogy újra megteremtsük az egységet az erdélyi nemzeti oldal keretein belül, és közös erővel lépjünk fel az erdélyi magyarság érdekében.
Gyergyószentmiklós, 2019. október 9.
Mezei János
elnök
Méltó emléket állítottak a székely-örmény származású honvédtábornoknak
Az aradi vértanúk emlékére szervezett gyergyószentmiklósi rendezvénysor keretében Czetz János honvédtábornok szobrát avatták fel szombaton délután az örmény katolikus templom udvarán. Az eseményen Kövér László, az Országgyűlés elnöke, világi és egyházi elöljárók szólaltak fel. A Magyar Polgári Párt részéről Mezei János elnök mondott beszédet.
„… Vajon hány honfitársunkról, hányunkról mondhatják majd el az utánunk jövők, hogy magyarként voltunk nagyok bármiben is? Czetz János hozzájárult ahhoz, hogy ma feltehessük magunknak ezt a kérdést, de vajon mi megteszünk-e minden tőlünk telhetőt, hogy gyermekeinknek és majd az ők gyermekeiknek is lehetőségük legyen magyarként, székelyként, magyarörményként nagynak lenni? Van-e kellő nemzeti öntudat bennünk, kiapadhatatlan-e tenni akarásunk, eltántoríthatatlan-e újrakezdési vágyunk?
Nem kell képzett katonáknak lennünk, hisz a harci eszközök ma már nem azok, mint voltak az 1848-49-es szabadságharc idején, de számos csatát kell nekünk is megvívni a szabadságunkért, megmaradásunkért, és ha nem eléggé erősek a gyökereink, ha nem tudunk merítkezni nagyjaink példájából, ha nem vagyunk eléggé elszántak és kitartóak, ha nincs meg bennünk az újrakezdési vágy, magyar jövőt nem tudunk biztosítani” – fogalmazott Mezei János.
A székely-örmény származású Czetz János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka, akit később az emigrációban, Argentínában is hősként tiszteltek.
A gyergyószentmiklósi Czetz-szobor az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége kezdeményezésére valósult meg, Blaskó János szobrászművész alkotása. Ez a honvédtábornok első erdélyi szobra.
Csak egységesen, erős vezetéssel, kitartó és fegyelmezett munkával lehet eredményeket elérni
Orbán Viktor és a FIDESZ példája mutatja, hogy csak egységesen, erős vezetéssel, kitartó és fegyelmezett munkával lehet tényleges eredményeket elérni a nemzet érdekében.
Ehhez a munkához, melyet a magyarság egészéért végeznek, kívánunk sok sikert és kitartást Orbán Viktornak, akit a FIDESZ XXVIII-ik kongresszusa egyöntetű döntéssel szavazott meg újra a párt élére. Továbbá gratulálunk és jó munkát kívánunk a megválasztott elnökség tagjainak: Novák Katalinnak, Németh Szilárdnak, Kubatov Gábornak és Kósa Lajosnak.
Megtiszteltetés volt számunkra és köszönjük, hogy a Magyar Polgári Párt küldöttsége részt vehetett a kongresszuson.
Sikertelen puccskísérlet az MPP választmányi ülésén
Tegnap, szeptember 26-án Gyergyószentmiklóson ülésezett a Magyar Polgári Párt (MPP) választmánya. A gyűlés első napirendi pontja a párton belüli feszültségek feloldása volt, melynek tárgyalása során Mezei János, a párt elnöke több ponton is rámutatott a pártot bomlasztó külső és belső tényezőkre.
„Szeretném, ha újra tudnánk teremteni a párton belüli harmóniát és csapatmunkát. Ha ennek netán én lennék az akadálya, akkor lemondok, de amennyiben a választmány bizalmat szavaz nekem, akkor azok, akik belülről, külső segítséggel bomlasztják a pártunkat, hallgassanak és távozzanak köreinkből” – fogalmazott Mezei János a párt elnöke.
Gálfi Árpád nemrég kizárt MPP-tag javaslatára a választmány bizalmi szavazást tartott az elnök személyével kapcsolatban, melynek eredménye 12-12, azaz döntetlen lett. A szavazás során többen nehezményezték, hogy olyan személyek – többek közt Gálfi Árpád és Rákossy Botond József – is részt vehettek és szavazhattak egy szabályzati félreértelmezésre hivatkozva, a választmány elnökének az engedélyével, akiket korábban már kizárt a párt soraiból az országos elnökség. Nem elhanyagolható szempont, hogy az összesen 34 tagból álló választmányból tízen hiányoztak a tegnapi ülésről, tehát az eredmény semmiképp nem tükrözi a testület egészének véleményét.
