Hírek
Sajtóiroda

Sajtóiroda

Amennyiben bejut a központi törvényhozásba, az elmúlt négy évben elkezdett munkát szeretné folytatni, a nemzeti ügyek képviseletét, legyen szó anyanyelv- és szimbólumhasználatról, Székelyföld autonómiájáról vagy a magyar történelmi egyházakról – jelentette be tegnap Kulcsár-Terza József. Az RMDSZ parlamenti képviselője, a Magyar Polgári Párt politikusa a polgári alakulaton belüli helyzetről, a Erdélyi Magyar Néppárttal való fúzióról, valamint a parlamenti választások kapcsán az RMDSZ-szel kötött megállapodásról is szólt. Bejelentette továbbá, hogy elhatárolódik az év elején létrehozott Magyar Polgári Mozgalomtól, melynek egyik alapítója.

A honatya köszönetet mondott mindenkinek, aki újbóli indulását támogatta, és abbeli meggyőződésének is hangot adott, hogy ha elnyeri a képviselői helyet, az RMDSZ-frakción belül ismét megtalálják majd a közös nevezőt az erdélyi magyarság, a székelység érdekeinek hatékony képviselete érdekében. Annak kapcsán, hogy Maros megyében száll versenybe a képviselőházi mandátumért Kulcsár-Terza rámutatott: az általa felvállalt ügyek eddig sem kizárólag egy megyére vagy térségre korlátozódtak, és ez a továbbiakban is így marad. A háromszéki emberek gondjait ugyanakkor nem szándékszik szem elől téveszteni, és lehetőségeihez mérten tenni kíván ezek rendezése érdekében. A képviselő a Magyar Polgári Párt múlt heti választmányi üléséről is szólt, ahol a résztvevők megerősítették az EMNP-vel való egyesülés igényét, Erdélyi Magyar Szövetség néven. Noha az elmúlt időszakban több nézeteltérés, konfliktus is felütötte a fejét a polgári alakulaton belül, a választmányi ülésen sikerült felülemelkedni ezeken a vitákon, kiegyensúlyozott tanácskozás és döntéshozatal zajlott. A résztvevők a helyhatósági választások eredményeit is elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az EMNP-vel való szövetségre továbbra is szükség van, illetve a parlamenti választásokon összefogásra kell törekedni az RMDSZ-szel. A helyhatósági választások kapcsán kielemezték azt is, hogy milyen irányban tudnak építkezni, és abban is megegyeztek, hogy ennek egyik feltétele, hogy megtörténjen a fúzió.

Kulcsár-Terza úgy véli, bebizonyosodott, hogy szükség van egy egységes nemzeti oldalra, fel kell hagyni az eddigi civakodással.
A honatya továbbá közölte, hogy elhatárolódik a Magyar Polgári Mozgalomtól, melynek egyik alapítója volt. Nem tudja elfogadni, hogy politikai célokra szándékoztak felhasználni egyesek a mozgalmat. A képviselő felidézte, hogy az év elején az MPP-n belül kirobbant konfliktus miatt többedmagával (javarészt a Mezei János elnökkel összetűzésbe kerülők) úgy vélték, hogy az alakulat nem tudja a továbbiakban érdemben képviselni a nemzeti ügyeket, ezért döntöttek a mozgalom létrehozása mellett. Az elképzelés az volt, hogy civil vonalon folytatják küzdelmüket, időközben viszont egyesek a politikai törekvéseik érdekében akarták felhasználni a mozgalmat, ezt pedig ő nem fogadhatja el, ezért döntött az elhatárolódás mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Kulcsár-Terza tagadta, hogy a parlamenti jelöltségének egyebek mellett ez az elhatárolódás lett volna az ára. Meglátása szerint az, hogy befutó helyet kapott az RMDSZ listáján, az elmúlt négy évben felmutatott tevékenységének tudható be.

Háromszék.ro / Polgáripárt.ro

Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke.

