2020. március 24., kedd

Azonnal fagyasszák be a hiteltörlesztést! – válságkezelő javaslatokat fogalmazott meg az EMSZ

Az élet védelmén túl itt az idő a gazdasági intézkedésekre is Az élet védelmén túl itt az idő a gazdasági intézkedésekre is

Az új koronavírus világszintű terjedési sebességét látva egyértelmű, hogy a következő időszak teljes egészében átrajzolja majd Közép-Kelet-Európa országainak is a gazdasági és szociális viszonyait. Vitathatatlan tény, hogy a csődös bukaresti politikai „elit” valamennyi parlamenti alakulata felelős azért az általános káoszért és teljes felkészületlenségért, amelyben a válság Romániát és vele együtt az erdélyi magyarságot érte, hiszen még a járvány terjedésének és az ezzel járó következmények ismeretében sem voltak egyébbel elfoglalva, mint hatalmi pozícióik megőrzésével vagy megerősítésével.

Ilyen körülmények között nem okoz meglepetést az a kapkodás és stratégianélküliség, amivel az alig kéthetes harmadik bukaresti Orban-kormány kezeli sorskérdéseinket.

Ezzel szemben példaértékűnek látjuk Magyarország kormányának világos és következetes védelmi és megelőzési lépéseit, melyek nagyrészének hazai átvétele erősen indokolt lenne.

Miközben a nyugat-európai diaszpóra-románság jelentős része – beláthatatlan egészségügyi kockázati tényezőként – döntően ellenőrzés nélkül tért haza, a bukaresti kormányzat a vállalkozásoknak csupán egy részét védő intézkedéseket improvizál, ám a lakosság napi megélhetésének biztosításával kapcsolatos döntéseket habozik meghozni. Ebben a helyzetben, és látva az olaszországi állapotokat, a következő kormányzati döntések azonnali meghozatalát tartjuk életbevágónak:

  1. A lakossági-, valamint a kis- és középvállalkozói hiteltörlesztési kötelezettségek azonnali befagyasztását ez év végéig;
  2. A lakossági közműszolgáltatások (víz-, gáz-, áram-, szennyvíz- és szemétdíj) ÁFÁ-jának 0%-ra csökkentését ez év végéig;
  3. Az alapélelmiszerek (kenyér, tejtermékek, hústermékek, tojás stb.) és alapgyógyszerek ÁFÁ-jának 0%-ra csökkentését ez év végéig, valamint a hatósági ármaximum bevezetését ezek esetében;
  4. A KKV-k esetében a jövedelemkiesés miatt biztosított kényszerszabadságolások után járó állami bérkifizetések bürokráciájának egyszerűsítését;
  5. A kisgyermekes családok védelmének érdekében a tápszerek és a pelenkák ÁFÁ-jának 0%-ra csökkentését ez év végéig;
  6. A lejáró anyasági segélyezési időszakoknak az ez év végéig történő meghosszabbítását.

Helyes és szükséges lépésnek ítéljük, hogy a bukaresti kormány felvállalta az egyéni vállalkozók (PFA-k) kieső jövedelmének részleges pótlását, és számukra legalább a bruttó minimálbér összegét biztosítani fogja. Bízunk benne, hogy e döntés végrehajtását sem fogja akadályozni a túlzott és felesleges papírmunka!

Ugyanakkor, miután az előttünk álló hónapokra a lakosság napi megélhetésének kérdéseit sikerült megoldani, a következő döntéscsomagnak elsősorban a hazai vállalkozások és a munkahelyek megmentését kell célozniuk.  Mértéktartó elemzések szerint a felfüggesztett munkaszerződések száma a jelenleg becsült 300 ezerről akár egy millióra is növekedhet.

  1. Helyesnek ítéljük a kormány azon szándékát, hogy a gazdaság gerincét alkotó KKV-k bevételkiesését kedvezményes hitelekkel és hitelvonalakkal próbálja orvosolni, de egyszerű és hatékony végrehajtási normák nélkül ez mit sem ér;
  2. Javasoljuk az KKV-k esetében a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetésének felfüggesztését legalább a kényszerszabadságolások időtartamára;
  3. Indokolt lehet a nagyvállalkozások hitelrészlet-fizetésének év végéig tartó felfüggesztése, és a kölcsönök teljes hiteldíjmutatójának (THM) maximálása;
  4. Üdvözlendő a román kormány azon szándéka, hogy a vállalkozók számára a mintegy 9 milliárd lejnyi ÁFA és a mintegy 2,7 milliárd lej hátralékos betegszabadság-díj visszafizetésére mihamarabb sor kerüljön, de ennek még ebben a hónapban meg kell történnie;
  5. Az EU döntése értelmében a kormány eltekinthet az államháztartás költségvetés-deficitjének 3%-os GDP-arányos mértékétől. Ezért sürgősen költségvetés-módosításra van szükség és a plusz forrásokat egyértelműen a vállalkozások támogatására kell fordítani;
  6. Ezzel együtt itt van a soha vissza nem térő lehetőség arra, hogy az EU által felajánlott gyorssegély keretében Románia behozza a lemaradását a 2014-2020 periódusra előírt EU-s alapok lehívásának tárgyában. Ez akár 5 milliárd euró plusz forrást jelenthet a román gazdaságnak.

Az elmúlt évek gazdasági fellendülésének hazai motorjai Erdély nagyvárosai voltak, éppen ezért a válság legnagyobb vesztesei is ezek lehetnek.

Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned