Területi hírek
Sajtóiroda

Sajtóiroda

Kolozsvári sajtótájékoztató keretében jelentette be Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, hogy elindítják a két szervezet közötti fúzió folyamatát, azt megelőzően pedig politikai szövetséget kötnek, és ebben a formában indulnak a jövő évi önkormányzati választáson.

Csomortányi István elmondta: a két szervezet között egy éve zajlik a közeledés, amelynek kezdeményezői az idei év elején az EMNP volt elnöke, Szilágyi Zsolt és Mezei János voltak, majd a nyár folyamán további egyeztetések következtek. Ezek eredményeként a Néppárt és az MPP is kongresszust tart január 18-án, amelyeken határozathozatalra terjesztik elő a két párt politikai szövetségéről szóló döntést. Ezt követően – egy újabb lépésben – valósul majd meg a két párt fúziója. 

 Mezei János az EMNP és az MPP viszonya kapcsán elmondta: mindkét szervezetben olyan személyek tevékenykednek, akik az erdélyi magyar közösség legégetőbb problémáira keresik a megoldást. „Elérkeztünk egy olyan pillanathoz, amikor a bölcsesség és az alázat felülkerekedett a vitákon, s így vissza tudunk térni arra a közös útra, amelyen a kezdetekkor elindultunk” – mondta Mezei. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pártfúzió célja az erdélyi nemzeti oldal egyesítése.

Csomortányi István hangsúlyozta, az etnikai szavazás alapvető értékünk, melyet azonban három irányból is veszély fenyeget: a magyarországi ellenzék román pártok mellett kampányol, a román pártok az erdélyi magyarok szavazataiért udvarolnak, a legnagyobb erdélyi magyar párt pedig politikai monopóliumra törekszik, ami szintén a magyar szavazói bázis csökkenését eredményezi. „Idén lesz harmincadik évfordulója a temesvári eseményeknek, és az akkor szerzett szabadságunk egyik legfontosabb eredménye az erdélyi magyar politikai pluralizmus. Ez nem csupán eredmény és érték, de a megoldása is annak, hogy országnyi méretű közösségünk politikai értelemben ne asszimilálódjon, közösségünk tagjai választás híján ne kényszerüljenek bennünket nem képviselő román pártokra szavazni. Szervezeteink a keresztény és konzervatív értékek mentén fogalmazzák meg céljaikat, a közös gondolkodás és munka kerete pedig a két párt fúziójából létrejövő új szervezet lesz. Ez az új egység irányába tett első lépés” – jelentette ki a Néppárt elnöke.

Csomortányi hozzátette: tisztázni fogják a két párt együttműködésének jogi részleteit. Ehhez kapcsolódva Mezei János „a magyar közösségen belüli rendszerváltásnak” nevezte a pártfúziót. „Harminc év után ismét rendszert váltunk, ugyanakkor számunkra nem a politikai pozíciók a fontosak, hanem az, hogy együtt nagyobb erőt tudjunk felmutatni és hatékonyabban tudjunk dolgozni” – mondta Mezei.


Kolozsvár, 2019. november 19.

A Magyar Polgári Pártot (MPP) Mezei János elnök képviselte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 15-én, Budapesten tartott, 18. plenáris ülésén. Hozzászólásában a pártelnök beszámolt az MPP jelenlegi helyzetéről, rámutava, hogy az elnökké választása óta eltelt időszakban hangsúlyos munkát végeztek azért, hogy a szervezetet visszatérítsék az eredetileg kijelölt nemzeti útra. „Azért munkálkodunk, hogy fogyatkozóban lévő közösségünk visszakaphassa annak reményét, hogy élhető, békés és biztonságos szülőföldön, otthon maradva is kiszámítható a jövő” – emelte ki Mezei János. Mindez kizárólag Székelyföld autonómiájának kivívásával érhető el – tette hozzá, és kijelentette, hogy az MPP újra és újra a román parlament elé terjeszti az autonómiastatútumot.

A fiatalok szülőföldön maradásának szempontjából fontos, hogy megszűnjön a magyar diákokat hátrányosan megkülönböztető gyakorlat a tanügyi vizsgarendszerben – a diszkrimináció megszüntetését célzó törvénymódosító javaslatát is sikerre kívánja vinni a Magyar Polgári Párt – ismertette az elnök.

Nemzeti ügyekben az összefogás szükségességét hangsúlyozva, Mezei megerősítette az MPP korábbi álláspontját: a szervezet a jövőben is szövetségese kíván lenni minden olyan Kárpát-medencei magyar szervezetnek, amely a magyar érdeket tartja minden előtt. „Ezért különös figyelmet fordítunk az anyaország felhívásaira, és cselekvéseinket ennek érdekében próbáljuk alakítani, hogy ne kioltsuk, hanem segítői legyünk az Önök által indítványozott kezdeményezéseknek” – fogalmazott.