„A mögöttünk lévő helyhatósági választásokon a versenyé volt a főszerep, az előttünk álló parlamenti választásokon pedig a közös munka és a megállapodás kell jellemezze tevékenységünket. Fontosnak tartjuk, hogy megállapodjunk az erdélyi magyar minimumról” – jelentette ki Mezei János. A politikus hozzátette: a helyhatósági választások során az EMSZ jelöltjeire leadott közel 50 ezer szavazat is bizonyítja, hogy a Néppárt és az MPP összefogásából létrejött politikai szövetségnek helye van az erdélyi magyar politikában. „Azzal, hogy az RMDSZ nyitott volt a megegyezésre, az is bizonyosságot nyert, hogy Erdélyben helye van a politikai pluralizmusnak, valamint az 5%-os bejutási küszöb eléréséhez szükség van az EMSZ-szel való együttműködésre is” – mondta Mezei János. Az EMSZ társelnöke rámutatott: az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások elsősorban nem parlamenti helyekről szóltak, hanem egy javaslatcsomagról, melynek pontjai között a szimbólum- és nyelvhasználat, az oktatási reform vagy épp az önrendelkezés képviseletének mikéntje is szerepelt. „Fontos, hogy az egyre fokozódó bukaresti magyarellenességgel szemben közösen és határozottan tudjunk fellépni, ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy az erdélyi magyarság bukaresti érdekképviselete egységes legyen” – mondta Mezei János.

„Látva az elmúlt időszak eseményeit, valamint tapasztalva Bukarest egyre fokozódó magyarellenességét, világos, hogy egyre nehezebb lesz a magyar érdekek képviselete. Az erdélyi magyar közösség jól felfogott érdeke, hogy képviseletünk legyen Románia parlamentjében. Az EMSZ vezetőiként ezért a közösségi érdekért vállaltuk az RMDSZ-szel való megegyezéshez vezető kompromisszumot egy olyan helyzetben, mikor jónéhány megoldatlan probléma van a magyar–magyar viszony tekintetében. Ezekre most közös megoldásokat kell találnunk” – mondta Csomortányi István. A politikus elmondta: az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások első szakasza most lezárult, a parlamenti helyek elosztása megtörtént, s bizakodva várják a tárgyalások második szakaszát, amikor lehetőség nyílhat egy erdélyi magyar minimum megalkotására, mely aztán közös erővel lesz képviselhető úgy a román parlamentben, mint az önkormányzatokban. „Ebben az RMDSZ és az EMSZ között létrejött tűzszüneti helyzetben nagyon fontos, hogy ne jelenhessenek meg olyan valótlanságok, mint amilyenek Székely István legutóbbi írásában szerepeltek, így például az az állítás, mely szerint az EMSZ jelöltjei az önkormányzati választások során román szavazókat használtak a magyar–magyar verseny eredményének befolyásolása érdekében. Székely vádjait, melyek tételesen és konkrét adatokkal is cáfolhatóak, határozottan visszautasítjuk” – mondta Csomortányi István. A politikus hozzátette: elérkezett az idő, hogy valóságos és őszinte párbeszéd szülessen az erdélyi magyarság bukaresti képviseletének nehéz helyzetéről. „A parlamenti választásokat követően feltehetőleg nehéz lesz kormányzati tényezővé válnunk, főként a körvonalazódó román hárompárti, jobboldali összefogás fényében. Épp ezért a közös hang megtalálására kell fordítanunk energiáinkat, nem pedig azokra a helyi csatározásokra, melyekben az EMSZ egyébként lényegesen jobban áll a tények és konkrét érvek tekintetében. Az EMSZ az erdélyi magyar közösség érdekében megkötötte a maga kompromisszumát, s reméljük, ez kellő motivációt jelent majd a választóknak is ahhoz, hogy az együttműködést támogassák a közelgő parlamenti választások alkalmával. Ugyanakkor számunkra nem az 5%-os küszöb átlépése a cél és a siker, hanem az, ha kormányzati tényezővé tudunk válni, hiszen erre van szükség ahhoz, hogy fejlesztési forrásokat tudjunk hozni az általunk vezetett városokba és falvakba” – zárta tájékoztatóját Csomortányi István.

 

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) üdvözli a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Állandó Tanácsának (SZÁT) mai napon (2020. október 16.) hozott döntését, melynek értelmében elfogadják az EMSZ javaslatait.