A puccskísérlet után több választmányi tag is felkérte az országos elnökséget és az országos etikai bizottságot, hogy vizsgálja felül a kizárt párttagok esetét. Az országos elnök kérésére, mások mellett Gálfi Árpád – akit többek közt a belső problémák kiteregetése miatt zárt ki az elnökség a pártból – is megígérte, hogy amíg a párt belső ügyeit nem sikerül tisztázni végérvényesen, addig senki, így ő sem fordul a nyilvánossághoz. Ezt az ígéretét ma reggelre Gálfi Árpád már megszegte.
„Bíró Zsolt és bandája kiszolgáltatta a pártot és továbbra is az a feladata, hogy gyengítse és bomlassza a szervezetet a közelgő választások előtt. A gyűlés után több választmányi tag számolt be nekem arról, hogy becsapták és félreinformálták őket az eddig történtekkel kapcsolatban. Bíró Zsoltot azért váltotta le a párt tagsága tavaly, mert elegük volt, hogy vazallust csinál az MPP-ből. Úgy látszik, most kihasználta a Gálfi Árpád valótlan és buta állításai által gerjesztett feszültséget, és folytatni próbálja a még pártelnökként megkezdett leépítési munkát. Hiába próbálnak egy valótlan képet beállítani a párt tagságának megosztottságáról, ez nem így van. A mindeddig »csendes« többség kitart a Magyar Polgári Párt értékrendje mellett, és nem akar visszatérni a megalkuvás útjára” – jelenti ki Mezei János.
Gyergyószentmiklós, 2019. szeptember 27.
Még...
Az államelnökjelöltek támogatását kéri az MPP
Az államelnökjelölteket arra kéri fel a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy támogassák a szervezet által kezdeményezett tanügyi törvénymódosító tervezetet, ugyanakkor, hogy politikai tevékenységük keretében kezeljék prioritásként az oktatás reformját Romániában – mondta szerdán, Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatóján Mezei János, MPP-elnök. Kifejtette, amíg nem változik az oktatási rendszer Romániában, addig egyre nagyobb lesz a kilátástalanság, elmarad az ország fejlődése, megállíthatatlan lesz a kivándorlás. „Be kell látni, hogy az eltelt évtizedek alatt nem sok eredményt hozott ez az oktatási rendszer. Ha nem történik változás, inkább a butaság növekszik, mint az értelem. Tanügyi reformra van szükség. Kérni fogjuk az államelnökjelöltektől, hogy vállalják fel ezt az ügyet az MPP törvénymódosító javaslatával együtt” – mondta Mezei. Ismételten hangsúlyozta, a törvénymódosítással nem az a cél, hogy a magyar fiatalok ne tanulják meg az ország nyelvét, hanem azt kívánják elérni, hogy a tanügyi vizsgarendszerben megszűnjön a diszkrimináció – a magyar diákok ugyanannyi és ugyanolyan szintű vizsgát tegyenek a kötelező iskolai vizsgákon, mint román társaik.
A jogszabálymódosító-javaslatot egyébként a parlament hallgatólagosan elfogadta, döntő házként a szenátus kell tárgyalja – emlékeztetett az MPP-elnök. Hozzátette, azért, hogy a felső ház ne „altassa el” a kezdeményezést, Kelemen Hunor államelnökjelölthöz plusz kérésként juttatja el az MPP azt, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a szenátus napirendre tűzze és elfogadja a javaslatot, „hisz másfél millió erdélyi magyart nem lehet a szőnyeg alá söpörni”.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a kisebbségi oktatást tekintve számos jól működő példa van Európában, a legjobb módszert Romániának csak át kellene vennie. Az MPP cselekvően segít ebben is: riportfilmet készíttetett a szerbiai Vajdaságban az ottani kisebbségi oktatás helyzetéről. A filmet hamarosan nyilvános fórumokon fogják közzé tenni és eljuttatják a jelentősebb televíziókhoz is.
A sajtótájékoztatón Mezei János bemutatta a párt új ügyvezető elnökét. Sorbán Attila Örs – aki az MPP elnökségének egyöntetű döntése értelmében Salamon Zoltánt váltotta az ügyvezetői tisztségben – az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetőjeként ismert, és ezután sem mond le erről a tisztségéről. Az MPP-t elsősorban szervezési teendőkben, a napi operatív munkában erősíti. „Teljes lendülettel készülünk az előttünk álló választásokra. Ahhoz, hogy eredményeket tudjunk elérni, fontos, hogy felkészült, rátermett vezetői csapat dolgozzon szervezetünkben. Ebben a csapatban van helye és hangsúlyos szerepe az ügyvezető elnöknek is” – mondta Mezei.