Beszámolt továbbá a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt közötti együttműködési szándékról, amely által szorosabbá kívánják tenni az egyazon eszméket valló két politikai szervezet közötti kapcsolatot, ez által pedig kiszolgálni a teljes erdélyi magyar közösséget.

„A Magyar Polgári Párt számára nem arra kellenek a politikai pozíciók, hogy azok révén önös érdekeket szolgáljunk, hanem arra, hogy erdélyi magyar közösségünk igényét egységesen képviselhessük. Mi ezt tartjuk a helyes útnak, és az a célkitűzésünk, hogy ez az út járható legyen mindenki számára, akinek valóban fontosak a nemzeti ügyek” – zárta beszédét Mezei János.

 

Budapest, 2019. november 16.

 

Együttes elnökségi ülést tartottak november 13-án Kolozsváron a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnökségei. A két párt országos vezetői áttekintették a szervezeteik működésének összehangolásával kapcsolatos, valamint a 2020-ban esedékes választásokhoz kapcsolódó együttműködések szorosabbra fűzésének lehetőségeit.

A tanácskozás résztvevői kiértékelték a romániai államelnök-választás első fordulójának eredményeit, és egyetértettek a magyar-magyar párbeszéd mihamarabbi kiterjesztésének szükségességében Erdély valamennyi magyar politikai érdekvédelmi szervezetére.

Az EMNP és az MPP elnökségei – az államelnök-választás első fordulós eredményeinek tükrében – ismételten felszólítják az RMDSZ vezetőit, hogy legyenek partnerek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívásában.


Gyergyószentmiklós, 2019. november 14.

2019. november 14., csütörtök

Új szervezettel bővült a Bihar megyei MPP

A többségében magyar lakosságú Köbölkúton alapított szervezetet a Magyar Polgári Párt (MPP). A november 10-én tartott alapítóülésen Kele Vajda Sándort választották elnöknek, az alelnöki tisztség betöltésére Kele Vajda Lorena és Kópis Gábor kapott megbízást.

„A Magyar Polgári Párt megerősítésén dolgozunk. Fontosnak tartjuk, hogy a jobboldali eszméket valló erdélyi magyarok is – éljenek akár a legkisebb településen – hallathassák hangjukat, lehetőséget kapjanak a közéletben való aktív szerepvállalásra. Köbölkút egy kistelepülés Bihar megyében, az itt élők számára nagy eredmény, hogy helyi szervezet létrehozva, a Magyar Polgári Párt lehetőséget teremtett ötleteik, meglátásaik, tudásuk érvényesítésére, és hogy alternatívát kínál az RMDSZ-szel szemben” – jelenti ki Helmeczi Tibor, az MPP Bihar megyei elnöke, hozzátéve, hogy előreláthatóan újabb szervezetekkel bővül a Magyar Polgári Párt Bihar megyében.

A megyei elnök tájékoztat: az elmúlt napokban tisztújítás zajlott az MPP Székelyhíd városi szervezetében, ahol a jelenlévő tagság újra egyhangúan bizalmat szavazott Adonyi Gyulának, így a jövőben is ő tölti be az elnöki tisztséget. Alelnöknek Bálint Papp Renátát és Incze Leventét, ügyvezető elnöknek pedig Szabó Gyöngyit választották az ülés résztvevői.
Tisztújítást tartottak Berettyószéplakon is, ahol a helyi szervezet elnöki tisztségének betöltésére továbbra is Gál Sándor kapott megbízást. Szász Istvánt alelnöi tisztségében erősítették meg a tagok.
A közeljövőben Bihar településen kerül sor tisztújításra.

 

Bertettyószéplak, 2019. november 14.

Az erdélyi magyarság szempontjából figyelmeztetésértékű, hogy az RMDSZ jelöltje 5 százalékos támogatottságot sem ért el a vasárnapi államelnök-választáson. Az eredmény az összefogás hiányát tükrözi. Ismételten bebizonyosodott, hogy magyar közösségünk egészét nem győzi meg egyetlen politikai párt „hangja”, biztos jövőnkhöz, megmaradásunkhoz ennél többre van szükség.

A Magyar Polgári Párt az erdélyi magyar pártok összefogásában látja a megoldást. Hangsúlyozzuk, hogy közösségünk ügye soha, semmilyen körülmények között nem lehet pártpolitikai ügy. Kizárólag együttműködéssel lehet megteremteni annak lehetőségét, hogy a romániai magyar választópolgárokban feloldódjon az „érdekeik képviselői” iránti közömbösség, hogy hitet nyerve ismét urnák elé járuljanak a választásokon.