Az elmúlt időszakban lezajló tárgyalások során az EMSZ egy több pontból álló, hosszú távú megállapodási javaslatot terjesztett az RMDSZ tárgyalóbizottsága elé, mely meglátásunk szerint hozzájárulhat egy közös politikai nemzeti minimum kialakításához és az egységes magyar érdekképviseletet megteremtéséhez. A SZÁT által elviekben elfogadott és további egyeztetésekre javasolt megállapodáscsomag volt a legfőbb feltétele az Erdélyi Magyar Szövetség részéről a megállapodásnak.

Az Erdélyi Magyar Szövetség üdvözli továbbá, hogy a SZÁT döntésének értelmében bejutónak számító helyeket biztosít az RMDSZ a közelgő választásokon a Szövetség számára. Így érvényesül a politikai pluralizmus elve az egységes magyar választási listákon és így az EMSZ politikai közössége és szavazói is képviselettel rendelkezhetnek az RMDSZ által vezetett magyar parlamenti frakcióban.

Az Erdélyi Magyar Szövetség által a parlamenti listára javasolt személyek közül végül Kulcsár Terza József és Zakariás Zoltán kerültek fel bejutónak számító helyekre.

Reménykedve nézünk a további tárgyalások elébe és számítunk úgy az új magyar egység sikeres szereplésére a közelgő választásokon, mint a további eredményes és az erdélyi magyarság érdekeit szem előtt tartó közös munka megkezdésére.

Mezei János és Csomortányi István,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökei

Tisztújító közgyűlést tartott október 14-én Makfalván a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete – elnöknek a nyárádszeredai Szűcs Pétert választották meg. Ezt követően az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt megyei szervezetei az Erdélyi Magyar Szövetség jegyében közös gyűlést tartottak.

Mezei János, az MPP elnöke úgy fogalmazott, az erdélyi magyarságnak valódi érdekképviseletre van szüksége. „Meg kell védenünk jelképeinket, anyanyelvünket és közösségünk tagjait a hátrányos megkülönböztetés ellen, ez az EMSZ feladata” – vázolta Mezei. Csomortányi István, a Néppárt elnöke kijelentette, hiába „borítékolták” a Szövetség ellenzői, hogy a tagpártok nem tudnak megegyezni a választások előtt, most mégis együtt haladnak tovább a fúzió és az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozása felé. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közölte, elvárása, hogy az EMSZ tagpártjai ne a „nemzetpolitikai semlegesség” útján dolgozzanak.

A küldöttgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat nélkül állt ki az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozása mellet, illetve újból elutasították a nemlétező helyi szervezetek nevében korábban a sajtóban megjelentetett megosztó nyilatkozatokat. Szűcs Péter rámutatott, az EMSZ tagjai együtt folytatják a választott utat. „A helyhatósági választások bebizonyították az erdélyi nemzeti oldal számára, minden bomlasztási kísérlet és akadályozás ellenére is az egyetlen járható út az összefogás” – fogalmazott az új megyei elnök.

Alelnöknek Vass Imrét, Makfalva polgármesterét választották. Szűcs Péter Csonta Ferencet váltja, akit ideiglenesen, a helyhatósági választások időtartamára kapott megbízatást.

az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodája

Az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozását célzó határozatot „fenntartatja és megerősíti” a Magyar Polgári Párt – erről döntött a szervezet Országos Választmánya, keddi, makfalvi gyűlésén. Mint ismert, az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt januári közös küldöttgyűlése eredetileg korábbi időpontra jelölte ki a pártok egyesülését, ám a járványhelyzet és az elhalasztott önkormányzati választások módosították az ütemtervet.

A fúziós határozat megerősítését az MPP választmánya egyhangúan, ellenszavazat nélkül fogadta el. A két párt elnöksége következő lépésként kezdeményezi a törvényszéki bejegyzést. A választmányi ülésen a pártok önkormányzati választási szövetségéről Mezei János, az MPP elnöke elmondta, mivel a két szervezetnek ugyanaz a közösség a célcsoportja, csak összefogásban látták értelmét a részvételnek. „Végig tudtuk, amennyiben nem vagyunk egységesek, kijátszanak bennünket és éket vernek közénk” – hangsúlyozta Mezei.

Sorbán Attila Örs ügyvezető elnök úgy vélekedett, soha ekkora „ellenszélben” nem kampányolt az erdélyi magyar jobboldal. Örvendetes, hogy amit idén elértünk, azt önerőből hoztuk” – összegzett Sorbán.