Sorbán Attila Örs kifejtette, azért vállalja a munkát a Magyar Polgári Pártban, mivel meglátása szerint ez a szervezet tényleges munkát végez a magyarság érdekében. „Az MPP nem csak bársonyszékeken alkudozik vagy húsz emberes tüntetésecskéket szervez. Egyetlen parlamenti képviselője például elérte, hogy hosszú idő után végre egy valós magyar kérés kerüljön a bukaresti parlament asztalára. El lehet képzleni, milyen lenne, ha több képviselője lenne a pártnak...” – fogalmazott Sorbán.
A kérdésre, hogy az EMI független szervezet marad-e a jövőben, Sorbán a következőket válaszolta: „Az EMI egy független szervezet volt és az is marad, amely mindig kiállt az olyan politikai pártok és megmozdulások mellett, melyek a nemzeti ügyet szolgálták. Hogy ez kívülről egyoldalúnak tűnhet, az azért van, mert vannak szervezetek, melyek tevékenysége egyáltalán nem a nemzet érdekében zajlik. Amíg az MPP az erdélyi magyarság érdekében cselekszik, addig együtt dolgozunk, ha véletlenül változnak a „prioritásai”, akkor elválnak útjaink.”
Gyergyószentmiklós, 2019. szeptember 25.
Mezei János: Székelyudvarhely többet érdemel…
Sajtótájékoztatón ismertette Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Mike Levente, a párt székelyudvarhelyi szervezetének elnöke azokat az okokat, amik miatt múlt héten kizárta a tagságból Gálfi Árpád, székelyudvarhelyi polgármestert a párt országos elnöksége.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a párttagság megvonásáig hosszú út vezetett. Az MPP székelyudvarhelyi szervezetének elnöki tisztségét betöltő Gálfi nem látta el megfelelően az azzal és a polgármesterséggel járó feladatkört, döntéseit sorozatosan anélkül hozta meg, hogy egyeztetett volna, polgármesterként pedig teljesen hanyagolja a frakció tagjainak véleményét, így lényegében külsős, közpénzből fizetett tanácsadók irányítják munkáját. Eredményességet sem a pártban sem a városvezetésben nem tudott felmutatni.
„Amikor Gálfi Árpádot jelöltük, abban bíztunk, hogy egy jó csapattal a háta mögött megfelelő polgármestere lesz Székelyudvarhelynek. Kiderült, személyes ambíciói erősebbek annál, minthogy a közösség javát szolgálja. Buta, meggondolatlan megnyilvánulások sorozatával inkább rombolt, mint épített. »Ha próbára akarod tenni egy ember jellemét, akkor adj neki hatalmat« Gálfi Árpádot nem ilyennek ismertük meg. Tévedtünk. Most ezt javítjuk ki. Székelyudvarhely többet érdemel, mint egy régi pártfőtitkárként diktáló vezető, buta döntésekkel” – fogalmazott Mezei János.
,,A Magyar Polgári Párt által vállalt ígéreteket és fejlesztéseket nem tudtuk beváltani a polgármester miatt. Odáig jutottunk, hogy például az udvarhelyi vízárakat Csíkszeredában a megyei tanács űlésén döntik el. Ez tarthatatlan”– mondta Mike Levente. Hozzátette, az MPP frakció tagjainak nevében vállalhatatlan, hogy nevüket összemossák a polgármester tevékenységével. Konkrét példákat sorolva mutatott rá, hogy a székelyudvarhelyi városvezetésben viszály, feszültség, ellentétek vannak, amik miatt elmarad a kitűzött városfejlesztés.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a helyzet orvoslása szándékával számos alkalommal került sor megbeszélésre Gálfi Árpáddal, aki a helyben tett ígéreteit a gyakorlatban nem váltotta be.
„Az országos elnökség a múlt heti döntésével pontot tett az ügy végére: a Magyar Polgári Párt nem vállalja tovább Gálfi Árpádot. Bevalljuk, tévedtünk, amikor őt indítottuk a polgármesteri székért, de mi felelősséggel tartozunk a választópolgároknak; Udvarhelyen nem hagyhatjuk tovább uralkodni a káoszt. Ebben a városban is fejlődést szeretnénk” – mondta Mezei János.