Az idei európai parlamenti választásokon is bebizonyosodott, hogy mekkora ereje van az együttműködésnek. A Magyar Polgári Párt továbbra is partnerséget ajánl minden olyan magyar szervezetnek, amely a nemzeti érdeket tartja fontosnak, mindenek előtt. Szorgalmazzuk ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mielőbbi összehívását a közelgő parlamenti választások előtt, mivel az erdélyi magyar pártok csak egységes erővel, de több nézőpont figyelembevételével lesz képes újra hitelesen és kellő felhatalmazással képviselni nemzeti közösségünket Romániában.

Gyergyószentmiklós, 2019. november 11.

Az erdélyi magyarság szempontjából figyelmeztetésértékű, hogy az RMDSZ jelöltje 5 százalékos támogatottságot sem ért el a vasárnapi államelnök-választáson. Az eredmény az összefogás hiányát tükrözi. Ismételten bebizonyosodott, hogy magyar közösségünk egészét nem győzi meg egyetlen politikai párt „hangja”, biztos jövőnkhöz, megmaradásunkhoz ennél többre van szükség.

A Magyar Polgári Párt az erdélyi magyar pártok összefogásában látja a megoldást. Hangsúlyozzuk, hogy közösségünk ügye soha, semmilyen körülmények között nem lehet pártpolitikai ügy. Kizárólag együttműködéssel lehet megteremteni annak lehetőségét, hogy a romániai magyar választópolgárokban feloldódjon az „érdekeik képviselői” iránti közömbösség, hogy hitet nyerve ismét urnák elé járuljanak a választásokon.

Az idei európai parlamenti választásokon is bebizonyosodott, hogy mekkora ereje van az együttműködésnek. A Magyar Polgári Párt továbbra is partnerséget ajánl minden olyan magyar szervezetnek, amely a nemzeti érdeket tartja fontosnak, mindenek előtt. Szorgalmazzuk ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mielőbbi összehívását a közelgő parlamenti választások előtt, mivel az erdélyi magyar pártok csak egységes erővel, de több nézőpont figyelembevételével lesz képes újra hitelesen és kellő felhatalmazással képviselni nemzeti közösségünket Romániában.

Gyergyószentmiklós, 2019. november 11.

A Magyar Polgári Párt mélységesen elítéli, hogy Fekete-Győr András, a magyarországi Momentum Mozgalom elnöke egy román párt, az USR-PLUS mellett folytat kampánytevékenységet.

Mint ismert, november 3-án Fekete-Győr András Kolozsváron vett részt az USR-PLUS pártszövetség kampányrendezvényén, és a Dan Barna melletti szavazásra biztatott. Felháborító, hogy a szélsőségesen balliberális nézeteket valló pártelnök ismételten megpróbálja Erdélyben folytatni nemzetellenes tevékenységét, és egy olyan román pártszövetség támogatására buzdít, melynek egyik vezetője, Dacian Cioloș a szélsőségesen magyarellenes Vatra Românească tagja volt, mely szervezet egyik legfőbb felelőse a marosvásárhelyi „Fekete márciusként” elhíresült pogrom megszervezésének.

Felhívjuk Fekete-Győr András figyelmét, hogy az erdélyi magyarság problémáinak megoldásában nem segít, ha vegyes etnikumúnak beállított, de valójában a magyarság megosztásában érdekelt pártok támogatására buzdít.
Ebben a tekintetben az is visszás, hogy a Momentum elnökét az RMDSZ-hez köthető MAKOSZ hívta meg néhány hónappal ezelőtt a Jobbágyfalván megszervezett Diákönkormányzati Szabadegyetemre. Sajnálatos, hogy az RMDSZ és a hozzá köthető szervezetek nem hagytak fel a balliberális eszmék Erdélybe importálásával és Mesterházy Attila, Bajnai Gordon után Fekete-Győr Andrást is meghívták előadónak. Ez most ütött vissza, amikor vendégük Kelemen Hunor ellenjelöltje mellett kampányol.

Gyergyószentmiklós, 2019. november 7.

Kicsit komolyabb feltételekhez kellene kötni a PNL-kormány támogatását Mezei János pártelnök szerint, aki nyílt levélben kereste meg Kelemen Hunort az ötletével.