Az MPP elnöksége beszámolt az RMDSZ-szel folytatott, a parlamenti választásokra szóló együttműködési tárgyalások eddigi fejleményeiről, és felhatalmazást kapott az egyeztetések folytatására.

Nem vállalja a következő négy évben a megyei tanácsosi mandátumot Mezei János. Az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke a továbbiakban a szervezetépítésre koncentrálna és a közösségért dolgozna.

„A korábbi négyéves mandátumom során rájöttem arra, hogy figyelmen kívül hagyták a véleményeinket, meglátásainkat. Mindig a többség akarata érvényesült, a kétharmados többséggel mindent megszavaztak – vázolta döntését Mezei. A Magyar Polgári Párt elnöke kifejtette, hogy szerinte nem jó irányba halad a megye, kaotikus, összefüggéstelen és értelmetlen a megyei önkormányzat működése. Megvonják a szót, nem adnak lehetőséget a megnyilvánulásra és a véleménynyilvánításra. A tanácsüléseket ad-hoc hívják össze és a napirendeket utolsó percen kapjuk meg – emlékezett vissza Mezei. Mint mondta, az elkezdett kisebb programokat sem folytatja le a megyei tanács, ugyanakkor több tízmillió eurós beruházások is parlagon hevernek.

Az elkövetkező időszakot Mezei János az erdélyi magyar jobboldal megerősítésére fókuszálja. Úgy véli, a visszalépése mellett is érvényesül az EMSZ-szavazótábor akarata, hiszen az EMSZ listájára pecsételtek, a lista további szereplői pedig belépnek a megyei tanácsba. Sándor Krisztina szintén visszalépett a mandátumától, így Lőrincz Árpád-István, Györgyi Attila, Csillag Péter és Tőkés Lehel képviselhetik az Erdélyi Magyar Szövetséget a megyei tanácsban.

Polgáripárt.ro / Székelyhon.ro

A Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezete megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy önös érdekeket követő politikai kavarók fiktív helyi szervezetek felsorolásával próbálják meg bomlasztani az MPP-t és támadni az Erdélyi Magyar Szövetséget. Határozottan elhatárolódunk a Mezei Jánost lemondásra felszólító levéltől.

A sajtóban felsorolt helyi szervezetek közül többet nem tartunk nyilván a működő Maros megyei szervezetek között. Továbbá, tizenkét ténylegesen létező szervezet a tagok döntése nélkül került be a felsorolásba. Felháborító, hogy egyesek visszaéltek szervezeteink és tagjaink nevével, hogy újra megkíséreljék az összefogás és a Magyar Polgári Párt egységének bomlasztását.

Ez a módszertan kísértetiesen hasonlít a mély személyes sértettséggel dolgozó bukott pártelnök, Bíró Zsolt és a hozzá köthető csapat tavalyi megtévesztő próbálkozásaihoz. Hogy tegyünk a gátlástalanság ellen, a szervezet jó híre és a tagjaink védelme miatt áttekintjük a jogi lépések lehetőségeit.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete továbbra is kitart Mezei János és az Erdélyi Magyar Szövetség mellett, melyet továbbra is az egyetlen valós magyar alternatívának tartunk az RMDSZ önkényes dominanciájával szemben.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete nevében:

Csonta Ferenc, megyei elnök,
Vass Imre, Makfalva polgármestere,
Kátai Attila, országos alelnök
Ambrus Jenő, Csíkfalva
Fülöp András, Erdőszentgyörgy

Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökének az önkormányzati választások alkalmából közzétett üzenete:


Az magyar közösségekben nagy a „várakozás és a lelkesedés” az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei kapcsán – osztotta meg tapasztalatait Mezei János, az EMSZ társelnöke. Mezei János szerint sokan „kiábrándultak”, hogy az évtizedek alatt többszöri voksolás nyomán sem változott a környezetük, településük. „Az elégedetlenkedők egy része az elmúlt 30 évben folyamatosan az RMDSZ-re szavazott, de most elérkezett az idő a változásra, versenyre, fejlődésre” – tette hozzá Mezei.