Reagálva az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hétvégi kongresszusán elhangzott koalíciós ajánlatra, a pártelnök emlékeztette az EMNP-t, hogy helyi koalíciós partnerként közös felelősségük az udvarhelyi polgármester esete, ezért felszólította a vezetőséget, hogy mindenek előtt vonják meg a bizalmat Gálfi Árpádtól.
Székelyudvarhely, 2019. szeptember 23.
Kizárta a szervezet tagságából Rákossy Botond Józsefet és Gálfi Árpádot a Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége
A Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége 2019. szeptember 18-án Nyárádszeredában ülésezett. Többek között, a Hargita megyei küldöttek kérésére, megvitatta Rákossy Botond József megyei elnök visszahívását, és az alapszabályzatnak megfelelően egyöntetű döntéssel kizárta a párt tagságából. Ugyanúgy, egyöntetű döntéssel kizárta a párt tagságából Gálfi Árpádot, Székelyudvarhely polgármesterét, bomlasztó tevékenyége miatt.
„A legszigorúbb szankció alkalmazásának célja a pártban gerjesztett feszültség, uszítás, bomlasztás megszüntetése volt. Az elmúlt időszakban eltanácsolt párttagoknak ugyanis nem az volt a szándékuk, hogy megőrizzék szervezetünk egységét, hanem külső erők hatására ennek bomlasztásán tevékenykedtek. Most végre lezárjuk a Biró Zsolt által előidézett széthúzást, rendet rakunk és dolgozunk tovább!” – fogalmazott Mezei János a párt elnöke.
Gyergyószentmiklós, 2019. szeptember 19.
A parlament alsóháza hallgatólagosan elfogadta a Magyar Polgári Párt törvénymódosító javaslatát
Bár napirenden szerepelt a szeptember 11-i parlamenti ülésen, a képviselőház plénuma nem vitatta meg a Magyar Polgári Párt (MPP) által benyújtott, a tanügyi törvény módosítására vonatkozó javaslatot. Mivel a törvényes határidő lejárt, a javaslat hallgatólagosan elfogadottnak tekintendő, így átkerült a szenátusba – számol be Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Úgy értékeli, az alsóháznak nem voltak ellenérvei a tervezettel kapcsolatban, de elfogadni semmiképp nem akarta, ezért gyáva módon nem tűzte a törvényes határidő letelte előtt napirendre, így került az hallgatólagos elfogadásra.
A politikus megjegyzi, a tanügyi vizsgarendszerben alkalmazott diszkrimináció felszámolása nem szakmai, hanem emberjogi ügy, a képviselőház emberi jogi bizottsága tárgyalta is az MPP által javasolt módosításokat, és pozitívan véleményezte a tervezetet. „Úgy érzem megtettem mindazt, ami emberileg lehetséges. Amellett, hogy a módosító javaslatot egyedüli kezdeményezőként nyújtottam be, érvelésemmel sikerült meggyőznöm az emberi jogi bizottság tagjait a tervezet megalapozottságáról” – jelenti ki Kulcsár-Terza. Ugyanakkor megjegyzi, hogy nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy a javaslat szerint valóban módosulni fog a tanügyi törvény, hisz a tervezetről a szenátus hivatott szavazni döntő házként, és mivel a második ház döntéshozását nem köti semmilyen határidő, ezért valószínűsíthető, hogy a javaslat egy fiók mélyére kerül, de az is elképzelhető, hogy elutasítják.
„A román alkotmány szemforgató módon kezeli a törvényhozás folyamatára vonatkozó határidőket. A Magyar Polgári Párt ezért fontosnak tartja, hogy ha majd alkotmánymódosításra kerül sor, akkor ezt a problémát is kezeljék, hogy időhúzással ne lehessen manipulálni” – jelenti ki Mezei János, MPP-elnök.
Mint arról tájékoztattunk, a Magyar Polgári Párt a tanügyi törvény módosítására dolgozott ki javaslatot, amit májusban nyújtott be a bukaresti képviselőházba Kulcsár-Terza József. A tervezet előírja: a 6. osztály végén megszervezett felmérők esetében, illetve a 8. osztály végén tartott képességvizsgán minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázik. Leszögezi továbbá, hogy az érettségi esetében mindenki ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tesz. A szórványban élők oktatásának segítése is célja a módosításnak – a tervezet előírása szerint azokban a helységekben, ahol létezik kisebbségi nyelvű oktatás vegyes iskolákban vagy óvodákban, ott hozzanak létre önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézményeket a kisebbségi közösségek számára.
Gyergyószentmiklós, 2019. szeptember 17.