Miután az RMDSZ támogatása nélkül a PNL kormánya nem lenne képes megszerezni a beiktatáshoz szükséges parlamenti szavazatokat, itt lenne az ideje néhány komoly követelményt megfogalmazni a leendő kormánnyal szemben. A Magyar Polgári Párt elnöksége viszont hiányolja, hogy az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása mellett nem követeli néhány  égető probléma megoldását is. Ötletet is adnak ez ügyben a szövetségnek:

kérhetnék a székelyföldi terrorper két elítéltje, Beke István és Szőcs Zoltán elnöki kegyelembe részesítését.

A Kelemen Hunornak címzett nyílt levelében Mezei János MPP-elnök emlékeztet arra, hogy jelenleg Klaus Johannis államfő előtt van egy beadvány, mely többek között kéri Beke István és Szőcs Zoltán ügyének felülvizsgálatát és azt, hogy az államfő részesítse kegyelemben őket.

Véleményünk szerint, a Romániában élő magyar közösség és annak érdekképviseleti szervezetei nem támogathatják egyetlen egy román kormány megalakulását sem addig, amíg közösségünk két tagja jogtalan módon börtönben van. Főképp, ha a kormányzáshoz támogatást kérő párt államelnökjelöltjének lehetőségében áll, azonnali módon orvosolni ezt az elfogadhatatlan helyzetet.” – fogalmaz az MPP elnöke.

Az RMDSZ-nek még van pár napja, hogy elgondolkozzon a javaslaton. A házbizottság várhatóan jövő hétfőn dönt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásának menetrendjéről. Bár Ludovic Orban azt szorgalmazta, hogy az új kormánya beiktatásáról már jövő héten döntsön a parlament, a PSD többségű házbizottság várhatóan november első napjaira időzíti a bizalmi szavazást.

Forrás: https://foter.ro/cikk/mpp-az-rmdsz-most-vegre-tehetne-valamit-bekeek-szabadulasaert/

Elégedetlen az RMDSZ és a kisebbségi kormányzásra készülő Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyezségével az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP).

Csomortányi István, az EMNP elnöke és Mezei János, az MPP elnöke az MTI-hez kedden eljuttatott közös nyilatkozatban megalkuvással vádolta az RMDSZ-t, amely szerintük a nemzeti érdek elé helyezte saját politikai érdekeit, amikor úgy egyezett meg a PNL-lel a kormány parlamenti támogatásáról, hogy az egyezségbe nem kerültek bele a magyarság legégetőbb kérdései.

Csomortányi és Mezei a közelmúlt egyik legpozitívabb eseményének tekintette, hogy a baloldali kormány bukásával "hároméves kormányzati rémálom ért véget". Nehezményezték azonban, hogy az RMDSZ már átállította vitorláit, és a PNL kegyeit kezdte keresni. Úgy vélték: a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó politizálás "nemcsak potenciális konfliktusforrásként szolgál a románság és a magyarság között, de köpönyegforgatóként mutatja be az erdélyi magyarság egészét".

"Az RMDSZ ennek az átmeneti és a hatalomgyakorlásban erősen korlátozott román kormánynak ezúttal is biankó csekket állított ki, hiszen a nyilvánosságra hozott támogatási feltételek között nem szerepel sem a kulturális, sem a területi autonómia kérdése, nincs szó nyelvi jogaink bővítéséről, nem kérik sem a MOGYE, sem pedig a Bolyai Egyetem ügyének közösségünk számára kedvező rendezését, szóba sem kerül a kommunista rezsim által elkobzott javaink teljes körű visszaszolgáltatása, de még a magyarlakta vidékek legalább arányos gazdasági támogatása sem része az egyezségnek" - sorolta a hiányolt témákat a két pártelnök.

Emlékeztettek arra az MPP által korábban megfogalmazott elvárásra, hogy képezze részét az alkunak a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán számára adandó elnöki kegyelem. "Az erdélyi magyarság és annak képviselete nem működhet együtt egyetlen román kormánnyal sem, amíg két nemzettársunk koholt vádak alapján és jogtalan módon van bebörtönözve" - olvasható a közös állásfoglalásban.

A két pártelnök kezdeményezte az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását és az erdélyi magyar politikai szervezetek tárgyalásainak elkezdését. "Az egységről nemcsak beszélni kell, hanem meg is kell azt teremteni!" - nyomatékosította közös nyilatkozatában Csomortányi István, az EMNP és Mezei János az MPP elnöke.