A Magyar Polgári Párt elnöke kiemelte, minden településen, ahol 2016-ban az MPP polgármesterei kaptak bizalmat, „megújulást és fejlődést” hozott az elmúlt négy év. „Most Hargita megye is megérett erre a változásra” – húzta alá Mezei János.

Az EMSZ megalapításáról elmondta, mivel a megosztottságban nem tudták megfelelően képviselni a nemzeti politikát, a pártok tagjai „alázatot és méltóságot” mutattak, a közösség érdekében félretették esetleges sérelmeiket, így a kampány során is bebizonyosodott: kiválóan tudnak együtt dolgozni a helyi közösségekért. „Vissza kell adnunk a Hargita megyei székelyeknek az önbizalmukat és a jövőben való hitet, ehhez a szavazáskor mindenki bátorságot kell mutasson, az egypártrendszerből fakadó hatalmi gőgnek és arroganciának így tudunk véget vetni!” – hangsúlyozta Mezei János.

0924 Képkivágás

Zakariás Zoltán megyei tanácsos szerint az erős önkormányzatok alapfeltétele, hogy vasárnap minél többen szavazzanak, mert a településvezetőknek ezáltal „nagyobb szavuk” lesz. „Továbbá, erős önkormányzataink akkor lesznek, ha a vezetők felelősek, komoly szakértelemmel bírnak és képesek is szakértelmet bevonni” – hangsúlyozta Zakariás. A tanácsosjelölt szerint az MPP és a Néppárt egy csapatot alkot, ezért az elmúlt évek önkormányzati tapasztalatait kölcsönösen megosztják, korábbi és leendő tisztségviselők egyaránt.

Sándor Krisztina, a megyei tanács képviselője sajnálatosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarság részvételi aránya az országos illetve az európai trendekkel összhangban a felnőttkorú lakosság felét sem éri el. A tanácsosjelölt szerint éppen ezért kívánatos a választási verseny, ugyanis mozgósít. „Ha éppen a helyi választás nem érdekel némelyeket, ahol a saját településeik döntéshozóit nevezik ki, akkor melyik választás lehet fontos?” – fogalmazta meg Sándor Krisztina. Hozzátette: az önrendelkezés ott kezdődik, hogy helyi ügyeiben egy közösség felelősen viselkedik, illetve nagy számban szavaz.

Gyergyóditróban „erős” román közösség élt, amelyet a helyiek elkergettek, ortodox kápolnát romboltak le, a román sírokat pedig eltüntették – sorolja vádjait augusztusi közösségi videójában Mihai Sorin Tarnoveanu, a Calea Neamului egyesület elnöke. Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke Tarnoveanut, az úzvölgyi temetőincidensek és más magyarellenes megmozdulások rendszeres szervezőjét ezért a gyergyószentmiklósi bíróság mellett működő ügyészségen gyűlöletbeszéd és közösségi izgatás vádjával panaszolta be.

„Nem akarjuk, hogy ugyanaz történjen, ami Úzvölgyében. Kis nyilvánosságot kapó bejelentés, ártatlannak tűnő facebook-bejegyzés, majd az elferdített történelmi tények miatt megjelennek az építkezések és a keresztek, meggyalázzák sírjainkat, és maguknak vallják az eltemetett úzvölgyi hősöket, akárcsak a területet” – hívta fel a figyelmet Mezei János.

A Hargita megyei tanács elnökjelöltje az indítványban ugyanakkor bepanaszolja a Ziar Harghita portál egyik szerkesztőjét is, amiért tényszerűen jelentette meg Tarnoveanu uszítását.

Mezei János helytörténészekkel és a gyergyóditrói lakosokkal egyeztetve győződött meg róla: a településen soha nem építettek ortodox kápolnát, egy görög-katolikus szentélyt a 40-es években földrengést követően biztonsági okokból bontottak le. Mezei a helyszínbejárás során azt is megállapította, a Tarnoveanu-féle forgatás pontján, a románnak nevezett félreeső temetőparcellában – bár a fejfák többségéről lekoptak a feliratok, – egyelőre tucatjával kiolvashatóak a magyar nevek.

Gyergyóditró (akárcsak a vele összenőtt Gyergyóremete) a történelmi Székelyföld legészakibb egységes nemzetiségű települése, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a helység 4867 lakójából 4766-an vallották magukat magyaroknak.

1. oldal / 13