Az RMDSZ hétfő este kötött megállapodást a PNL-lel a kormány parlamenti támogatásáról. A dokumentumban a kisebbségi kormányzásra készülő PNL többek között azt vállalta, hogy érvényt szerez a kisebbségi jogokra vonatkozó törvényeknek és nemzetközi szerződéseknek. Fordulat az MPP-ben Az RMDSZ-nek együttműködési megállapodása van az MPP-vel, utóbbi párt két képviselője az RMDSZ listáján került be a parlamentbe. Ám a polgáriak irányt váltottak, amióta Mezei János vette át az alakulat vezetését. Az új elnök mandátuma alatt az MPP tárgyalásokba kezdett az EMNP-vel a két párt fúziójáról. Közben kizárták az MPP-ből a székelyudvarhelyi és a Hargita megyei szervezet elnökét, Gálfi Árpádot, illetve Rákossy Botond Józsefet, s miután több mint húsz MPP-s tisztségviselő – köztük Biró Zolt volt pártelnök és Kulcsár-Terza József – nyílt levélben kérte Mezei lemondását és a „kirekesztő politika” megszüntetését, Biró Zsolt párttagságát is megvonták, és Pethő István választmányi elnököt is visszahívták tisztségéből.

Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/belfold/118203-elegedetlen-az-rmdsz-es-a-pnl-egyuttm-kodesi-megallapodasaval-a-ket-kis-erdelyi-magyar-part

Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének és Mezei János a Magyar Polgári Párt elnökének közös közleménye

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) elégedetlen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális párt alkujával, mely során az RMDSZ ismételten saját politikai érdekeit helyezte nemzeti érdekeink elé.

Az erős és hiteles magyar képviselet újrateremtéséhez elengedhetetlenül szükséges a politikai pluralizmuson alapuló új egység megteremtése. Reményünket fejezzük ki, hogy ennek jegyében az RMDSZ is félreteszi pártérdekeit, és az érdemi tárgyalások megkezdéséhez – tíz esztendőnyi szünetet követően – támogatni fogja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását.

Bár mindenképp a közelmúlt politikai történéseinek egyik legpozitívabbja volt, hogy három éves kormányzati rémálom ért véget a PSD kormány bukásával, azonban magyar közösségünk nem lélegezhet fel, hiszen ahogy az szokása, bukaresti "érdekképviseletünk" már átállította vitorláit és elkezdte az aktuálisan legerősebb párt, a Nemzeti Liberális Párt kegyeit keresni. Hangsúlyosan ellenezzük ezt a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó politizálást, mely nem csak potenciális konfliktusforrásként szolgál a románság és a magyarság között, de köpönyegforgatóként mutatja be az erdélyi magyarság egészét.

A sajtóban közöltek alapján világos, hogy az RMDSZ ennek az átmeneti és a hatalomgyakorlásban erősen korlátozott román kormánynak ezúttal is biankócsekket állított ki, hiszen a nyilvánosságra hozott támogatási feltételek között nem szerepel sem a kulturális, sem a területi autonómia kérdése, nincs szó nyelvi jogaink bővítéséről, nem kérik sem a MOGYE, sem pedig a Bolyai egyetem ügyének közösségünk számára kedvező rendezését, szóba sem kerül a kommunista rezsim által elkobzott javaink teljeskörű visszaszolgáltatása, de még a magyarlakta vidékek legalább arányos gazdasági támogatása sem része az egyezségnek.

Továbbá az erdélyi magyarságot ért legaggasztóbb jogsérelem, Beke István és Szőcs Zoltán, még a román jogrendet is megcsúfoló bebörtönzésének ügye sem került terítékre, annak ellenére, hogy az ügyben kizárólagos hatáskörrel felruházott államelnök a PNL tagja. Korábban felhívtuk az RMDSZ figyelmét a nyilvánosság előtt is arra, hogy véleményünk szerint az erdélyi magyarság és annak képviselete nem működhet együtt egyetlen román kormánnyal sem, amíg két nemzettársunk koholt vádak alapján és jogtalan módon van bebörtönözve.

A dolgok jelen állása szerint, szintén sokakkal együtt találjuk sérelmezőnek és tisztességtelennek erdélyi magyar közösségünkkel szemben, hogy az RMDSZ a PNL-vel folytatott tárgyalások alkalmával valamennyi magyar nevében, de a két erdélyi magyar párt (egyik parlamenti szövetségese) megkerülésével járt el, miközben továbbra is folyamatosan egységről szól kommunikációja.

A történtek fényében kezdeményezzük , hogy a magyarság politikai szervezeteinek vezetői kezdjenek tárgyalásokat, hiszen az előttünk álló önkormányzati és parlamenti választások megkerülhetetlenné teszik a magyar-magyar párbeszédet. Az egységről nem csak beszélni kell, hanem meg is kell azt teremteni.

 

Csomortányi István, EMNP elnök
Mezei János, MPP elnök

2019. október 29.

1. oldal / 5